Búcsúznak az olcsó élelmiszerek, a piacon a zöldségek és gyümölcsök esetében is magasabb árszintre kell felkészülni a jövőben. Ennek egyik oka, hogy hosszú távon nem lehet számolni az energiaárak jelentős csökkenésével, ezért az inputanyagok is stabilan nagyobb kiadást jelentenek a jövőben – derül ki az ötszáz szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából. Az idei szezon bőven tartogatott kihívásokat, és az elszálló energiaárak mellett a klímaváltozás hatásait is csak fejlesztésekkel lehet tompítani. A szövetkezet szerint azonban ehhez szükség lenne egy, a Növekedési Hitelprogramhoz (NHP) hasonló programra.
Komoly kihívásokkal szembesültek a magyar zöldségtermesztők az idei szezonban: az extrém szárazság mellett olyan negatív behatásokkal kellett megküzdeniük, mint az energiaválság, valamint a műtrágya és az üzemanyag jelentős drágulása. Nehezítette a helyzetet az emelkedő kamatok miatt dráguló finanszírozás is – derült ki a DélKerTÉSZ összefoglalójából.
A szövetkezet szeptember végi adatai szerint a megtermelt és az értékesített mennyiség sem tudott a tavalyi évhez képest növekedni, amit a nyári forróság, az aszály és a kártevők mennyiségének növekedése okozott. Idén ugyanis a kártevők az időjárási körülmények miatt nem a szántóföldön, hanem a növényházakban találták meg a táplálékot.
„A kedvezőtlen környezet ellenére a DélKerTÉSZ zöldség- és gyümölcsértékesítésből származó árbevétele szeptember végéig több mint négymilliárd forinttal nőtt éves szinten, és elérte a 15 milliárd forintot” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.
A termelői árak a fehér paprika esetében 42 százalékkal, a paradicsomnál közel 40 százalékkal, míg a paradicsomkülönlegességek esetében 10-25 százalékkal emelkedtek. Ez pedig főként az energia- és az inputanyagárakhoz köthető költségnövekedéssel magyarázható.
A magasabb költségek a termelői árakban is érvényesültek, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy életképes maradjon a magyar termelői közösség.
Nagypéter Sándor szerint az export kedvezően alakult. Jól teljesített a cseh, a szlovák, a román és a bolgár piac. Ezekben az országokban a szállítási díjak emelkedése miatt például
az Észak-Afrikából származó zöldségek idén már nem voltak olyan olcsók, mint a korábbi időszakban, a Helyüket pedig részben a magyar zöldségek vették át.
Ugyanakkor az Európa-szerte a magas infláció és a növekvő megélhetési költségek hatására egyre többen fogják vissza a költéseiket például a német piacon is. A dráguló élelmiszerekről a szakember azt mondta, az őszi időszakban a termelői árak elértek egy lélektani határt, azaz innen már egyelőre lényeges emelkedésre nem lehet számítani. A téli időszakban azonban még tovább emelkedhet például a fehér paprika ára.
Hosszú távon nem lehet számolni az energia árának érdemi csökkenésével, valamint a termeléshez szükséges inputanyagok, például a műtrágyák is drasztikusan magas árszinten vannak. Mindezen folyamatok véget vetettek az olcsó élelmiszerek korának, és egy magasabb árazási szint állt be.
Az energiaárak növekedése az inputanyagok árát is magával húzza. A megemelkedett árak tehát maradnak, és ezeket a béreknek is le kell követnie. Az Európai Unió és Magyarország is az energiaforrások diverzifikálására törekszik, és környezetbarát megoldásokkal szeretné megoldani az energiaszükségletet – mutatott rá Nagypéter Sándor.
A termelők számára kiemelten fontos a megváltozott gazdasági körülményekhez való igazodás, nem maradhatnak el a fejlesztések. Példaként hozható a geotermikus energia vagy a termálvíz, amelyeknek fontosabb szerep jut az elszálló energiaárak mellett.
Az energiaválság mellett hosszú évek óta egyre erősebben érezteti a hatását a klímaváltozás is. „Szentes a legfontosabb hajtatókörzetek egyike, így a DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem szabadföldön történik, így a külső környezetnek nincsenek annyira kitéve a termelők, de teljesen mértékben nem tudják magukat függetleníteni tőle. A nyári hőséget például szellőztetéssel, árnyékolással, automata öntözőberendezésekkel vagy hűtéssel lehet tompítani” – mondta Nagypéter Sándor.
A hajtatott zöldségtermesztés a mezőgazdaság innovatív ágazata, amelyben komoly fejlődési lehetőség van:
a szabályozott környezetben történő termelés a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír majd, de jelentős szerepe van annak is, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű hazai zöldség és gyümölcs álljon a fogyasztók rendelkezésére,
illetve a nagy boltláncoknak beszállító termelőknek is komoly elvárásoknak kell megfelelniük.
A megbízható élelmiszer-ellátáshoz és a kapacitás fokozásához folyamatos technológiai fejlesztésekre van szükség. A DélKerTÉSZ tagjai eddig is komoly fejlesztéseket hajtottak végre, a következő, 2023–2029-es időszakban, azaz az elkövetkezendő hét évben pedig mintegy 17 milliárd forint értékű fejlesztést terveznek.
A legnagyobb beruházás a jövőre elkészülő, 2,7 milliárd forintból épülő, több mint tízezer négyzetméteres komplex raktárcsarnok lesz, amellyel a logisztikai folyamatokat gyorsítják fel. Az új központban robotizáció segítségével oldanák meg a raktározást. Néhány éven belül ugyanis 28-31 ezer tonna körüli mennyiséget forgalmaz majd a DélKerTÉSZ, ez pedig jelentős növekedés a jelenlegi 24-25 ezer tonnához képest. Emellett a termelési logisztika digitalizációja, a növényápoláshoz, -termeléshez kapcsolódó gépek beszerzése, valamint hűtőházak, termálkutak és öntözőkutak kialakítása szintén tervben van, csakúgy, mint a napelemek és hőszivattyúk telepítése.
A hajtatott termesztésre való átállás és a hatékonyabb termelési módszerek kialakítása azonban jelentős beruházást igényel. Nagypéter Sándor szerint
ahhoz, hogy a termelők folyamatosan fejleszteni tudjanak, szükség lenne egy, az NHP-hez hasonló, kedvezményes kamatozású, de kifejezetten a mezőgazdasági vállalkozásoknak szóló jegybanki vagy állami programra.
Nagypéter Sándor hozzátette, hogy összességében a következő időszakban egy, a koronavírus-járvány idején tapasztalt helyzet alakulhat ki, csak sokak számára most gazdasági okokból maradnak el az olyan költések, mint az utazás, a szálloda vagy az étterem. A DélKerTÉSZ szerint a vásárlók átcsoportosítják a költségeket, ennek eredményeként az alapvető szükségletekre, így az élelmiszer-vásárlásra költenek majd inkább a következő időszakban.
(Borítókép: Bánkúti Sándor / MTI)