Lantos Csaba a meghallgatását azzal kezdte, hogy ismertette stábját. Munkáját segíti majd Koncz Zsófia miniszterhelyettes, Raisz Anikó államtitkár, Steiner Attila államtitkár és Czepek Gábor, az MVM elnök-vezérigazgatója.

Az életrajza bemutatásakor említést tett arról, hogy van olyan érdekeltsége, amelyről összeférhetetlenség miatt le kell mondania a beiktatása előtt. A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi tagságáról nem mond le.  

És egyebek mellett azt is megosztotta, hogy bernáthegyijét Csubakkának hívják. 

Ezt követően kitekintett a világot sújtó globális kihívásokra: a koronavírus-járványra, ami szétszakította a globális ellátási láncokat, továbbá az orosz–ukrán háborúra, az energiaválságra, amely felértékelte az energiát. Továbbá említést tett a klímaváltozásról és a fenntarthatósági intézkedések fontosságáról. A világ népességét tekintve meghaladja a 8 milliárdot, akik ellátását biztosítani kell – mondta, hozzátéve: nem mindegy, hogy egy adott nép milyen területen él, a földrajzi adottságok nagyon sok dolgot képesek eldönteni.

Lantos Csaba szerint a modern társadalom nem képzelhető el az energia biztosítása nélkül, a jövőben pedig még több energiára lesz szükségünk.

Magyarország rendkívül energiaszegény: a földgáz és kőolaj nagyon jelentős részét importáljuk.

A végső energiamérleg több mint 70 százalékát importáljuk, a válság rámutatott, hogy az energiaszuverenitásnak kulcsfontosságúnak kell lennie, és ezt fel is kell gyorsítani. Ebben a megújuló energiaforrások lehetnek az ország hasznára, azonban figyelembe kell venni a napelemeknél az időjárás tényezőjét. Szintén időjárásfüggő a szél, szélkerékből azonban rettenetes mennyiségű nem lehet Magyarországon. Említést tett továbbá a biomasszában és a geotermikus energiában rejlő potenciálról. 

Az elektromos rendszer, mindaddig amíg nem tudjuk tárolni benne az energiát esetében fontos hogy a fogyasztásunkat meg is termeljük. Ez nagyon nagy kitettséget jelent, különösen akkor, ha sok időjárásfüggő áramtermelő berendezésünk van.

Kitért arra is, hogy Paks megbízhatóan termel, Paks 2 üzembe állásával elképzelhető, hogy egy bizonyos ideig akár exportálhassuk is az áramot. Az ország energiaigénye szempontjából kívánatos az üzemidő meghosszabbítása, ugyanakkor a szigorú szabályokat be kell tartani.

Kiemelte: cél az is, hogy Magyarország akkumulátor-telep legyen, ugyanakkor szerinte nem ez lesz a végső megoldás, és nem egyoldalúan csak így lenne tárolható az energia. Lantos Csaba ígéretesnek tartja még a hidrogéntechnológiát is.

A napelemes pályázatok Lantos Csaba szavai szerint újraindulhatnak, viszont „nem generálisan”, látni kell, hol van erre a legnagyobb szükség.

Tordai Bence felszólalásában kiemelte: elég vagány, hogy lett az országnak energetikai minisztériuma, ennek kapcsán kérte a miniszterjelöltet, ismertesse célkitűzéseit. Egyebek mellett rákérdezett arra is, hogy lehet-e partnerként tekinteni rá abban, hogy Magyarország ambiciózusabb vállalásokat tegyen a klímacélok területén. 

Lantos Csaba minisztériumához tartozik majd a környezetvédelem, ennek kapcsán elmondta: a kormány elkötelezett a környezet védelme mellett, így fontos számukra az erdők létesítése, a faállomány bővítése. Prioritásként kezelik a károsanyag-kibocsátás mérséklését.

Fenntartható bolygót szeretnék átadni én magam is a gyerekeimnek.

Üdvözölte a demográfiai kedvező fordulatot, minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy fékezzék a lakosság csökkentését. 

A kormány, úgy gondolom, hogy megvédte a rezsicsökkentést. Európában a magyar gázár továbbra is legalacsonyabb, a lakossági villamosenergia-költségek pedig a második legalacsonyabbak. Olcsó, hatékony és fair szisztéma biztosítja ezt a lakosságnak – reagált a kérdéseket követően Lantos Csaba. A miniszterjelölt kiemelte: a megújuló energia irányába haladunk, az áramtárolási képességet fejlesztenünk kell. A hálózatfejlesztés elindult, ezermilliárd forint ráfordításra lenne szükség. Az energiahatékonysági beruházásokat is folytatni kell.

Kormányzati struktúraváltás

November 9-én söpört végig a sajtón annak a híre, hogy Palkovics László lemond a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) miniszteri posztjáról, a tárcát pedig megszüntették. A magyar kormány által hétfőn benyújtott, Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett törvényjavaslat értelmében szétosztották a Palkovics László lemondása után megörökölt hatásköröket Lantos Csaba, Lázár János és Nagy Márton miniszterek között.

A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent rendelet részletezi az érintett tárcavezetők feladat- és hatásköreit. Palkovics László a TIM miniszteri pozíciójából történő távozásával átalakítják a kormányzati struktúrát, és két, nevében is új minisztériumot hoznak létre:

Nem csak energiaügyekért felel majd Lantos Csaba

Az új Energiaügyi Minisztérium élén Lantos Csaba új miniszterként felel az alábbi ügyekért:

• bányászati ügyek,
• energiapolitika,
• környezetvédelem,
• körforgásos gazdaságra történő átállás és a termékértéklánc-felügyelet,
• hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapítása,
• hulladékgazdálkodás,
• hulladékgazdálkodás-felügyelet,
• a körforgásos gazdasághoz és a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódóan a fenntartható fejlődési feladatok összehangolása,
• víziközmű-szolgáltatás,
• nemzeti közműszolgáltatások.

Az Orbán-kabinet új minisztere az energiapolitikáért való felelőssége keretében összehangolja az energetikai rendszert érintő állami infrastruktúra-beruházások előkészítését és megvalósítását, ellátja

Lantos Csaba felel a fenntartható fejlődésre és a fenntartható fejlesztésekre vonatkozó stratégia megalkotásáért és végrehajtásáért is. 

(Borítókép: Koncz Zsófia, Lantos Csaba és Czepek Gábor. Fotó:  Karip Tímea / Index)