Az elmúlt hónapokban a drasztikusan megemelkedett állampapírhozamok mellett kecsegtető befektetésnek számíthat, ha az ügyfelek szabad felhasználású jelzáloghitelt vesznek fel, és állampapírokba fektetik. A hitelből befektetés elven működő konstrukciók időről időre napvilágot látnak. Fontos ugyanakkor tudni, hogy az ilyen „tuti megoldásokból” az eddigi tapasztalatok szerint teljes körű sikerre csak a befektetők egy szerény része számíthat, a többség ráfizet. Csemegézzünk a múlt eseményeiből.
A kétezres évek közepén számottevően felfutott itthon a devizaalapú hitelezés. Ennek egy speciális formája volt, amikor a hitelfelvevőket arra biztatták, hogy a devizaalapú hitel mellett kössenek befektetési életbiztosítást. A megoldás neve az egyik legvonzóbb konstrukciótól lett kölcsönözve – az akkoriban csúcson lévő Brokernet az egyik biztosítótársasággal összevonva kínálta ezt a kombinált befektetési lehetőséget. Az ügyfél itt nem a hitelt forgatta közvetlenül befektetésbe – bár azért a Shanghai Express történetében akadt elég sok olyan ügyfél, aki úgy fizetett be jelentékeny egyszeri díjas összeget a konstrukcióba, hogy a pénz eredete itt is jellemzően szabad felhasználású jelzáloghitel volt.
A biztosítással kombinált hitelek jellemzője az, hogy az ügyfél a hitel futamideje alatt csak a kölcsön kamatát fizette a banknak, a tőke a futamidő végén egy összegben vált fizetendővé. Az ígéret arról szólt, hogy a tőketartozást a biztosítás hozama a futamidő végéig bőven kitermeli majd.
A hitel tőkerészét így az ügyfelek havonta nem törlesztésként, hanem biztosítási díjként fizették be.
A befektetési (unit linked) biztosítás esetében vonzó befektetésnek számított a Távol-Kelet, hiszen mindenki új kínai gazdasági csodáról beszélt. Az ottani növekedési számokkal könnyen be lehetett bizonyítani, hogy csodálatos befektetésről van szó.
A gondot az jelentette, hogy megérkezett a 2008-as pénzügyi válság, amelynek nyomán nemzetközi piacok is bezuhantak, és ami ennél fontosabb: a magyar fizetőeszköz pillanatok alatt komoly mértékben leértékelődött mind az euróhoz, mind a lényegében az euróhoz kötött árfolyammal bíró svájci frankhoz képest. Ennek eredményeként a halasztott tőkefizetéssel rendelkező konstrukciók olyan mértékben megdrágultak, hogy a befizetendő tőkét egy egyébként magas hozamot biztosító befektetés sem lett volna képes kigazdálkodni. Az ilyen termékek vásárlói lettek a legnagyobb vesztesei a devizaalapú hitelezésnek. Az MNB azóta is óv az unit linked életbiztosítások és a lakáshitelek összekapcsolásától.
Az elmúlt évtizedet a világ és Magyarország is úgy élte meg, hogy lényegében nem volt infláció, a biztos befektetéseken megkereshető hozam minimálisra, évi egy-két százalékra olvadt, amit később a hitelkamatok drasztikus esése is követett.
Ebbe a környezetbe robbant bele az ötéves futamidővel bíró lakossági állampapír, a MÁP+, amely lépcsős kamatozás mellett azt ígérte, hogy a futamidő végéig megtartva a papírt évi fix 4,95 százalékos átlaghozamot lehet rajta realizálni.
Az élelmesebbje – leginkább a privátbanki ügyfélkör – felfedezte, hogy a bankok értékpapír-fedezete mellett rendkívül alacsony kamaton nyújtanak (lombard)hitelt. Az induló kamatszint ügyféltől függően egy-két százalék között mozgott – mindezt úgy, hogy a MÁP+ már az első év után 3,785 százalékot fialt. Ez tehát az ingyenpénz – gondolhatta bárki. Ráadásul az értékpapír fedezetéért kapott kölcsönből újabb értékpapírt lehetett vásárolni. Összességében százmillió forint befektetéssel 270 millió forint értékű MÁP+ volt vásárolható.
Az MNB érzékelte a veszélyt, ezért 2019 októberétől már nem engedte, hogy állampapír legyen a lombardhitelek fedezete
– de addigra már több száz milliárdos állomány épült fel így.
A probléma akkor következett be – miként erről egy korábbi cikkben az Index részletesen beszámolt –, amikor a pandémiát követő visszarendeződés számos problémája miatt tavaly júniustól a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusba kezdett. A lombardhitelek esetében a kamatszint alapja jellemzően a háromszázalékos bankközi kamatláb, a Bubor volt, amely mára 16 százalék fölé jutott a 0,03 százalékos szintről. (Emiatt hirdetett kamatstopot előbb a változó kamatozású, majd az egy–öt évre fixált lakossági hitelekre, később pedig a változó kamatozású vállalati hitelekre a kormány.) A korábban sima nyereségnek kinéző lombardozás masszív veszteséges üzletággá alakult, a spekulánsok annak fényében vesztettek kisebb-nagyobb összeget, mikor sikerült eladniuk az immár messze az infláció alatt teljesítő MÁP+-állampapírjaikat.
A magyar kormány igen gáláns családtámogatási rendszert épített ki az elmúlt évek alatt. Ennek egyik legfontosabb eleme a csoktámogatás volt: a háromgyermekes családok akár tízmillió forintos támogatást is kaphattak a lakásépítéshez vagy -vásárláshoz. A szabályozás azt is lehetővé tette, hogy a fiatal, életüket kezdő családok a megszületendő gyermekekre előre megkaphassák a támogatást.
A megelőlegező CSOK esetében sokan gondolkodhattak úgy, hogy abban az esetben is jó üzlet a CSOK igénybevétele, ha nem születik gyermekük.
Ekkor ugyanis a jogszabály értelmében a megkapott támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat ötszörösét kitevő kamattal felszorozva kell egy összegben kifizetni. Az alapkamat 2016 májusától 0,9, majd 2020 júliusától 0,6 százalék volt, azaz a „büntetőkamat” mértéke 3,0–4,5 százalék között mozgott. Ilyen kamaton piaci lakáshitelt is csak a legjobb adósok kaptak.
Az infláció elleni küzdelemben ugyanakkor – ahogy említettük – az MNB kamatemelésbe kezdett, az alapkamat ma már 13 százalék. Ez azt jelentené, hogy a büntetőkamat messze túl az uzsorakamat törvényi szintjén évi 62 százalék… lenne. A döntéshozók ugyanis meghallották az egyre komolyabb vészjeleket, és módosítottak a jogszabályon. Az új feltételek szerint a büntetőkamat mértéke évi öt százalék. Ez lényegében az elmúlt évet leszámítva még piaci lakáshitelkamatnak mondható, a jelenleg a piacon elérhető lakáshitel-ajánlatok kamatánál ugyanakkor három-négy százalékkal olcsóbb finanszírozást jelentene.
Vagyis az érintetteknek újra megéri így a csoktrükk. Ugyanakkor nem biztos, hogy a történetnek tényleg happy end lesz a vége. Épp a mostani jogszabály-módosítás jelzi, hogy a jogalkotó bármikor újra hozzányúlhat – a jelenleg újra aránytalanul kedvező – büntetőkamat-feltételekhez, épp azért, hogy elvegye a kedvet attól, hogy az államnak komoly kiadási többletet okozó családtámogatással visszaéljenek.
A történelmi példákon túlhaladva nézzük a mostani „kihagyhatatlan” ajánlat részleteit.
Az ügyfélnek szabadfelhasználású jelzáloghitelt kell felvennie, amely a piacon a legkedvezőbb kamatozás, tízéves fix törlesztés mellett évi 8,29 százalékos kamaton vehető fel.
A hitelből befolyt összeget állampapírba kell fektetni. A példaszámításban szereplő 2029/J konstrukció
(A kamat az előző év átlagos inflációja alapján alakul ki, a számításhoz a Bankmonitor az MNB előrejelzéseit vette alapul.)
A számítás szerint a konstrukció segítségével tízmillió forint felvett hitelen 2025 márciusáig 1,48 millió forint profit realizálható.
A dolog nagyon szép, de azért nem árt figyelemmel lenni a kockázatokra is – ezek egy részére a pénzügyi portál is figyelmeztet.
Kizártnak mondható, hogy a magyar állam elveszítse a fizetőképességét. Ha ilyen lenne is, az sem a forintadósságot érintené – saját devizában egyetlen állam sem mehet csődbe.
Ennek több valóságalapja lehet – nyáron nemcsak a bankok, de az állam is emelte az állampapír-visszavásárlás esetén felszámított levonás mértékét. Ez aztonban még most is maximálisan egyszázalékos szint környékén van. Miután az államnak fontos, hogy hazai és lehetőleg lakossági ügyfelek felé adósodjon el inkább, itt nem várható drasztikus költségemelkedés – de kismértékű igen. Összességében ez csökkentheti a realizálható hasznot.
Nagyon sok a bizonytalanság az inflációs előrejelzések tekintetében. Addig minden szereplő egyetért, hogy a jövő évi átlagos pénzromlás még két számjegyű lesz, de azért nem mindegy, hogy a példában szereplő 13,75 vagy 10 százalék lesz a szorzó a 2024-es kifizetésnél.
A bankok egymás közötti versenyükben komoly kedvezményeket adnak a hitelt igénylő ügyfeleknek – e kedvezmények összértéke akár több százezer forint is lehet. Ugyanakkor – miként arra a napokban a biztosdontes.hu adatai alapján az Index is felhívta a figyelmet – a hitel futamidő lejárta előtti lezárása esetén a korábban adott kedvezményeket visszakérik a bankok. Ez pedig csökkentheti a hitelből befektetés megoldáson realizált nyereségünket.
A legjobb kamat nem biztos, hogy mindenkinek elérhető – ma már a piacon sok szabad felhasználású hitel kamata átlépte a tíz százalékot, ráadásul napról napra emelkednek a kamatszintek. Épp ezért az ügyfelek jelentős részének kisebb lesz a hitel és az állampapír kamata közötti különbség, ha az „ingyenpénzen” alapszik.
A konstrukció a jelenlegi piaci kamatszintek mellett személyi hitel felvételével nem megoldható. A szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata ugyanakkor kedvezőnek mondható – a legtöbb banknál egy százalékponttal magasabb a kamatuk, mint a piaci lakáscélú hiteleké. Az olcsóbb finanszírozást az teszi lehetővé, hogy a bank fedezetül a lakásunkat kéri.
Bármikor alakulhat úgy az életünk, hogy az állampapír-megtakarításban lévő pénz másra kell hirtelen. Ekkor elvben még folytathatjuk a hitel törlesztését – ha van rá keret. A veszély ettől még veszély marad: a spekulációnk ára akár az is lehet, hogy elveszítjük a tetőt a fejünk fölül.
(Borítókép: Shutterstock)