A mezőgazdaságban használt növények és állatok kulcsfontosságú genetikai erőforrásként jelentik élelmiszer-termelésünk alapját – közölte Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán csütörtökön.
Az agrárminiszter szerint a mezőgazdaság biológiai sokfélesége mára ugyanolyan veszélyeztetett helyzetbe került, mint a vadon élő élővilág, azonban az agrobiodiverzitás megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő társadalma megfelelő válaszokat tudjon adni a klímaváltozásra és az élelmiszerválságok kihívásaira.
Magyarország világviszonylatban szerencsés helyzetben van, hiszen a Kárpát-medencében kialakult állat- és növényfajtáink jelentős részét sikerült megőrizni – közölte Nagy István agrárminiszter, majd kiemelte, hogy a hazai génmegőrzési intézmények fejlesztése és programjaik támogatása érdekében Magyarország kormánya külön stratégiát fogadott el, több mint 12 milliárd forint támogatással.
A 2019-ben indult Génmegőrzési Stratégia keretében számos fejlesztés történt, többek között a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ tápiószelei intézetében, amelynek gyűjteményét a világ egyik legnagyobb génbankjaként tartják számon.
Az itt tárolt mintegy 135 ezer génbanki minta és a bennük őrzött tulajdonságok a kulcs az egyre fokozódó szárazsággal és különféle betegségekkel szembeni ellenállóság kialakítására. Ezenfelül a gödöllői haszonállatok génmegőrzésével foglalkozó intézetben megújult a haszonállatok folyamatosan bővülő, 11 200 génbanki tételt őrző DNS-bankja, ahol Magyarországon egyedülálló módon megtalálhatóak az összes hazai őshonos baromfifaj szaporítóanyagai, valamint juh, szarvasmarha, ló, nyúl és a magyar kutyafajták génbanki tételei is
– ismertette az agrárminiszter.
A Génmegőrzési Stratégia olyan mintaprogramok megvalósítását tűzte ki célul, mint a kárpáti borzderes szarvasmarha, a magyar hidegvérű ló muraközi típusa, illetve a magyar parlagi szamár megmentése és megőrzése. A növényi génmegőrzés területén indult célzott programok magukban foglalják a gazdálkodók bevonásával történő szántóföldi és zöldségnövények fenntartását, a szőlő és gyümölcstermő növények megőrzését és vizsgálatát, illetve a 10 éves múltra visszatekintő „Gyümölcsész megállapodás” kiterjesztését is.
A Génmegőrzési Stratégia a nemzeti kincseink megőrzésében segít, mivel ezáltal tudjuk csökkenteni a külföldi szaporítóanyagok iránti kiszolgáltatottságunkat és megteremteni a magyar mezőgazdaság függetlenségét – közölte a miniszter.