Nincs világgazdasági válság, csak európai válság van – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus Gazdasági Alapítvány rendezvényén. Kitért arra, hogy milyen tényezők lökték recesszióba az öreg kontinens országait, erre milyen választ ad a magyar kormány, és mit terveznek az uniós döntéshozók. Elárulta azt is, mi vár ránk 2023-ban.
„Nem tudjuk úgy indítani az évet, hogy minden jó és minden klassz” – kezdte beszédét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Elárulta, hogy több évig nyöghetjük még a kedvezőtlen gazdasági események következményeit. A jövő évben is velünk marad az infláció: január–februárban maradhat a magas, 25–27 százalék közötti pénzromlás, majd az év hátralevő részében erőteljesebb javulásnak indul, decemberre pedig egyjegyűre csökkenhet.
2022 novemberében a fogyasztói árak átlagosan 22,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.
Nemzetközi kitekintésben az európai gázár 5-6 szorosa az amerikainak, tehát többszörös árat fizetünk – ez versenyképességi kérdéseket vet fel.
Amikor azt mondjuk, hogy energiaválság van, akkor az alatt egyetlen régiót értünk, és az Európa. Hamis felvetés, hogy globális világválság van, kizárólag Európa van válságban
– mondta Nagy Márton.
Szerinte az energiaárak, az infláció és a bérköltségek növekedése a recesszió mellett megélhetési válsággal is fenyeget. Az uniós országok borús képet festő GDP-előrejelzéseket mutatnak, amelyek gazdasági lassulást vetítenek előre. Fenyegetésnek tartja az Európai Unió külső kitettségét, függését a külföldi működőtőke-befektetésektől (FDI), hiszen a tőke oda megy, ahol minél magasabb profitot érhet el, az elszálló energiaárak pedig jelentősen rontják az unió versenyképességét.
Kitért arra is, hogy az Egyesült Államok gazdasága nincs válságban, egy ciklus közepén van, egy túlhevülés utáni kiigazítást láthatunk. Ázsiában a keményvonalas Covid-politika mérséklődésével is visszaerősödik a gazdaság.
Ezzel szemben az Európai Unió már a háborúk előtt is alacsonyabb versenyképességgel rendelkezett, mint a nemzetközi versenytársai, főként a digitalizációs elmaradottság miatt. A dezindusztrializáció veszélye Damoklész kardjaként lebeg Európa felett, az energiaválság és a versenyképesség hiánya számos energiaintenzív iparágat fog eltörölni – figyelmeztetett, majd kiemelte:
A reindusztrializáció szükséges a deindusztrializáció helyett, tehát a miniszter szerint: újra iparosodásra van szükség.
Rámutatott, hogy Németországnak és az Európai Uniónak erre a kihívásra nincs hosszú távú terve, szinte végignézik, ahogy leépülnek stratégiai jelentőségű iparágak. Ezen az sem segít, hogy Európa jelentősen függ a külföldi működőtőke-beruházásoktól.
Gazdaságfejlesztési miniszterként nem nézhetem tétlenül, hogy leépül a gazdaság
– jelentette ki.
Szerinte a külföldi beruházók számára a munkaerő költségénél egyre fontosabb az energia elérhetősége és olcsósága, ezt mérlegelve fognak döntéseket hozni. Ezért is fontos, hogy energiahatékonyságban előrébb lépjünk.
Magyarországon a lassulás biztos, de jó esély van idén az 5 százalékos növekedésre, a jövő évben pedig 1,5 százalékos növekedést céloz meg a kormány. A családokat és vállalkozásokat célzó védvonalakat állítanak fel – ismertette a miniszter.
Megjegyezte, hogy Magyarországot stabil gazdasági mutatók mellett érte a válság, éppen ezért nem is ütötte meg súlyosan. Ezt arra alapozza, hogy ha a megugró gáz- és villanyárak miatt kedvezőtlen cserearányt kivesszük a képletből, akkor többlet lenne a külkereskedelmi mérlegben.
A miniszter elmondta, hogy 2023-ban az energiaszámlák növekedése és a rezsicsökkentés fenntartása jelentős tételt szakított ki a költségvetésből, egész pontosan a GDP négy százalékát, 2500 milliárd forint körüli összeget. Az idei év végén a költségvetési hiány 2-3 százalék lehet, amiből ha kivesszük a cserearányok romlását, a miniszter szerint nem hogy egyensúly, de még többlet is lenne.
2021-ben 7 milliárd euró volt az energiaimport értéke, 2022-ben 17 milliárd, ez azt jelenti, hogy 10 milliárd euróval többet fizettünk egy év alatt. Nem azért, mert többet vennénk, hanem mert drágább. Ennek jelentős része a költségvetést is érinti 4-5 milliárd euró értékben. Ezt tragédiaként értékeli Nagy Márton, mert a vállalatoktól, állami intézményektől, a magyar emberektől veszi el a pénzt.
Az üzemanyag-import értékben nem emelkedett jelentősen, tehát a folyó fizetési mérleget nem sújtotta, ez szerinte tévhit. Szerinte volumenben többet fizettünk érte, de összességében nem fizettünk többet az üzemanyagért, ársapka ide vagy oda.
(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Bendarzsevszkij Anton)