A szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata 1,844 millió embert érintett tavaly – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt, a háztartások életszínvonaláról szóló adatokból.
A hivatal közölte az MTI-vel, hogy a 2021-es adat valamivel jobb a 2020-asnál, ugyanis tavaly már húszezer embert veszélyeztetett a szegénység, kirekesztettség Magyarországon.
A KSH szerint tavaly a relatív jövedelmi szegénységi arány 12,6 százalékról 12,2 százalékra, a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója pedig 5,3-ről 4,9 százalékra mérséklődött, miközben a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség 10,2 százalékon stagnált. A szegénységi és kirekesztődési mutató 19,4 százalékkal már 2020-ban is kedvezőbb volt az uniós átlagnál, amely akkor 21,7 százalékon állt – tették hozzá (az uniós átlagjövedelmekhez mérve kevésbé kedvezők a számok).
A hivatal szerint mindezek mellett az egy főre eső éves bruttó jövedelem 8,5 százalékos emelkedéssel kétmillió forintra nőtt tavaly, miközben a reáljövedelem-növekedés 3,4 százalék volt. Emlékeztettek arra is, hogy
2015 ÉS 2021 KÖZÖTT A HÁZTARTÁSOK EGY FŐRE JUTÓ NETTÓ JÖVEDELME REÁLÉRTÉKEN 40,7 SZÁZALÉKKAL EMELKEDETT.
Az egy főre jutó összes személyes célú éves kiadás – 8,4 százalékkal emelkedve – 1,483 millió forintra nőtt, reálértéken számolva 3,1 százalékra bővült. A háztartástípusok közül az egyedülállók jövedelme volt a legmagasabb, de a legvagyonosabbak a két felnőttből és két gyermekből álló háztartások voltak, a fogyasztási kiadások pedig a települések méretével arányosan nőttek. Az alföldi és észak-magyarországi térségek évek óta erőteljes ütemben zárkóznak föl az átlaghoz – írta a KSH.