Von der Leyen szerint a lépés után csökkenhetnek az orosz állam bevételei. „Sok sebezhető ország számára pedig elfogadható árszintet biztosíthatunk” – tette hozzá.

Az orosz olajra vonatkozó szankciók a következő hónap elején léphetnek életbe, december 5-én pedig ugyanez történhet az orosz olaj szállításával, biztosításával és finanszírozásával kapcsolatos brit és EU-s tilalmakkal is.

Az ársapkához kapcsolódó pontos árról még nem született döntés. A felső határértéket egy koalíció határozza majd meg – írja a Bloomberg.

Moszkva korábban arról tájékoztatott, hogy megtiltja az olyan országokba irányuló olajexportot, amelyek árplafont vezetnek be az orosz olajra. Az Egyesült Államok már régóta szorgalmazza a lépést, mivel az Ukrajnával háborúban álló ország dollármilliárdokat keresett havonta azzal, hogy olajat exportált Kínába és Ázsia egyéb országaiba.

A tiszta energiaforrásokra való átállás jelenthet megoldást

Oroszország jobban érdekelt a földgáz fegyverként való felhasználásában, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy inkább elégeti, mintsem eladja, hogy ezzel vágjon vissza az Ukrajna elleni inváziója miatt rá kirótt nyugati szankciókra – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, a G20-csoport éves csúcstalálkozóján Indonéziában.

Von der Leyen szerint a helyzetet legjobban a tiszta energiaforrásokra való átállás felgyorsítása oldhatná meg, ugyanis ez nemcsak az energiaválságra, hanem a klímaválságra is választ adna.

Európa a következő öt évben legalább négymilliárd eurót (1621 milliárd forintot) fektetne a megújuló energiákba, például a hidrogénbe, ami a nagy léptékű magánberuházásokat is ösztönzi – fűzte hozzá.

Charles Michel, az EU-tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke, aki szintén részt vesz a Balin megrendezett csúcstalálkozón, ugyancsak azzal vádolta Moszkvát, hogy fegyverként használja az energiát, aminek negatív gazdasági hatásai nemcsak Európában, hanem világszerte érezhetők – írja az MTI.