Csütörtökön döntés születhet az orosz kőolaj árplafonjáról, ami a tárgyalásokról kiszivárgott információk alapján hordónként 65 és 70 dollár között lesz. Az EU-ban megoszlanak a vélemények, egyes tagállamok sokkal alacsonyabb, míg mások magasabb árplafon mellett érvelnek.
A 65-70 dolláros sáv jóval Oroszország termelési költsége felett van, és magasabb, mint amit egyes országok szorgalmaztak. Mivel Oroszország már most is árengedménnyel értékesíti nyersolaját, a magas felső határ minimális hatással lehet a kereskedelemre – világít rá a Bloomberg.
Először az USA állt elő a plafon tervével, amiről több hónapon át tartó vita után a G7-ek várhatóan a 65-70 dolláros tartományon belüli értékben állapodnak meg – írja a Bloomberg. A lap rámutat, hogy több uniós diplomata szerint a javasolt szint túl magas, nem lesz jelentősebb hatása az orosz gazdaságra. Az ártartomány ugyanis szinte megegyezik az invázió előtti átlaggal.
Az EU nagykövetei csütörtökön találkoztak, hogy jóváhagyják a plafonmechanizmust és a javasolt árszintet. Ha ez sikerül, akkor az EU és a G7-ek még aznap bejelenthetik az árplafon szintjét. A plafon jóváhagyásához valamennyi tagállam támogatására szükség van.
A Bloomberg szerint az árplafon célja mindig is kétértelmű volt: az USA biztosítani akarta, hogy az orosz olaj továbbra is áramoljon, ugyanakkor csökkenteni akarta Moszkva bevételeit. Az uniós szankciók kezdetben inkább arra irányultak, hogy csökkentsék Vlagyimir Putyin hadigépezetének bevételeit.
Az árplafon megtiltaná a vállalatoknak, hogy az orosz olaj szállításához szükséges hajózási és egyéb szolgáltatásokat nyújtsanak – például biztosítást, brókertevékenységet és pénzügyi támogatást – a világ bármely pontján, kivéve, ha az olajat a megállapított küszöbérték alatt adják el.
Az EU azt javasolta, hogy a plafonról szóló jogszabály legutóbbi változatát egészítsék ki több türelmi idővel, és jelentősen szűkítette a szállítási rendelkezésekre vonatkozó szankciókat – számolt be róla a Bloomberg.
A lap kezébe került egy dokumentum, amely szerint az EU új javaslata a felső határ bevezetését 45 napos átmeneti idővel egészítené ki. A javasolt türelmi idő a december 5. előtt berakodott és január 19-ig kirakodott olajra vonatkozna, ezzel az EU egy korábban az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által bejelentett záradékhoz igazodna.
A legtöbb G7-ország és az EU azt tervezi, hogy idén leállítja az orosz nyersolaj importját. A finomított kőolajtermékekre vonatkozó rendelkezések, beleértve az ezek árára vonatkozó felső határt, februárban lépnek hatályba.
Egy Reutersnek nyilatkozó diplomata szerint
Lengyelország, Litvánia és Észtország sokallja a hordónkénti 65-70 dolláros ársapkát.
Ezek az országok inkább termelési költségen, hozzávetőleg 20 dollár körül vennék a nyersolajat.
Ciprus, Görögország és Málta viszont a drágább olaj mellett kardoskodik a diplomata szerint, mert fennáll a veszélye, hogy hajóik jelentősége elhalványul az alacsony árak mellett.
Oroszország nyersolajexportjának ugyanis mintegy 70-85 százalékát nem csővezetékeken, hanem tartályhajókon szállítják. Az árplafon pedig megtiltaná a hajózási, biztosítási és viszontbiztosítási társaságoknak, hogy orosz nyersolajszállítmányokat kezeljenek világszerte, kivéve, ha azt a G7 és szövetségesei által meghatározott maximális árnál olcsóbban adják el.
Mivel a világ legfontosabb hajózási és biztosítási cégeinek székhelye a G7-országokban van, az árplafon megnehezítené Moszkva számára, hogy olaját – amely a világ kínálatának mintegy 10 százalékát teszi ki – magasabb áron adja el.
Ugyanakkor, mivel a termelési költségeket hordónként 20 dollár körülire becsülik, a felső határ még mindig nyereségesen hagyná az orosz olajeladásokat, és így megakadályozná a világpiaci ellátási hiányt.
Az uniós diplomata szerint a 27 tagú Európai Unió legtöbb országa – élükön a G7-tag Franciaországgal és Németországgal – támogatja az árplafont, csak a betartatásának lehetősége miatt aggódnak.
A diplomata állítása szerint a nagyköveti megbeszéléseken az árplafon két fő ellenzője Lengyelország és Magyarország volt – Lengyelország azt akarja, hogy az árplafon a kilencedik szankciócsomaggal együtt járjon, Magyarország szerint pedig az árplafon nem fogja enyhíteni az orosz–ukrán háborús konfliktust.
(Borítókép: Patrick Pleul/picture alliance/Getty Images)