Sorra zárnak be a wellness-szállodák, mivel nem tudják kigazdálkodni a drasztikusan elszálló rezsiárakat. Budapesten és a vidéki nagyobb hoteleknél még tűrhető a helyzet, ám a kisebb szálláshelyek már lélegeztetőgépen vannak, és erősen kérdéses a talpra állásuk – mondta az Indexnek Baldauf Csaba. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint kormányzati segítség nélkül a szektornak tömeges bezárásokkal kell szembenéznie.
A budapesti, valamint az üzleti turizmusra épülő vidéki szállodák bár gyengélkednek, egyelőre nincsenek kritikus helyzetben. A fővárosi kereslet október–novemberben az unióból érkező magas vendégforgalomnak köszönhetően stabil lehet, mivel a főváros ár-érték arányban is vonzó úti célnak számít. Ezáltal egy fokkal jobb helyzetben vannak azok – a főként fővárosi – szállodák, amelyek nem vagy csak kisebb mértékben építenek a wellness-szolgáltatásokra, azonban a vidéki wellness-szállodák esetében már nem túl rózsás a helyzet.
A wellnessipar lehet az elszabaduló energiaárak egyik nagy vesztese
– hangsúlyozta az Indexnek Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
A vidéki szállodáknál az októberi rezsiszámlák megérkezése lehet vízválasztó. Készítettek ugyan becsléseket az energiaköltségek növekedéséről, a valóság várhatóan elkeserítőbb lehet. A számlák megérkezését követően lehet pontosan látni, hogy azok mekkora terhet jelentenek majd egy szálloda számára, és azt, hogy ki tudják-e azokat gazdálkodni. Amennyiben erre nem képesek, akkor érdemes lehet átmenetileg a bezárás mellett dönteni.
Baldauf Csaba megjegyezte, hogy talán némi reményre adhat okot a gáz árának alakulása: a holland gáztőzsdén (TTF) péntek délelőtt 11 órakor 146 euró/kWh-n állt, amely majd 200 euróval kevesebb, mint az augusztusi jegyzés, amikor is „az oroszok tekertek kettőt a gázcsapokon”, és kiakasztották a piacot.
A wellnesságazat életét is megkeseríti a forint romlása, amely az év eleje óta közel 16 százalékot veszített értékéből az euróval szemben.
Sokan megpróbálnak nyitva tartani az esztendő hátralévő részében, de a jövő év első felében várhatóan számos egységre lakat kerülhet – jegyezte meg.
Egy 100-150 szobás vidéki wellness-szálloda energiaköltsége eddig árbevétel-arányosan 7 százalék volt, ez most minimum 25 százalékra emelkedik azonos vendégforgalom mellett – mondta az MSZÉSZ elnöke. Ráadásul a forgalom csökkenésével is kalkulálni kell, mivel az energiaárak emelkedése, valamint az infláció a lakosság megélhetését is megnehezíti, akik a bevételeikből kevesebbet tudnak wellnesspihenésre fordítani.
Szintén a kiadási oldalt erősíti az átlagban 35-40 százalékos bérköltség.
Baldauf Csaba a saját maga által vezetett alsópáhoki Kolping Hotelt hozta fel példaként, amelynek költségeit kizárólag a gáz árának drasztikus emelkedése 200 millió forinttal emelte meg tavaly október óta.
Számításaink szerint a gáz és az áram árának emelkedése azonos működési feltételek mellett éves szinten több mint 550 millió forintos pluszköltséget jelent számunkra. Ezt lehetetlen kitermelni.
Számos wellness-szálloda jövője függhet attól, hogy milyen gáz- és villamosenergia-szerződést tudnak kötni a jövő évre vonatkozóan.
A szövetség elnöke szerint nagy esélyük lehet a túlélésre azoknak a szállodáknak, amelyeknek lehetőségük van alternatív energiaforrások – például napelemek – bevonására. Ennek támogatása a kormány oldaláról jelentősen segítené a már egyébként is két nehéz évet túlélő ágazatot.
Az idén 10-30 százalékkal emelkedtek az árak a wellness-szállodákban – mondta Baldauf Csaba, hozzátéve:
Ahhoz, hogy esély legyen a túlélésre, még legalább 30 százalékos áremelésre lenne szükség, ezt azonban nem bírja el a piac, mivel már most is tapasztalható visszaesés a keresletben.
A szövetség elnöke úgy véli, hogy mentőövet jelenthet a lakosság számláján gyűlő cafeteria, például a SZÉP-kártya. A lakosságnak azonban érdemes résen lennie, mivel az egyenleg felhasználásának van lejárati határideje.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége a VIMOSZ-szal (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége) közösen a kormánytól remél segítséget. A tárgyalások már megkezdődtek, Baldauf Csaba azonban egyelőre nem tud konkrétumokról beszámolni.
abban bíznak, hogy a kormány egy időre elengedi a négyszázalékos turisztikai fejlesztési hozzájárulást, de járulékcsökkentést vagy -elengedést, illetve bértámogatást tartalmazó csomag is a kabinet asztalára került.
„Ez egy minimális segítség lenne azon szállodák részére, amelyek vállalnak egy adott szintű veszteséges működést, és kellően tőkeerősek ahhoz, hogy nyitva maradjanak” – mondta az MSZÉSZ elnöke, hozzátéve, hogy azonban a vendégek körében kevésbé népszerű, alacsony forgalmú létesítményeknek ezek az intézkedések sem nyújtanának érdemi segítséget.
Kitért arra is, hogy ismét veszélybe került annak a munkaerőnek az elvesztése, amelyet a Covid alatt az ágazat erőfeszítéseinek – és a kormányzati támogatásoknak is – köszönhetően sikerült megtartani. Ezért fontos lenne, hogy a kormány minél előbb reagáljon a javaslataikra.
Nagyon bízunk benne, hogy a kormánynak sem érdeke, hogy vállalkozások dőljenek be és a tömeges szállodabezárásokkal több ezer munkavállaló kerüljön az utcára.
Baldauf Csaba úgy véli, hogy az állam számára is lényesen kisebb terhet jelent, ha a különböző támogatásokon keresztül segít a munkaerő megtartásában, mint az, hogy a növekvő munkanélküliséget kezelje.
(Borítókép: Balázs Attila/MTI)