Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint ugyan nem lehetetlen teljesíteni Orbán Viktor miniszterelnök azon célját, hogy egy számjegyűre csökkenjen az infláció a 2023-as év végére, de úgy látja, ennek kicsi a valószínűsége.
Ahogy az Index is megírta, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint decemberben 24,5 százalék volt az általános infláció. A KSH közzétett adatai alulmúlják a lapunknak nyilatkozó elemzők várakozásait, ám 1,9 százalékkal megugrották a már így is Európa-bajnoki címet hozó novemberi átlagos magyarországi áremelkedést (22,5 százalék).
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban azt mondta: a kormánynak az a dolga, hogy bebizonyítsa, nagy dolgokra képes, és ez így lesz 2023-ban is. „Miközben válságot kezelünk, a nagy nemzeti célunkat nem adjuk fel” – fogalmazott. Arra is kitért, hogy
az év végére egy számjegyűre kell csökkenteni az inflációt.
Második fontos célként azt nevezte meg, hogy ne legyen kisebb a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest, és ezáltal elkerülje Magyarország a recessziót. Tájékoztatása szerint a kormány ennek megfelelően tervezte meg a költségvetést.
Bod Péter Ákos szerint a gazdaságtörténetben egyedülálló politikának kellene érvényesülnie ahhoz, hogy Orbán Viktor célja megvalósulhasson ilyen rövid időn belül, azaz egy év alatt. „Ehhez az állami akarat csak egy szerény és közvetett eszköz, amivel nem lehet a drágulás ütemét csak úgy visszatekerni” – mondta a korábbi ipari és kereskedelmi miniszter. Hozzátette: fontos feltétel az is, hogy ne gyengüljön tovább a forint árfolyama Szerinte ha ebben nem történik érdemi változás, az ugyancsak jelentős inflációs terhet eredményezhet.
Az egyetemi tanár úgy véli, a kormány az államháztartási hiány lecsökkentésével minimálisan képes befolyásolni az infláció ütemét.
Alapvetően a világpiac – például az energiaárak – generálhat érdemben jelentős változást
– nyilatkozta a Blikknek.
Bod Péter Ákos véleménye szerint a miniszterelnök céljainak megvalósulását nehezíti, hogy az eddig a vállalkozási szférában kiosztott 16 százalék körüli bérnövekedés és a további, várhatóan hasonló mértékű vagy afölötti bérrendezés „rendesen beindítja majd az ár-bér spirált”, szerinte ez pedig inkább fűti az inflációt. A közgazdász fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a tanárok, egészségügyi dolgozók, közalkalmazottak fizetésemelési igényei jogosak. Úgy gondolja, ezeket a követeléseket teljesítenie kellene a kormánynak.
Az MNB-nek vannak eszközei, hogy a maga részéről érdemben tudja befolyásolni az árdrágulás ütemét, a hitelkamat-emeléssel fékezheti a gazdaságot. Ám ezzel a lépéssel rögtön ott vagyunk annál a kérdésnél, hogy lehet-e a kormány által elvárt 1,5-2 százalékos gazdasági növekedés mellett ilyen intenzíven visszaszorítani a árnövekedést
– magyarázta a korábbi jegybankelnök.
Bod Péter Ákos hozzátette: Magyarországon a gazdasági folyamatok természete szerint a politikai elvárások ritkán szoktak teljesülni. Meglátása szerint
ha az év végére 9,9 százalékra leszorítanák az árnövekedést, akkor a két szélső érték átlagát nézve az éves inflációs index 17-18 százalék között alakulhat,
ami meghaladja a Pénzügyminisztérium által számított 14,5 százalékos fogyasztóiárindex-emelkedést.
A miniszterelnök kettős célkitűzéséhez nagy bűvészmutatványokra van szükség
– mondta a lapnak Bod Péter Ákos, akinek nemrég Sztálint juttatta eszébe Orbán Viktor. Ebből a cikkünkből kiderül, miért.
(Borítókép: Bod Péter Ákos. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)