Némileg javult a helyzet, de továbbra is szenved a kontármunkától az építőipar: idén átlagosan 738 ezer forintnyi kár keletkezett a tevékenységükből. Bár enyhén javult, továbbra is közepes az építőiparral szembeni általános bizalom. Jelentősen romlottak azonban a kilátások: az építtetők közel háromnegyede gondolja, hogy rossz irányba mennek a dolgok az építőiparban.
Több mint 15 ezer forinttal, 738 ezer forintra csökkent az építőipari munkák átlagos kára 2022 augusztusában az egy évvel korábbihoz képest – derül ki az építőanyagokat forgalmazó Mapei Kft. 7800 ember megkérdezésével készült kutatásából. „Ez azonban még mindig jelentősen magas szám. Abban bízom, hogy a jövő augusztusi felmérés feleekkora összeget mutat majd. Az ideális a nulla lenne, de sajnos ez egy utópisztikus vágy” – mondta Markovich Béla, a vállalat ügyvezetője.
Az építtetők, felújítók ötöde találkozott kontármunkával az elmúlt egy évben Magyarországon. A válaszadók 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elszenvedett valamilyen kontárkárt építőipari munka miatt. Ez számottevő, nyolc százalékpont csökkenés az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
A kontármunka aránya régiónként eltérő. A legmagasabb, 26 százalék Budapesten és Közép-Magyarországon 25 százalékkal, a legalacsonyabb, 17 százalék az Észak-Alföldön.
„Figyelembe véve az építőanyagárak emelkedését, a kontárkárok kismértékű csökkenése valójában jelentős javulás. Ez sajnos azonban nem jelenti azt, hogy kevesebb a kontár. Az építőipar lassulása miatt csökkent a szakemberek leterheltsége, enyhült a szakemberhiány és a megrendelők kiszolgáltatottsága, ezért megfontoltabban lehet döntéseket hozni. Ez vezetett a kontárkárok csökkenéséhez” – vélekedik Markovich Béla.
A közép- és nyugat-magyarországi régiókban emelkedett a kontárok okozta károk összege, míg Budapesten és Kelet-Magyarországon csökkent. Az átlagos kárösszeg továbbra is kiugróan magas Közép-Magyarországon, 1,12 millió forint. Ennél lényegesen kevesebb, 470 197 forint az észak-alföldi régióban. A jelentős eltérés oka, hogy Közép-Magyarországon több kár keletkezik, nagyobb a magas kárösszegek gyakorisága.
Az építőipari bizalmi index (ébi) ötös skálán 3,62-ot ért el a múlt évi 3,53-mal szemben. Ez a kismértékű javulás ellenére közepes bizalmi szintet jelent, azaz közepes munkára számítanak a megrendelők.
A közepes nem elfogadható! Minél magasabbak az alapanyagárak, minél magasabbak a munkadíjak, a kontármunka annál drágább! Ha a kontármunka miatt valami nem a tervek szerint sikerül, az minimum kétszer annyiba fog kerülni a mai piaci helyzetben. Csak a jó és a kiváló munka fogadható el. Már elsőre végleges megoldást kell keresni jó szakemberek és anyagok választásával
– hangsúlyozza Markovich Béla. Hozzátette: bár nőtt a bizalom, de nem elengedő mértékben, 4 feletti indexszel lenne elégedett.
Az ébi megyénként eltérő. A legmagasabb Békés megyében, 3,8 csillag, míg a legalacsonyabb Budapesten, 3,42.
A megkérdezettek 36 százaléka mester-, 23 százaléka jó, 19 százaléka átlagos, 11-11 százaléka pedig gyenge vagy kontármunkának ítélte az általa megbízott szakember munkáját.
Vagyis a válaszadók több mint ötöde, 22 százalék értékelte gyenge vagy kontármunkának a nála dolgozó szakemberek munkáját, két százalékponttal többen, mint egy éve.
A bizalmi index nem csak megyénként, szakmánként is eltérő. A legjobb értékelést, 3,98-at a villanyszerelők kapták, megelőzve a gépészeket (3,91). A lista végén a generálkivitelezők állnak 3,32-vel.
Az építtetők borúlátók az ágazat jövőjével kapcsolatban. A válaszadók közel háromnegyede, 71 százalék véli úgy, hogy inkább rossz irányban mennek a dolgok az építőiparban (17 százalék szerint nagyon rossz, 54 százalék szerint rossz irányba). 17 százalék szerint nem változik az ágazat helyzete, a megkérdezett építtetők mindössze 12 százaléka gondolja azt, hogy jó irányba tart az építőipar (11 százalék jó, egy százalék szerint nagyon jó irányba).
Tennünk kell valamit annak érdekében, hogy Mekk mesterek és kóklerek ne kapjanak teret, és ne tudjanak létezni
– fogalmazott Markovich Béla.
A kilátásokat a szakemberhiány, az emelkedő építőanyagárak és munkadíjak, a kontármunka, a dráguló hitelek, a gyenge forintárfolyam, valamint a rossz tapasztalatok együttesen rontják. „Sok szakember nem megy vissza kijavítani az általa nem megfelelően kivitelezett munkát, sokan pedig olyan magas áron vállalnák el, amit az építtető nem tud kifizetni” – tette hozzá az ügyvezető.
Szerinte a kontármunkát végző „szakemberek” felszámolásán túl korszerűsíteni kell a szakiskolákban tanulók gyakorlati képzési feltételeit. Számos tanulót nem ruháznak fel megfelelő gyakorlati tudással, ami miatt a munkaerőpiacra lépve hátrányt szenvednek. Lényeges kérdés lenne, hogy az iskolapadból egy vállalathoz kerülve szakmunkát tudjanak végezni.
Szükség van az építtetők edukálására is, hogy milyen szempontok figyelembevételével tudnak jó szakembert megbízni, és hogyan tudják kiszűrni a kóklereket. Erre a Mapei létrehozott egy szakemberajánló rendszert, amely nyilvánosan elérhető adatbázis – hívta fel a figyelmet.
A kontármunka mellett az energia- és alapanyaárak, a gyenge forintárfolyam, illetve a beruházások visszafogása is sújtja az építőipart.
Épp ezért felértékelődnek az energiahatékony épületek – mondta az Indexnek Markovich Béla. Az cégvezető szerint ugyanakkor az energiaválság nélkül is prioritást élvez, hogy a jövőben országszerte az legenergiahatékonyabb épületek álljanak, akár felújításról, akár építésről van szó.
Az energia akár drága, akár nem, olyan érték, amivel minden körülmények között takarékoskodnunk kell. Ez pedig csak abban az esetben valósítható meg, ha olyan épületek létesülnek, amelyek minden szempontból a lehető legkevesebb energiát igénylik
– mondta, hozzátéve: már az építőanyagok felhasználásánál fontos szempont, hogy olyan elemeket használjunk, amelyek fenntarthatók, és az alacsony a szén-dioxid-kibocsátásuk. Végeredményben pedig az a cél, hogy a legalacsonyabb rezsiszámlákat kapjuk képhez.
Markovich Béla szerint az előttünk álló időszakban felerősödhet az épületek korszerűsítési folyamata, ennek támogatására kormányzati szándék is van. „Nagy szükség van az energiakorszerűsítésre, a különböző felmérések szerint Magyarországon rengeteg olyan épület van, amely energiapazarló, elég, ha csak a Kádár-kockákra gondolunk” – mondta.
Napjainkban már nem tapasztalható az építőanyagoknál az év elején látható, sokszor napi szintű áremelkedés, az árak normalizálódásának folyamata figyelhető meg – mondta Markovich Béla.
Vannak még olyan területek, ahol napi vagy heti árat állapítanak meg, de ezek jellemzően olyan nagy energiaigényű anyagoknál fordulnak elő, mint például a kerámia. Az energiaárak mellett további, jelentős árbefolyásoló tényező az euró árfolyama.
„Összességében az építőanyagárak emelkedésének mérséklődése figyelhető meg, már nincs a korábban tapasztalt nagymértékű árnövekedés. Ez jól megfigyelhető az import alapanyagok árában, ahol – a nagy gázigényű homokon és cementen kívül – árstabilizáció ment végbe. Jövőre sem várható jelentősebb mértékű áremelkedés” – mondta a cégvezető.
A beruházások visszaesése leginkább az állami és a lakossági piacon érzékelhető. A kabinet 2500 milliárd forintnyi építési beruházást halaszt későbbre, a lakosság beruházási kedve pedig egyre inkább csökken a magas energia- és építőanyagára, az infláció és a drága hitelek hatására.
Az üzleti szféra még kitart, úgy látják, hogy van még értelme korszerűsíteni, beruházni, amivel piaci előnyt kovácsolhatnak maguknak a versenytársakkal szemben. „Ha valamikor, akkor most érdemes fejleszteni észszerű keretek között” – mondta Markovich Béla, aki szerint az lakásáfa öt százalékon tartása segítség az építőiparnak, „ahogy minden egyéb támogatás is jól jön, amely ösztönzi a lakásfelújítást és -építést”. Jó példa erre a lakásfelújítási támogatás, amelynek hatására tömegek korszerűsítették ingatlanjaikat, ezek nagy része ráadásul energiahatékonyság növelését célzó beruházás volt.
Amennyiben az ingatlanberuházás ára nem öt-, hanem 27 százalékos áfát tartalmaz, az megközelítőleg húsz százalékkal dobná meg a lakás árát. Mindez pedig az ingatlanárak további elszállásához vezetne
– mondta a Mapei-vezető.
(Borítókép: ProfessionalStudioImages / Getty Images Hungary)