Főként külföldiek csatolnak fel sílécet a magyarországi sípályákon, honfitársaink inkább más országban hódolnak a téli sportoknak – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató elemzéséből.
A koronavírus-járvány a téli turizmust is nagy kihívás elé állította, ezen belül a síelésnek is odatettek a világszerte bevezetett egészségügyi szigorítások, lezárások. Egy 2022. áprilisi jelentés szerint egyes országokban – például az Egyesült Államokban vagy Oroszországban – a 2020–2021-es szezonban már meghaladta a látogatók száma a járvány előttit, máshol anélkül sikerült tartani a korábbi síszezonok szintjét, hogy csökkent volna a látogatószám – ilyen volt Új-Zéland vagy Svájc. Egyes országokban viszont – mint Franciaország vagy épp Olaszország – olyan szigorúak voltak a járvány elleni kormányzati intézkedések, hogy ellehetetlenítették a síközpontok működését – írja elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató.
A 2020/21-es szezonban a járvány globálisan 37 százalékkal csökkentette a síközpontok látogatottságát (201,2 millió látogató) az azt megelőző, 2019/2020-as szezonhoz képest (319,5 millió látogató), amit már szintén érintett a koronavírus-járvány, rövidítették is a szezont, így 18 százalékkal alacsonyabb látogatottságot mértek világszerte a korábbi síszezonhoz képest.
A legnagyobb hatást az alpesi országokban tapasztalták, ahol a visszaesés elérte a 78 százalékot.
A többi európai célállomáson és Közép-Ázsiában a visszaesés 32 százalék körüli volt. Kína fellendülésével az ázsiai és csendes-óceáni térség 17 százalékos növekedést mutatott, míg az amerikai kontinens 11 százalékos bővülést hozott az Egyesült Államok kedvező síszezonja következtében.
A téli turizmus az európai országok GDP-jének megközelítőleg 1-2 százalékát teszi ki. Az USA-ban mindössze 0,1, míg Kínában 0,3 százalékos szeletet hasít ki a gazdaság teljesítményéből.
A járvány miatti nehézségek ellenére az Alpok a világ legjelentősebb célpontja, a síelők 40 százaléka keresi fel (a járvány miatti lezárások 3 százalékos piacirészesedés-vesztéssel jártak). A második legjelentősebb célpont Amerika, azon belül is Észak-Amerika, 23 százalékos részesedéssel.
Nem meglepő módon Magyarország – már csak földrajzi adottságai miatt is – nem tartozik a síturizmus fellegvári közé. Bár az ország területének csupán 2 százaléka fekszik 400 méternél magasabban a tengerszint felett, több kisebb síterep is található hazánkban: elsősorban az Északi-középhegységben a Mátrában, Börzsönyben, Cserhátban, Bükkben és a Zempléni-hegységben. Továbbá az egyik legnagyobb és legnépszerűbb síterep a Bakonyban, azon belül Eplényben található.
Európában a legtöbb síterep, közel 500 Németországban van, a második helyen álló Oroszországot (354) követi Olaszország közel 350, Franciaország 317 és Ausztria 253 sítereppel. Magyarországon 15 síterep található összesen 55 sífelvonóval. Ezek közül mindössze 6 síterep rendelkezik négynél több sífelvonóval. A legfontosabbak a már említett eplényi, amely a legtöbb, összesen 7,2 kilométernyi pályával rendelkezik. További síterepek Mátraszentistvánnál, Kékestetőn, Visegrádon és Bánkúton találhatóak, utóbbi rendelkezik a legtöbb sífelvonóval (9 db).
2021-ben Németországban síeltek a legtöbben Európán belül, körülbelül 14,6 millióan. A teljes lakosságot tekintve az európai országokban Liechtensteinben volt a legmagasabb a síelők aránya, ahol a lakosság 36 százaléka hódolt ennek a téli sportnak.
A magyar lakosságon belül a legutóbbi felmérés szerint közel 600 ezren síeltek (a lakosság 6 százaléka), de több mint 90 százalékuk külföldre utazik e célból. Összességében – külföldi síelőkkel egyetemben – becslések szerint 400 ezren síeltek magyar sípályákon.
Már csak a közelsége miatt is népszerű a magyarok körében Tátra, tekintve, hogy csak Szlovákiáig kell menni. Az Index nemrég beszámolt róla, hogy a szlovákiai pályákon csak részben növekedtek a szolgáltatások árai, nagyjából tízszázalékos áremelkedéssel kell számolni 2022-höz képest.
(Borítókép: Az eplényi síaréna a szezonnyitó napján, 2022. december 14-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)