Huszonhárom atomerőművet épít egyszerre a Roszatom orosz atomenergetikai konszern, azonban az atomenergia-termelés mellett új területeken is megjelenik. A tervek szerint 2030-ra a Roszatom bevételének 40 százalékát adják majd az új üzleti területek – mondta Kirill Komarov, a konszern vezérigazgatójának helyettese a szocsiban megrendezett Atomexpón. Alekszandr Merten, a Paks II. projekt igazgatója pedig azt hangsúlyozta az újságíróknak, hogy a paksi projekt a Roszatom egyik kulcsfontosságú projektje.
Egyre nagyobb az érdeklődés az atomenergia iránt, a Roszatom az elmúlt négy év alatt 13 nagy teljesítményű atomerőművi blokk kivitelezését kezdte meg a világban, jelenleg 23 atomerőművet épít, és 11 országból 34 blokk építésére van megrendelése – hangsúlyozta Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgatójának nemzetközi üzletfejlesztésért felelős első helyettese az Atomexpót záró keddi sajtótájékoztatón Szocsiban.
Kirill Komarov elmondta: a jelenlegi formájában 15 éve működő Roszatom 2020–2030 közötti stratégiájában célul tűzte ki, hogy az atomenergia-termelés mellett az eddig szerzett tapasztalatokra építve új területeken jelenik meg, például szélerőműparkokat épít, az új üzletágak között szerepel az energiatárolás, és üzletet látnak a hidrogéntechnológia fejlesztésében, alkalmazásában is.
A stratégiai tervek szerint 2030-ra a Roszatom bevételének 40 százalékát adják majd az új üzleti területek.
Az Atomexpón Alekszandr Merten, a Paks II.-projekt igazgatója, a Roszatom atomerőmű-építéssel foglalkozó leányvállalata, az ASZE társaság alelnöke magyar újságíróknak hangsúlyozta, a paksi projekt a Roszatom egyik kulcsfontosságú projektje.
A Paks II.-beruházás ütemezésére vonatkozó kérdésre válaszolva Alekszandr Merten elmondta: a projektet abban a tempóban valósítják meg, amelyet a megrendelő kér. A megrendelő a Paks II. Zrt., a beruházáshoz szükséges engedélyek előkészítésében a Roszatom segít, de a Paks II. Zrt. az engedélyes, és megrendelőként a beruházás ütemét is ő meghatározza meg – hívta fel a figyelmet.
A projekt igazgatója rámutatott arra, hogy az uniós szankciók a Roszatomra jelenleg nem vonatkoznak, ugyanakkor a beruházás megvalósításában éreztetheti hatását a beszállítói hálózatok sérülékenysége és a recesszió.
Hozzátette: az új blokkok tervezett üzembe állása 2030, de nagyon sok múlik a megrendelő Paks II. Zrt.-n, a magyar hatóságokon, illetve a döntéshozókon.
Példaként említette, hogy az atomerőmű-építkezéshez mintegy 2,5 millió tonna cementre lesz szükség, a terméket jelenleg extraadó érinti. Ez némi problémát jelenthet, ha sikerül a cementkérdést megoldani, akkor a szükséges építőanyagot Magyarországon tudják beszerezni, ha nem, külföldről kell majd megvásárolni, ennek pedig időbeli és költségkihatásai is lehetnek.
A magyar beszállítók bevonásáról Alekszandr Merten elmondta, hogy már most is vannak magyar cégek a projektben, amelyek nagyon jól dolgoznak. Példaként említette a Duna Aszfaltot, amely kellő minőségben és gyorsan kitermelte mínusz öt méterig az alapozás előkészületeihez a földet, illetve a KÉSZ-csoportot, amely az üzemeltetési épületeket építi. Remélhetőleg több magyar cég is bekapcsolódik a projektbe, miután számos tender van folyamatban – jegyezte meg Alekszandr Merten.
Alekszandr Ugrjumov, a fűtőanyagot előállító Roszatom-leányvállalat, a TVEL alelnöke magyar újságíróknak arról beszélt az Atomexpón, hogy a Paks I. és a Paks II. atomerőmű üzemanyaga méretben és dúsításban eltérő, noha mindkét esetben nyomott vizes blokkokról van szó. A TVEL alelnöke hangsúlyozta azt is, hogy van tapasztalatuk és megoldásuk a kiégett nukleáris üzemanyag újrahasznosítására is.
Az Atomexpón a Roszatom okosvárosprogramjához kapcsolódó panelbeszélgetésen Szabó Péter paksi polgármester bemutatta az atomváros okosfejlesztéseit, köztük a közlekedéshez és az e-mobilitáshoz köthető projekteket. A Dunaújvárosi Egyetem és a Roszatom bázisegyeteme, a MEPhI (Moscow Engineering Physics Institute) pedig oktatási együttműködési keretmegállapodást kötött az Atomexpón – számolt be az MTI.
Mint arról beszámoltunk, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy atomenergiai találkozóra utazott Oroszországba. A tárcavezető november 21-én érkezett Szocsiba, a XII. Atomexpó Nemzetközi Fórumra.
Facebook-posztjában hangsúlyozta: az energiaválság miatt fontos, hogy egy ország maga tudja megtermelni az energiát, és a paksi atomerőműnek kulcsszerepe van ebben.
(Borítókép: A Paksi Atomerőmű bővítésére létrejött Paks II. Zrt. új logója irodaháza homlokzatán 2019. július 11-én. Fotó: Jászai Csaba / MTI)