A diplomaták optimisták, hogy pénteken véglegesíteni tudják a megállapodást – árulták el a Bloombergnek a nevük elhallgatását kérő diplomaták. A tárgyalófeleket a határidő lejárta nyomasztja, mivel az orosz olajra vonatkozó uniós szankciók a tervek szerint december 5-én lépnének életbe.

A blokkban vita alakult ki arról, hogy mennyire legyen szigorú az árplafon. 

Lengyelország, Litvánia és Észtország sokallja a hordónkénti 65-70 dolláros ársapkát.

Ezek az országok inkább termelési költségen, hozzávetőleg 20 dollár körül vennék a nyersolajat.

Magyar álláspont

A jelen lévő diplomaták szerint az árplafon fő ellenzői között van Magyarország is, mondván, az árplafon nem fogja enyhíteni az orosz–ukrán háborús konfliktust.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarországnak a gázársapka és az olajársapka alól is mentességet kell szereznie ahhoz, hogy az ország energiabiztonsága garantált legyen.

Ciprus, Görögország és Málta a drágább olaj mellett kardoskodik, valószínűleg mert fennáll a veszélye, hogy hajóik jelentősége elhalványul az alacsony árak mellett. 

Oroszország nyersolajexportjának mintegy 70-85 százalékát nem csővezetékeken, hanem tartályhajókon szállítják. Az árplafon pedig megtiltaná a hajózási, biztosítási és viszontbiztosítási társaságoknak, hogy orosz nyersolajszállítmányokat kezeljenek világszerte, kivéve, ha azt a G7 és szövetségesei által meghatározott maximális árnál olcsóbban adják el.

Először az Egyesült Államok állt elő a plafon tervével, amiről több hónapon át tartó vita után a G7-ek várhatóan a 65–70 dolláros tartományon belüli értékben állapodnak meg – írta meg korábban a Bloomberg. A lap rámutat, hogy több uniós diplomata szerint a javasolt szint túl magas, nem lesz jelentősebb hatása az orosz gazdaságra. Az ártartomány ugyanis szinte megegyezik az orosz invázió előtti átlaggal.

(Borítókép: Alexander Manzyuk / Reuters)