Index Vakbarát Hírportál

Megvan, milyen energiaforrás segíthetné a válság enyhítését

2022. november 7., hétfő 12:44

Aktív szerepet vállalhatna a hidrogén az energiaválság enyhítésében, a zéró szén-dioxid-kibocsátási cél elérésében, illetve a teljes európai energiarendszer fenntarthatóságának megteremtésében. Bizonyos tekintetben az energiaforrás technológiája készen áll a sorozatgyártásra, azonban a komoly piaci térnyeréshez számos teljesítménymutatóban még fejlődés szükséges.

Az Európai Bizottság 2020-ban az európai zöldmegállapodás részeként hidrogénstratégiát is kiadott. A célirányzat szerint az uniónak 2024-re évi 1 millió tonna tiszta hidrogén és 6 GW elektrolízis-kapacitást kell elérnie. Ezt 2030-ra évi 10 millió tonnára emelnék, legalább 40 GW elektrolízis-kapacitással. A számítások alapján 2050-re a hidrogén az EU energiaigényének akár 24 százalékát is fedezheti – derül ki az Oxford Institute for Energy kutatásából.

Ugyanakkor az unió elismeri a szomszédos régiókból – különösen Észak-Afrikából – származó hidrogénimport fontosságát is. Tehát Európa energiaszuverenitását továbbra sem tudja megoldani.

A hidrogén könnyen alkalmazható elektromos áram vagy hőenergia termelésére, ezért kiemelten fontos az energiaellátás szempontjából. Felhasználható kis teljesítményigényű egységektől kezdve ipari létesítmények energiaellátásáig.

A hidrogénnek kedvező sajátsága, hogy segít a teljes energiarendszer fenntarthatóságának megteremtésében. Lehetővé teszi a villamos és gázszektor integrálását. Szükség esetén a villamosenergia-hálózatban feleslegben felhalmozódó energia hidrogénné alakítható a víz elektrolízise révén, hiány esetben pedig a hidrogén visszaalakítható villamos energiává

– nyilatkozta az Index megkeresésére Tompos András, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai tanácsadó testületének a vezetője. Flexibilitásának köszönhetően a hidrogén hangsúlyos lehet az energiahordozók diverzifikálásában. 

Hidrogén az energiaellátásban

Technológiai kérdések

A hidrogéntechnológia egységek gyakorlatilag elérték a piaci érettség határát, készen állnak a sorozatgyártásra. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy számos teljesítménymutatóban még jelentősen javulni kell a komoly piaci térnyerés előtt.

Tompos András szerint 20-25 milliárd dollár jelentős előrelépést jelenthetne a hidrogén iparra fordított éves beruházásoknál. Az arányok érzékeltetése végett fontos megemlíteni, hogy globálisan évente több mint 1700 milliárd dollárt fektetnek más, hagyományos vagy kiforrottabb energia technológiába. Ebből 650 milliárd dollárt az olaj és gáz feldolgozásban, 300 milliárd dollár megújuló villamos energiában, és több mint 300 milliárd dollárt autóiparban csapódik le.

A Hydrogen Council úgy számolt még 2017-ben, hogy 2018-2030 között mintegy 240 milliárd dollárt kellene összesen fordítani az infrastruktúra kialakítására, további 215 milliárd dollárt pedig a sorozatgyártások beindítására.

A hidrogén az egyre növekvő energiaigényt a környezet károsítása nélkül képes biztosítani. Az orosz–ukrán háború rávilágított, hogy képes hozzájárulni az országok nyersanyagfüggőségének mérsékléséhez, tehát kedvező hatása van az energiafüggetlenségre is. Köztes energiatárolóként kulcsfontosságú lehet egy villamosenergia-dominált energetikai ellátásban. Mindezek miatt kerül olyan országok előterébe, amelyek prioritásként kezelik a szuverenitást és az elektrifikációt. Ezt képviseli a magyar kormány is, amely e két tényezőt számtalanszor, több szinten is hangsúlyozta.

A hidrogénnek minden jelenleg ismert technológiánál kisebb az ökológiai lábnyoma. Számos érv szólt mellette, azonban egyelőre még kis szerepe van az energiaellátásban, de nem csak Magyarországon. Vannak ám hátrányai is ennek a technológiának, például magas költségei vannak, illetve kihívást jelentenek a termelési, az infrastrukturális és a biztonsági szempontok.

Szinte kifogyhatatlan mennyiségben rendelkezésre álló kémiai elem a hidrogén, amely a Földön a vízben vagy szénhidrogénekben kötött formában található. Ezzel szemben az energia-előállításhoz szükséges kétatomos molekula formájában korlátozottan van jelen. 

A hidrogént 99,75 százalékban jelenleg fosszilis forrásokból például metán reformálásával állítják elő. Ezért nagyon kevés a fenntarthatóan megtermelt, „zöld” hidrogén. Karbonmentes előállítási módok között vezető helyen a víz elektrolízise áll, amihez megújuló energiából származó villamos energiát használnak.

Többnyire akkor várható a vízbontás megtérülése, ha villamosenergia-túltermelés van, és éppen abban a pillanatban nem lehet felhasználni. Ekkor a felesleges energiát hidrogénné lehet alakítani. A villamos hálózat bővítését lehet elkerülni ezzel ez az energiatárolási megoldással. Sajnos azonban a vízbontás technológiájának terjedése elmarad a várakozásoktól, a merészen megálmodott célszámokat egyelőre évről évre lefele módosítják

– mondta Tompos András, aki emlékeztetett arra, hogy 2020-ban még a terv az volt, hogy 2022-ben 523 MW új elektrolizáló kapacitás áll Európában üzembe. Ezzel kapcsolatosan 2021-ben már szerényebben fogalmaztak: csak 253 MW új kapacitás telepítését várták, de 2022 augusztusáig mindössze 35 MW új elektrolizálót adtak át. Ezzel Európa teljes kapacitása 162 MW-ra nőtt.

A szakértő szerint ugyanakkor az biztos, hogy a hidrogén egyértelműen hozzásegíthet az energiaválság enyhítéséhez.

Emlékeztetett arra, hogy már a világjárványt követő Helyreállítási és Ellenálló Képességi Eszköz (RRF) is új lendületet adott a megújuló energiarendszer és benne a hidrogén térnyerésének. Így született meg az „Irány az 55 százalék!” intézkedéscsomag.

Van még hova fejlődni

Palkovics László technológiai és ipari miniszter többször is említette már, hogy komoly szerepet szán a magyar kormány a hidrogénnek a magyar energiamixben. Ugyanakkor Magyarországon marginális a zöldhidrogén termelése és az energiarendszerben való felhasználása. Tompos András szerint jelenleg itthon elsősorban a földgáz reformálásával előállított hidrogén hagyományos vegyipari felhasználásáról beszélhetünk – olajfinomítókban, ammónia és műtrágyagyártásban. 2020-ig Magyarországon nem kerültek kiírásra kifejezetten hidrogéntechnológiai fókuszú pályázatok sem.

„Ezen az állapoton változtatott a Zöldgazdaság Fejlesztési Rendszer (ZFR) előirányzat által finanszírozott pályázati felhívások a többlet-villamosenergia innovatív technológia által gázenergiává történő alakítását célzó fejlesztések megvalósítására. Ezen a területen kiemelendő a Magyar Földgáztároló Zrt. Akvamarin projektje, amelyben az MFGT elektrolízis útján fog hidrogént előállítani Kardoskúti tárolója telephelyén, amely a cég négy porózus szerkezetű tárolója közül a legkisebb” – foglalta össze a hazai szerepét a hidrogénnek Tompos András.

A magyar hidrogénstratégia célszámai 2021 májusában kerültek nyilvánosságra, ám a hazai primer energiafelhasználásban mindössze 0,5 százalékos szerep jut ennek a nyersanyagnak. Így ez a stratégia inkább csak előszobának nevezhető, és egy megalapozása a technológia igazi hazai térnyerésének. Ugyanakkor Tompos András optimista, lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a Magyar Nemzeti Hidrogénstratégia létrehozásának ténye is bizakodásra ad okot, továbbá szerinte fontos megemlíteni: a magyar stratégia mielőbbi gyakorlatba ültetését hat, átfogó prioritást élvező projekt segíti elő. Ezeket 2030-ig ütemezett szakterületi intézkedések tesznek teljessé. 

A hazai hidrogénstratégia úgy számol, hogy 2030-ra közel ötezer tüzelőanyag-cellás gépjármű lesz Magyarországon, amit húsz töltőállomás fog ellátni, a felfutás 2030 után válik igazán jelentőssé.

(Borítókép: Angel Garcia / Bloomberg / Getty Images Hungary)

Rovatok