Utoljára 2015 elején voltak képesek olyan keveset megtakarítani a háztartások, mint az idei harmadik negyedévben. Az MNB nemrég közzétett adataiból kiderült, milyen hatással volt a megtakarításokra eddig az infláció.
Duplán rosszul jár az inflációval a megtakarítással rendelkezők mintegy 40 százaléka, ráadásul utoljára 2015 elején tudtak a háztartások olyan keveset megtakarítani, mint 2022 idei harmadik negyedévben, emellett a meglévő megtakarítások reálértékét is több mint tíz százalékkal csökkentette az infláció az év eleje óta – írja a Portfolio.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által pénteken közzétette előzetes pénzügyi számlák adatai szerint a családok bruttó pénzügyi eszközeinek állománya most először átlépte a 80 ezer milliárd forintot az egy év alatt megtörtént 9,4 százalékos gyarapodással. Tavaly év vége óta a megtakarítások állománya az első kilenc hónapban már csak 3,8 százalékkal nőtt a tavalyi egész éves 12,4 százalékkal szemben.
A Portfolio az összevetésében megjegyzi: ha a tavaly december és idén szeptember vége között végbement inflációval történik a számolás, akkor 11,7 százalékos csökkenés látható a megtakarítások reálértékében.
A cikk szerint a lakosság folyószámlán tartja a legtöbb pénzt, második helyen az állampapír, a harmadikon pedig a készpénz áll. 2022-ben a készpénzállomány nőtt eddig leginkább, az állampapírok állományánál ugyanakkor csökkenés tapasztalható: mintegy négyszázmilliárd forinttal többet adott el a lakosság idén, mint amennyit vásárolt.
Mint írják: negatív átlaghozamokkal járt az értékesítés felpörgése az alapkezelőknél és a brókercégeknél, ugyanis átértékelődési szempontból a lakosság jelentős, javarészt nem realizált veszteséget ért el a tőzsdén, továbbá kisebbet a befektetési alapoknál. Ebből a negatív trendből a nyugdíjpénztári megtakarítások és az életbiztosítások sem maradtak ki.
A Portfolio beszámolója szerint viszont több pénz áramlott az első három negyedévben az életbiztosítások értékesítésére, mint 2008 óta számítva az év egészében bármikor.
Azt is megjegyzik, hogy a harmadik negyedévben állampapírból befektetési alapba súlyozott át a befektetők egy része, mert az ÁKK a lakossági állampapír-kínálatot csak szeptember végén szabta kedvezőbbre, a lépés így a harmadik negyedéves nettó értékesítési számokat már nem tudta megmenteni. Az állampapírok térvesztésére és a befektetési alapok térnyerésére azonban reagált a kormány is a betéti kamatokat korlátozó hétfői bejelentésével – írják.
Az infláció miatt csökken a meglévő megtakarítási állomány reálértéke is, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebbet ér a megtakarítás akkor, amikor fogyasztásra vagy beruházásra akarja azt fordítani valaki.
Mindemellett infláció idején nem érdemes későbbre halasztani a fogyasztást, az ugyanis a beruházással együtt egyre többe kerül, és kevesebbet lehet megtakarítani ugyanakkora jövedelemből. A megtakarítási ráta jelenleg hét százalék körül mozog, szemben a tavalyi év egészére jellemző 9-10 százalék körüli adattal.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)