Megélénkült a munkaerőpiac az őszi időszakra Magyarországon, ugyanis 25 százalékkal nőtt az álláshirdetésekre jelentkezők száma a harmadik negyedévben 2021 hasonló időszakához képest. A betöltésre váró állások száma éves összevetésben egy százalékkal emelkedett.
Tüzes Imre, a profession.hu üzletfejlesztési igazgatója az MTI-nek elmondta: 2021 első negyedéve óta ez az első periódus, hogy éves összehasonlításban emelkedett a jelentkezések üteme, az elmúlt időszakot ugyanis a folyamatos csökkenés jellemezte. Mostanra azonban országszerte megélénkült az álláskeresési kedv a munkavállalók részéről.
Az egyes szakterületeket vizsgálva továbbra is
a vendéglátás, a szállodaipar és az idegenforgalom esetében látható a jelentkezések legnagyobb mértékű növekedése.
Ezt a mezőgazdaság követi, míg a lista másik végén az IT-üzemeltetés, az egészségügy és a szállítás van.
A közleményből kiderül, hogy az év első két negyedéhez hasonlóan továbbra is Budapesten és Pest megyében a legintenzívebb a munkaerő-toborzás, amelyet Győr-Moson-Sopron, majd Fejér megye követ. Az arányokat tekintve azonban Tolna megye hirdetési számai gyarapodtak a legnagyobb mértékben: a térségben 30 százalékkal több nyitott pozíciót hirdettek meg az álláskeresési portálon keresztül, mint tavaly ilyenkor. A második helyen Pest és Fejér megye áll, majd Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, valamint Győr-Moson-Sopron megye a sorrend. Vas, Baranya és Somogy megyében egy számjegyű növekedés történt, az ország többi területén pedig elmaradtak a feladott hirdetési számok az előző év azonos időszakában mért eredményektől.
A meghirdetett állások száma a legnagyobb mértékben, 64 százalékkal a cégvezetés-menedzsment területén nőtt.
Ezt követi a vendéglátás, a mérnök és az adminisztrációs területeken meghirdetett állások száma 43, 19, illetve 9 százalékos bővüléssel. Mindezekkel szemben az IT és az üzleti támogató központok esetében csökkent a toborzás mértéke.
A Központi Statisztika Hivatal adatai szerint a munkanélküliek száma 185 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 3,8 százalék volt 2022 szeptemberében.
UTOLJÁRA MÁJUSRÓL JÚNIUSRA CSÖKKENT HAVI SZINTEN A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA: 3,5-RŐL 3,3 SZÁZALÉKRA. EZT KÖVETŐEN A MUNKAERŐPIACON IS JELENTKEZTEK A KEDVEZŐTLEN GAZDASÁGI HATÁSOK. JÚLIUSBAN MÁR 3,5, AUGUSZTUSBAN 3,6 SZÁZALÉK VOLT A RÁTA, MOST PEDIG MÁR 3,8 SZÁZALÉKON ÁLL A MUTATÓ.
A KSH szerint 4 millió 708 ezer fő volt a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma idén szeptemberben. A 2022. július–szeptemberi időszakban 4 millió 712 ezer főt foglalkoztattak, ami 49 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a magyar munkaerőpiac továbbra is erős számokat produkál, a negatív külső környezeti tényezők egyelőre nem gyakoroltak hatást a hazai piacra, a feszesség és a foglalkoztatottság új csúcson van, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Az ukrajnai háború, az európai energiaválság, a globális recessziós előjelek egyelőre továbbra sem gyakoroltak hatást a hazai munkaerőpiacra, ami jó hír a hazai piac ellenállósága szempontjából, azonban a következő időszakban, egy bekövetkező európai recesszió esetén az exportágazatok munkaerő-kereslete kissé visszaeshet, ami csökkenheti a munkaerőpiaci feszességet.
Várakozásunk szerint
IDÉN 3,7 SZÁZALÉK LEHET AZ ÉVES MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA, JÖVŐRE PEDIG 3,9 SZÁZALÉK LEHET AZ ÁTLAGOS ÉRTÉK, DE A GLOBÁLIS KÖRNYEZET HATÁSAI MIATT AZ UTÓBBINÁL ERŐSEBB A BIZONYTALANSÁG.
Abból következően, hogy a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége ismét a végéhez közelít, vagyis jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, továbbá az energia- és egyéb költségek megugrása is a hatékonyság növelésének irányába tereli a vállalatokat, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából, a megjelenő kihívások mellett is – áll az elemzésben.