A szokásosnál enyhébb tél eddig kedvezően befolyásolta a földgáz árának alakulását, ezzel az egész európai, így a magyar gazdaságnak is megnyugvást hozva, azonban ez nem jelenti az orosz–ukrán háborúval kirobbant gazdasági válság végét. Az energiaárak alakulása továbbra is kulcskérdés az infláció mértéke szempontjából, és meghatározó lesz arra nézve, hogy mely gazdaságok süllyednek recesszióba, és milyen gyors lesz a kilábalás.
A 2023-as év a tavalyihoz képest nyugalmasabb lehet a gazdaságban, azonban az év első és második fele jelentősen különbözhet – áll az Equilor Befektetési Zrt. elemzésében. Az egyik legfontosabb kérdés továbbra is, hogy miként alakul a gázár jegyzése, ami főleg az európai gazdaságokra nézve, az infláció alakulása szempontjából meghatározó. A meleg tél mellett az ipari fogyasztók visszafogott energiaigénye is kellett ahhoz, hogy a tározók jelenleg jóval az ötéves átlag feletti töltöttségi szinteken legyenek, hozzájárulva ahhoz, hogy a 300 euró közeli csúcsról mostanra 50 euró közelébe essen a holland gáztőzsdén (TTF) jegyzett gáz ára.
Az Equilor szerint amennyiben nem történik drasztikus változás az időjárásban, ellátási problémák nélkül fordulhatunk rá az újabb betöltési szezonra. A másik fontos kérdéskör, hogy mely gazdaságok süllyedhetnek recesszióba idén, és milyen gyors lesz a kilábalás. Az Equilor szerint
a legtöbb európai, így a magyar gazdaságban is az első fél év a nehézségekről és a recesszióról szól majd, míg a második fél évben már ismét növekedés lehet. Európa az enyhe télnek köszönhetően elkerülheti a recessziót 2023-ban, viszont a finanszírozási költségek emelkedése és az energiahiány gazdaságszerkezeti átrendeződéshez vezet, teljes iparágak alakulhatnak át.
Az Equilor lassuló növekedésre számít Magyarországon 2023-ban: minimális, fél százalék körüli GDP-bővülés lehet idén.
Török Lajos, az Equilor vezető elemzője szerint idén 18 százalék körül alakul az éves infláció az importált infláció és az ár-bér spirál ragadóssága miatt, majd 2024-ben 7 százalék környékére mérséklődhet. A folyó fizetési mérleg- és költségvetési hiány növekedésének megállításához elengedhetetlen a kormányzati kiadások további visszafogása, és szükséges az importarány csökkentése. A munkaerőpiacon egyáltalán nem látható válsághelyzet kialakulása: egyre több szektorban és szakterületen erőteljes munkaerőhiány tapasztalható, ami miatt az átlagbérek dinamikusan emelkedő trendje figyelhető meg, így a munkanélküliségi ráta várhatóan tartósan 4 százalék alatt marad.
A nagy jegybankok szigorító politikája a második negyedévben érheti el a kamattetőt, ami egész évben fennmaradhat, ezzel kedvezőtlenül befolyásolva a tőkepiacok mozgását. A Magyar Nemzeti Bank szeptember végén fejezte be az alapkamat-emelési ciklusát, de a forint intenzív gyengülése miatt később nem konvencionális eszközökkel folytatta a monetáris szigorítást. Azóta irányadó kamatként az egynapos betéti tendereken meghatározott kamatszint szolgál, mely változatlanul 18 százalék. A jegybank hat fontos feltételt határozott meg a kamatvágás megkezdéséhez, melyek eddig teljes egészében nem teljesültek, így Török Lajos leghamarabb a második negyedévben számít kamatvágásra, akár az inflációs csúcs elérése előtt.
A hitelminősítőkre is érdemes figyelni, mivel leminősítések várhatóak. Az első hitelminősítési felülvizsgálat pénteken várható a Fitch részéről, és reális esély van a kilátások rontására az uniós források körüli bizonytalanságok, illetve a magas folyó fizetési mérleg hiánya miatt. Egy héttel később az S&P várhatóan figyelmeztet a fennálló kockázatokra, de a leminősítéssel kivár az uniós források új határideje miatt. Amennyiben márciusban sem sikerül teljeskörűen megegyezni az Európai Unióval, a következő, júliusban esedékes felülvizsgálat alkalmával már mindenképpen számítani kell a leminősítésre (BBB-osztályzatra), mely még mindig befektetésre ajánlott kategória.
Jelenleg ellentétes hatások szorítják a forintot. A kockázatok közül mindenképpen érdemes kiemelni a januári hitelminősítői értékeléseket, az Európai Unióval fennálló konfliktusok folytatódását, az MNB és a kormány közötti ellentéteket, illetve a kedvező nemzetközi befektetői hangulat törékenységét. A forintot jelenleg támogathatja a magas kamatszint, a dollár esetleges további gyengülése, illetve az uniós forrásokkal kapcsolatban érkező, bármilyen pozitív hír.
Összességében a forint árfolyama az év második felében enyhén gyengülő pályára állhat, és az euró árfolyama visszatérhet a korábban látott 415 forint magasságába.
A befektetések terén az idei év jó alkalom lehet hosszú távú portfóliók kialakítására. A tavalyi év medvepiaca javította a részvények árazását, valamint a jelentős hozamemelkedés ismét megnyitotta a teret a kötvénybefektetések előtt. Török Lajos szerint
idén érdemes elkezdeni egy hosszú távú portfólió felépítését, melynek fontos építőkövei a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) forintos és eurós változata, valamint a frissen kibocsátott dolláralapú magyar államkötvény is.
A magasabb kockázatot vállalók gondolkozhatnak értékalapú részvényekben a fejlett piacokon, és a következő időszakban az indiai és kínai részvénypiacok is relatíve jól teljesíthetnek.
(Borítókép: Lakossági földgázfogyasztást mérő óra egy családi házban. Fotó: Faludi Imre / MTI)