Már térdig gázolunk az energiaválságban – fürkésszük, kitől és mennyiért szerezhetnénk be a rezsiárakat még élhető szinten tartó olajat és földgázt. A válság ugyanakkor lehetőség is, persze nem nekünk, hiszen nem ülünk akkora készleteken, mint az oroszok vagy az amerikaiak. A nyerészkedők most cseppfolyós földgázt, vagyis LNG-t vásárolnak a tengerentúlról, hogy aztán négyszeres áron adják el itthon.
Az orosz agresszió előtt Európába jól kiépített, kedvezményes árú orosz gáz érkezett. A teljes európai behozatal közel 40 százaléka Oroszországból származott. A szankciók bevezetésével ez a szám a nullához közeledik. Az eddig használatban lévő Északi Áramlat 1, Testvériség és Jamal vezetékeken nem érkezik több gáz. Ezáltal Európa számára elengedhetetlen alternatívához fordulni, hogy a meglévő fogyasztást ne kelljen drasztikusan megvágni – ismerteti elemzésében az Oeconomus Gazdasági Alapítvány.
Az eddigi trend alapján az orosz vezetékes gázt az LNG váltja ki. A legnagyobb mennyiségben az Egyesült Államokból érkezett gáz, melynek mennyisége már az októberi adatok alapján is duplája az előző évinek. Továbbá növekedett a beszállítás Katarból, Egyiptomból, Norvégiából, Peruból és Angolából.
Az amerikai növekedés elsősorban a rugalmasságnak köszönhető, mivel a szállítók arra a helyre szállítanak, ahol magasabb árat kapnak érte.
Európa-szerte a legtöbb terminál Spanyolországban, majd Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban található. Idén azok az országok, amelyeknek van lehetőségük LNG-t szállító hajók fogadására, terminálok építésébe kezdtek. A következő években további terminálkapacitásokat adnak át, de ugyanilyen fontos az infrastruktúra fejlesztése is – ismerteti az elemzés.
Az amerikai beszállító kétféleképpen adhatja el az LNG-t: spot árfolyamon vagy előre meghatározott szerződésbe rögzített áron. A legnagyobb amerikai beszállító, a Cheniere jelenleg is bővíti a kapacitásait, hogy minél több gázt tudjon világszerte szállítani. Itt elsődleges piacként Európára számít, de ehhez hosszú távú szerződéseket szeretnének kötni. Ehhez azonban az európai infrastruktúra fejlesztése is elengedhetetlen – világít rá az elemzés.
Az Európai Bizottság inkább a spot árfolyamot támogatja, mivel ha a kereslet csökken, később olcsóbban jutna hozzá a cseppfolyós gázhoz. A spot árfolyam mellett szól az is, hogy az uniós zöldtörekvésekkel nehezen összeegyeztethető az egyébként jócskán környezetszennyező LNG. Az infrastruktúra fejlesztésében azonban megegyeznek a törekvések a hatalmas amerikai gázcéggel.
A hosszú távú szerződések mellett szól, hogy a partnerek olcsóbban kapják meg a gázszállítmányokat a beszállítóktól. A kockázat ebben az esetben nagyobb, hiszen bármi történhet a szerződés időtartama alatt, viszont így az árkülönbségekből profitálni is tudnak.
A Cheniere szerződései alapján a gáz ára 115 százaléka a Henry Hub-indexnek, és ehhez adnak hozzá további 3 dollárt. Ez nagyjából 33 euró/megawattóra árnak felel meg. Ugyanakkor az európai régióban használt benchmark, a holland TTF 135 euró/megawattóra környékén mozog. Az itt található jelentős különbségből pedig a feldolgozócégek profitálnak.
A francia TotalEnergies tartja a legtöbb hosszú távú szerződést a Cheniere-rel, ami több mint 10 millió tonna LNG-nek felel meg évente. A cégnek érdekeltsége van 6 működő és egy épülő LNG-terminálban a szállítások mellett. A spanyol Naturgy, mely 5 millió tonna LNG-t kap a Cheniere-től, közel ötször több bevételt könyvelt el a gázkereskedésből, mint tavaly. A féléves jelentés alapján látható, hogy ez a Henry Hub és a TTF különbségének köszönhető. Annak ellenére, hogy a vételi áron felül további feldolgozási és szállítási költségek is terhelik a feldolgozócégeket, jócskán profitálnak az amerikai LNG európai eladásából – világít rá az elemzés.
Nehéz megmondani, mit hoz a jövő az európai gázpiacon. Az import átrendeződése és a zöldenergia térnyerése miatt a hosszú távú elköteleződés egy kockázatos lépés. Az Európai Bizottság a zöldenergia ösztönzése mellett a gázfogyasztás visszafogására is tervet készített. A tervek szerint a tagállamok 15 százalékkal csökkentenék gázfelhasználásukat 2023. március végéig.
További célkitűzés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentése 2030-ig és a klímasemlegesség elérése 2050-ig. Idén bevezették a REPowerEU tervet, amely a tiszta energiára váltást mutatja be, és amiben az LNG-nek nincs helye.
(Borítókép: LNG-tartályok a Powership Asia hajó fedélzetén 2022. április 19-én Fokvárosnál. Fotó: Dwayne Senior / Bloomberg / Getty Images)