Nemcsak hogy kiterjeszteni nem kellene a hatósági áras termékek sorát, de az eddigieknek is búcsút kellene inteni, azok ugyanis tönkreteszik a legkisebb vállalkozásokat – közölte a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára arra a hírre reagálva, hogy a szerdai Kormányinfón újra terítékre kerülhetnek az ársapkák.
„Már a hatósági árak február elsejei bevezetésekor jeleztük a Miniszterelnökség, majd később Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felé, hogy helyezzék hatályon kívülre a hatósági árakra vonatkozó kormányrendeletet, mert az ársapka tönkreteszi a kisboltosokat” – mondta az Indexnek Neubauer Katalin, a hazai tulajdonú kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások érdekeit képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
A legkisebb vállalkozások számára ugyanis folyamatos veszteségeket jelentenek a hatósági árak.
„Május óta gyűjtjük az erről szóló adatokat, amiket prezentáltunk is a döntéshozóknak” – tette hozzá a főtitkár, aki szerint
nem várható el a kisboltosoktól, hogy folyamatosan lenyeljék az ársapkás termékeken keletkező veszteségeket.
Az ársapka kigazdálkodhatatlan terhet ró a kisboltokra, mivel a rendelet csak a kiskereskedelmi árat fojtja le, a nagykereskedői, valamint a termelői árakat nem.
Több szakmai szervezet is lándzsát tört már amellett, hogy az elmúlt kilenc hónap világosan megmutatta: az árstopnak nincs inflációfékező hatása.
Költségvetési oldalon nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a legkisebb élelmiszerboltok körében viszont hatalmas, milliós nagyságrendben mérhető károkat okozott
– mondta Neubauer Katalin.
Az eddig is tapasztalható időszakos áruhiány a karácsony előtti két hónapban tovább fokozódhat. „Ha a vásárló folyamatos hiánnyal találja magát szemben – és nem azért, mert a kereskedő korlátozza a terméket, hanem azért, mert egyszerűen nem elérhető –, az egy nehezen kezelhető helyzetet, és feszültséget eredményezhet” – figyelmeztetett a főtitkár.
Az elmúlt hónapokban számos kereskedelmi láncban mennyiségi korlátozással vették elejét az egyes termékekből való felhalmozásnak. „Általános áruhiányról nem beszélhetünk, de időszakosan előfordul, hogy bizonyos termékek – mint például a cukor vagy olaj – esetében a kereslet túlugorja a kínálatot. Mindez negatív vásárlói élményt von maga után, amire semmi szükség nincs az ünnepek előtt. A hatósági árak pedig csak rontanak a helyzeten.”
Neubauer Katalin konkrét példán keresztül vázolta az árstopok kisboltosokat érintő kedvezőtlen hatásait. A főtitkár szerint néhány terméket gyakorlatilag ajándékba adnak a kereskedők, jókora veszteséget elkönyvelve.
A cukor kilogrammjának nagykereskedelmi ára 590 forint, amit a kisboltnak 243 forintért kell eladnia.
A hatósági árak kezelhetetlen helyzet elé állítják a legkiszolgáltatottabb kiskereskedelmi szektort, és a sokadik olyan tényező, amely bezárásra sarkallja a vállalkozásokat – tette hozzá.
A kormány az utóbbi időszakban erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a vidéki kisboltok fennmaradjanak. Az árstop ezt a törekvést törheti le, tömeges bezárási hullám azonban egyelőre nem várható, a hatások régiónként eltérők lehetnek.
A hatósági árak mellett a kisboltoknak az emelkedő energiaárak által eredményezett rezsiköltség-növekedéssel, az emelkedő alapanyagárakkal, illetve bérekkel is meg kell küzdeniük. A növekvő költségeket csak korlátozott mértékig tudják áthárítani a vevőkre.
„Minél kisebb boltról van szó, annál kisebb azon termékek köre, amelyek áraiba bele lehetne építeni a kiadások növekedését. Mindenkinél megy a matek: át kell számolni a várható költségeket, valamint a forgalom alakulását, ami új alapokra helyezheti a vállalkozás fennmaradásának kérdését” – zárta gondolatait Neubauer Katalin.
(Borítókép: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)