Index Vakbarát Hírportál

Elszabadult kamatok, vágtázó infláció, infúzióról táplált forint

2022. december 29., csütörtök 07:15

Elszállt kamatok és rekordinfláció, Holdat nyaldosó energia- és élelmiszerárak, sérülékeny és gyenge forint. A 2022-es év biztosan nem gyöngybetűkkel vésődik majd be a gazdasági történelemkönyvekbe. Makrogazdasági évértékelő az Indexen Horváth Andrással, a Magyar Bankholding és Török Lajossal, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzőjével.

Még fel sem ocsúdott a világ a koronavírus-járvány okozta sokkból, amikor február 24-én Moszkva úgy döntött, hogy megindítja csapatait Kijev irányába, ezzel pedig kitört az orosz–ukrán háború. A pandémia az egész világ számára komoly csapásnak bizonyult, a fegyveres konfliktus a globális gazdaság számára egy nagyobb taslival ért fel, miközben Európának övön aluli ütést vitt be. Ebből pedig a magyar gazdaság számára is jócskán kijutott. Mindennek hatására az eddig lefojtott jegybanki alapkamat kitörve a szorításból szélsebes emelkedésnek indult, az infláció évtizedek óta nem látott magasságokba szökött, a forint pedig egész évben kapta a pofonokat minden irányból.

INFLÁCIÓ

Vágtázó infláció

A hazai fogyasztói árindex az EU élmezőnyébe tartozik. Sőt, novemberben Európa-bajnok lett a magyar infláció, ami a KSH szerint 22,5 százalékos volt, az Eurostat módszertana szerint azonban 23,1. A legnagyobb mértékben az energiaárak (65,9 százalék), valamint az élelmiszerárak (43,8 százalék) emelkedtek.

Az orosz–ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók és részben ennek következtében a csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyek hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram- és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okoztak a gazdasági élet szereplőinek – mutatott rá Horváth András, amikor arról kérdeztük, mire vezethető vissza az infláció elszállása.

A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a dohánytermékek, alkoholos italok jövedékiadó-emelése, a nyersanyag- és energiaköltségek számos területen történő meredek elszállása miatt a továbbra is folytatódó átárazások, valamint a hatósági üzemanyagárak kivezetése miatt az idei átlagos inflációs várakozásunkat kismértékben, 14,6 százalékra, a jövő évit jelentősen, 17,5 százalékra emeljük. A kedvezményes üzemanyagárak megszüntetése önmagában mintegy 2-2,3 százalékponttal emeli az inflációt, azonban a jövő év során az üzemanyagárak fokozatos mérséklődésével számolunk, egyrészt a gyenge globális kereslet, másrészt a forint várakozásunk szerinti mérsékelt erősödése miatt. A gázolajárak azonban magasak maradhatnak a szűkös európai kapacitások és az orosz gázolaj jövő év februártól való szankcionálása miatt  – tette hozzá a Bankholding elemzője, aki szerint

a következő hónapokban az átárazások várható folytatása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció. Ez decemberben 26 százalékban ölthet formát, jövő év elejétől azonban a bázishatások miatt az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére lehet számítani.

Török Lajos egyetért azzal, hogy jövőre is magas maradhat az infláció, az áremelkedés átlagos szintje akár a 2022-es szintet is meghaladhatja. Várakozásaink szerint az első félévben tetőzhet az infláció, amit az árstopok esetleges kivezetése csúsztathat – mondta.

Belső eredetű nyomás

Török Lajos szerint nem beszélhetünk a kormányzati kommunikációban gyakran emlegetett háborús inflációról.

A fogyasztói árak emelkedésének több mint fele egyértelműen belső eredetű, ezt jól mutatja, hogy az egész régióban már alacsonyabb az infláció, mint Magyarországon

– mutatott rá. Hozzátette: a hatósági árak (élelmiszerárstop, üzemanyagársapka, kamatstop), bár valamivel csökkentették a mért inflációt, inkább csak kitolták annak hatását.

A hatósági árak magasabb szinteken horgonyozzák az inflációs várakozásokat: amíg árstopok vannak, addig mindenki magas inflációs környezetben gondolkodik – jegyezte meg.

Tovább gyorsulhat az élelmiszerár-infláció

A Magyar Bankholdinghoz tartozó MKB és Takarékbank agrár-élelmiszeripari szakértőinek várakozása szerint decemberben tovább gyorsul az élelmiszerár-infláció, és 45–48 százalék között tetőzhet a drágulás. A szakértők szerint az év végére átárazódtak a magasabb feldolgozottsági szintű termékek is. Ezek súlya ugyan kisebb a teljes fogyasztói kosárban, az egyes termékpályákon azonban most ért el oda az átárazódási folyamat, hogy a hosszabb szavatossági idejű, komplexebb feldolgozási folyamaton áteső termékek lekövetik azt a drágulást, amely korábban végbement többek között a liszt vagy a tej árában.

Az élelmiszer-kiskereskedelem volumenindexe, vagyis az élelmiszerüzletek forgalma éves átlagban hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött, a nyári turisztikai szezon vége (szeptember vége) óta tendenciózusan 5 százalék feletti a forgalom volumenének csökkenése az elemzők szerint. Hozzátették: a kereslet mérséklődésével együtt az áraknak is csökkenniük kellene, a jelenlegi helyzetben azonban a boltban fizetendő árak teljes mértékben költségalapon képződnek, vagyis az élelmiszer-előállítók ugyanilyen, ha nem nagyobb mértékű növekedést fizettek meg a költségeikben az elmúlt időszakban. A forgalomnak a mostaninál jelentősebben kellene visszaesnie ahhoz, hogy az árak ez alapján mérséklődjenek – mutattak rá.

FORINT

Egyre-másra kapta a forint a pofonokat

A forint jelentősen esett mind az euróhoz, mind a dollárhoz képest 2022-ben. A gyenge és különösen volatilis forint összességében negatívan hatott a magyar gazdaságra.

A forint gyengülése mögött az ad hoc gazdaságpolitika áll, számos unortodox megoldással tarkítva – véli Török Lajos, aki szerint szintén forintgyengítő hatása van az orosz energiahordozóktól való magas szintű függésnek, az év folyamán az EU-s támogatásokról folytatott vitának – mindez megkérdőjelezhető külpolitikával tarkítva –, továbbá a régiós országokéhoz képest magasabb államadósság, illetve alacsonyabb devizatartalék is szerepet játszik.

Az infláción is dobott

A forint gyengülése az infláció emelkedésére is jelentős hatással van. Török Lajos szerint ki kell emelni az energiaárak emelkedését, de a többi importtermék esetén is meglátszik a drágulás.

A gyenge forint is hozzájárult ahhoz, hogy hazánkban az egyik legmagasabb az infláció az EU-ban

– mondta az Equilor elemzője, aki szerint a megnövekedett bizonytalanság miatt az ország tőkebevonzó képessége is csökkent. A relatív bérromlás miatt pedig tovább folytatódhat a munkaerő elvándorlása – már akár Romániába is –, ezzel a szűkös magyar munkaerőpiac további kihívásokkal találkozhat, ami további inflációs nyomást jelenthet – vetítette előre.

Óriási kilengések

A forintot a nemzetközi környezet érdemben befolyásolja, az utóbbi időben az egyik legmagasabb bétájú, vagyis adott eseményekhez kapcsolódóan általában a legnagyobb kilengést mutatja pozitív és negatív irányba is. Mivel nagy valószínűséggel megtörtént az inflációs fordulat az Egyesült Államokban, valamint a amerikai jegybank (Fed) is a kamatemelési ütemek lassítását ígéri, megfordult a dollár erősödő trendje, ami eddig negatívan hatott a feltörekvő és a régiós devizákra, így a forintra is. A dollár nyomásának enyhülésével a forint is némileg erősödhet – mondta Horváth András.

A Bankholding elemzője úgy látja: a jövő év során a folyó fizetési mérleg javulása is támogathatja a forintot, illetve a gázárak mérséklődése is segítheti a hazai valuta volatilitásának csökkenését.

A bűvös 400-as szint

Horváth András szerint a forint fokozatos, mérsékelt erősödésére lehet számítani, aminek elsődleges kulcsa az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodás lehet.

Az év nagy részében 390–400 közé várjuk a forintot – külső hatások esetén átmenetileg kilenghet ebből a sávból. 2023 végére 390 körül alakulhat az árfolyam, 2024–2025-ben pedig fokozatosan tovább erősödhet 385, majd 380-ig

– prognosztizálta a Bankholding elemzője.

Török Lajos úgy véli: az ideális árfolyamsáv keresése helyett fontosabb lenne a volatilitás csökkentése. Ehhez kiegyensúlyozottabb és kiszámíthatóbb gazdaságpolitika kialakítása szükséges – jegyezte meg.

ALAPKAMAT

13 százalékon állt meg

A száguldó infláció, illetve a gyenge forintárfolyam kezelése alapvetően a jegybank feladata. A nemzeti bankok – így a magyar is – ilyenkor szigorítanak a monetáris politikán, ami a legtöbb esetben a jegybanki alapkamat emelésével jár. A cél az árstabilitás, vagyis hogy az infláció ne legyen túl nagy, de túl kicsi sem, mivel a gazdaságra nézve egyik sem jó folyamat.

Az MNB pedig az alapkamat gyors ütemű emelésébe kezdett. Idén januárban még 2,90 százalékon állt az irányadó kamat, amely szeptember végén már 13 százalékon áll. Ekkor Matolcsy György jegybankelnök bejelentette, hogy ennél tovább nem mennek az idén  ennek fényében a december 20-i döntéssel ezen a szinten hagyta a rátát a monetáris tanács. Az alapkamat-emelés azonban nem csak az infláció, illetve a forint árfolyamának alakulására van hatással.

Elsősorban a pénzpiaci kondíciók szigorítására, a hitelkamatok, a bankközi kamatok, kötvényhozamok, finanszírozási költségek emelkedésére van hatással, ahogy az a hazai gazdaságban, illetve világszerte is tetten érhető a jegybankok kamatemeléseiben. Továbbá a jegybanki alapkamat emelése a reálgazdaság mérsékelt lassulásában is fokozatosan meg fog jelenni, annak érdekében, hogy mérsékelni lehessen az elszabadult inflációt – mutatott rá Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

Az alapkamat-emelés hatására jelentősen átalakultak a hitelezési folyamatok, ami valamelyest csökkentette a gazdasági aktivitást. – Ezt már Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője teszi hozzá. A kamatemelés a magyar állampapírok hozamának emelkedéséhez is hozzájárult, azonban ez sem növelte reálértéken a megtakarítások mennyiségét, nem szívott ki jelentős pénzt a reálgazdaságból – mondta.

Felfelé már nem nagyon megy

Az alapkamat emelésére csak extrém külső sokk esetében kerülhet sor, erre azonban jelenleg kevés esélyt látok  tette hozzá Török Lajos, míg Horváth András

jövő év közepétől már az alapkamat csökkentésére számít, ami az inflációs mérséklődésének gyorsulásával nagyobb mértékű is lehet, és 2023 utolsó negyedévében 9 százalékra csökkenheT.

A hitelezésnek is odavágott

A megemelt kamatszint nem meglepő módon a hitelezés tekintetében is keresletcsökkentő hatást fejt ki. Ez egyben szándéka is a monetáris politikáknak, mivel a hitelek iránti kereslet, valamint a gazdaságban kinnlévő pénz mennyiségének csökkentésével érhető el az infláció fokozatos csökkentése. Ezt látjuk a hazai piacon is, jelentősen csökken a kereslet a nem támogatott hitelek iránt, mind lakossági, mind vállalati oldalon – mondta Horváth András.

Török Lajos szerint egy torz hitelpiac kirajzolódását láthatjuk.

Számos támogatott hitel (részben lakossági: csok, babaváró, otthonfelújítási hitel; részben vállalati: KAVOSZ-hitelek, korábban NKP) miatt jelentős torzulás van a piacon, többszörösen áttett kamatrendszer alakult ki, ami jelentősen csökkenti az alapkamat-emelés hatékonyságát, valamint a kamatstop is jelentősen gyengíti a transzmissziós mechanizmust

– fejtette ki.

Horváth András szerint a jelenlegi kiugróan magas kamatszint középtávon fékező hatással lehet a reálgazdaságra, éppen ezért – amint a külső tényezők lehetővé teszik – a kamatszint csökkenésére lehet számítani.

Övé a főszerep, de már nem sokáig

A Monetáris Tanács a hazai pénzpiacokat érintő negatív kockázati prémiumsokk hatására október 14-től 18 százalékos kamat mellett vezette be az egynapos betéti eszközt, valamint 25 százalékra emelte az egynapos fedezett hitel kamatát, az egyhetes fedezett hiteleszközt pedig felfüggesztette.

Emellett a jegybank vállalja, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja az energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt. Mivel a folyó fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételei összességében már pozitívak, így az intézkedés érdemben módosítja a devizapiac kereslet–kínálati viszonyait – mondta Horváth András.

Az effektív kamatláb átmenetileg az egynapos betét kamata lett, amelynek fokozatos csökkentésére a hazai gazdaság kockázati megítélésének javulása mellett kerülhet sor, amiben kulcsszerepe lehet az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodásnak.

Mindkét elemző arra számít, hogy a jövő év első harmadában az egynapos betéti eszköz kamata az alapkamat szintjére csökkenhet, majd kivezetésre kerülhet.

(Borítókép: Index)

Rovatok