Jövőre átlagosan 15,2 százalékkal kell többet fizetnie azoknak, akikről kiderül, hogy érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés (kgfb) nélkül vesznek részt a közúti forgalomban.
Korábban arról számoltunk be, hogy mintegy tízszázalékos átlagdíj-emelkedésre lehet jövőre számítani, viszont, mint kiderült, magasabb összeggel kell számolni. A jövő évre vonatkozó fedezetlenségi díjtáblázat már tanulmányozható a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) honlapján.
Több mint két hét áll azok rendelkezésére, akiknek január 1-jén jár le a kgfb-szerződésük, és szeretnének biztosítót váltani. Nekik legkésőbb december 1-jén éjfélig kell eljuttatniuk aktuális szerződésük felmondását jelenlegi társaságukhoz, majd mielőbb, legkésőbb december 31-ig kell megkötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója – közölte a Mabisz.
2010 után a szerződési évforduló napja a gépkocsi megvásárlásának időpontjához kötődik. A több mint 5,8 millió kgfb-szerződésből még mindig 925 ezer számít érintettnek, nekik a 12 piaci szereplő közül 11 biztosító hirdetett új tarifát jövő év elejétől. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyjából minden tizedik érintett vált biztosítót ezekben a napokban.
A 2023-ra érvényes fedezetlenségidíj-táblázatból kiderül: az ideihez képest a részben büntető jellegű díjak átlagosan 15,2 százalékkal emelkedtek, így személygépjárművek esetében az üzemben tartónak az idei 600–1290 forint helyett jövőre 650–1400 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel.
Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj a busz férőhelyszámától függően 980–6670 forintot tesz ki, jelenleg 900–5570 forint. Tehergépkocsik esetében pedig akár a 5380 forintot is elérheti naponta a mostani 4560 forint után.
A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek.
A Belügyminisztérium adatai szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül figyelembe vett magyarországi gépjárművek közül mintegy nyolcvanezer gépjármű nem rendelkezik érvényes kgfb-szerződéssel. Ők nemcsak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ám ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.
Az ilyen balesetek vétlen károsultjainak kártalanítását az MTI szerint a Mabisz kezelésében lévő, elkülönített kártalanítási számláról intézik, a szövetség pedig az úgynevezett regresszeljárás keretében hajtja be a kérdéses összeget a károkozón. Ezáltal évente mintegy egymilliárd forint folyik be a kártalanítási számla részére, amelyet a Mabisz teljes egészében a biztosítatlan és ismeretlen járművek által okozott károk megtérítésére fordít.
Tavaly a szervezet ügyfélszolgálatához 605, idén október végéig pedig 381 megkeresés érkezett a biztosítással nem rendelkező gépjárművek károkozása témájában.