Index Vakbarát Hírportál

Letörik az elemzők a túlzottan optimista kormányzati várakozásokat

2023. január 5., csütörtök 06:36

Bár a kormány szerint is a böjt éve lesz a 2023-as, a Pénzügyminisztérium gazdasági előrejelzése így is túl optimista az Indexnek nyilatkozó elemzők szerint, akik jelentősen árnyalták a tárca által közzétett számokat. Többek között úgy látják: jókora kincstári optimizmust jelez a GDP-prognózis, míg az inflációs várakozásokat alábecsüli a tárca.

December 30-án tette közzé a Pénzügyminisztérium az előttünk álló évekre vonatkozó makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseit. Tekintve hogy a tárca a táblázatokban szereplő számok mellé nem fűzött kommentárt, az Index elemzőkhöz fordult.

A kormány 2023-ban sem vár recessziót, hiszen 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Ezt követően – bár a 2021-es 7,1 százalékos növekedést nem közelíti meg a GDP (bruttó hazai termék) teljesítménye, de – gyorsulhat az emelkedés.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ennél pesszimistább: 0,5–1,5 százalék közötti GDP-növekedésre számít 2023-ban, míg egy évvel később 3,5–4,5, 2025-ben pedig 3–4 százalékos bővülés várható.

Kincstári optimizmus?

„A Pénzügyminisztérium 2023 egészére nézve gazdasági növekedésre számít, viszont az elmúlt években megszokottnál jóval alacsonyabb, 1,5 százalékos GDP-növekedéssel kalkulálnak” – értékelt Sághy Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője.

Ez a szám nem kincstári optimizmust mutat, hiszen az 1,5 százalékos GDP-növekedés elérése – bár nem lehetetlen – nagyon gyors lendület-újranyerést feltételez valószínűleg a második negyedévtől

– egészítette ki Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, hozzátéve, hogy a piaci előrejelzések ennél visszafogottabbak az idei év kilátásait illetően. „A Bloomberg konszenzusa 0,2 százalékos éves átlagos GDP-növekedést vár, míg a Reuters lényegében stagnáló magyar gazdaságra számít. Az Erste Bank az idei évre 0,2 százalékos éves átlagos GDP-bővülést jelez.”

A bank 2024-re vonatkozó 4,2 százalékos növekedési előrejelzése összhangban van a PM prognózisával, 2025–2026-ban azonban a pénzintézet 3–4 százalék közötti GDP-emelkedésre számít, ami némileg elmarad a tárca által előre jelzettől.

Sághy Balázs is kiemelt egy túlzottan optimistának tűnő mutatót: szerinte a GDP-n belül legnagyobb súllyal bíró háztartási fogyasztás növekedésének gyors – 3-4 százalékos – felépülése a 2024–2026-os időszakban rendkívül optimista: ennek motorja az előrejelzés szerint a nehezen elképzelhető, 5 százalék feletti reálbér-növekedés lenne.

Ugyanakkor a nettó exporttöbblet-előrejelzés – figyelembe véve a magyar gazdaság szerkezeti sajátosságait – összhangban van a nyersanyagárak visszaesésével.

Alábecsült infláció

Baljós adat, hogy 2023-ban még az előző évinél is magasabb lehet az éves infláció. A 2022-es 14,6 százalékos fogyasztóiárindex-emelkedést idén 15 százalékos követheti, ami gyakorlatilag megeszi az idénre előre jelzett 15,8 százalékos átlagos bruttó béremelkedést. Az infláció 2024-től állhat lassuló pályára,

Az MNB szerint ugyanakkor – idén az infláció fokozatos csökkenése várható – az év első felében továbbra is magas fogyasztói árindexszel kell számolni, és várhatóan a negyedik negyedévben fékeződik a drágulás. Kedvezőtlen forgatókönyv esetén azonban a 20 százalékot is karcolhatja az éves infláció idén, ami – a PM előrejelzésével párhuzamosan – meghaladja a tavalyit. 2022-ben 14,5–14,7 százalék, 2023-ban 15–19,5 százalék között alakulhat az éves fogyasztói árindex az MNB szerint.

Nyeste Orsolya rámutatott, hogy a PM 2023-as átlagos inflációra vonatkozó előrejelzése optimistább az Erste Bank várakozásánál (18,5 százalék). „Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a kormányzat növekedési előrejelzése nem számol a belső kereslet visszaesésével. A kereslet fennmaradása szintén a magasabb infláció irányába mutat, hiszen még inkább lehetőséget ad az intenzív átárazások folytatására” – mondta.

A magas inflációt hajtó egyik fő kínálati oldali tényező, az energiaárak emelkedése visszafordult: a kőolaj világpiaci ára visszatért a háború előtti szintre, és a holland tőzsdén jegyzett földgáz árfolyama szintén visszakerült az előző év eleji szint alá – ugyanakkor a magas energiaárak időszakának áthúzódó hatásai 2023-ban még velünk maradnak, és a jelentős idei béremelések is éreztetni fogják hatásukat

– erre Sághy Balázs világított rá.

„A Pénzügyminisztérium – és a jegybank – inflációs előrejelzései 2023-ra alacsonyabbak az általunk vártnál, leginkább az ár-bér spirál kialakulása és ragadóssága miatt. A következő években a jegybank szigorú kamatpolitikája és az infláció megfékezésére tett lépései várakozásunk szerint eredményesnek bizonyulnak, és végül – a növekedés lassulása mellett – visszatérhet az infláció a jegybanki cél környékére” – tette hozzá. Utóbbival egybecseng a PM várakozása, amely 2025–2026-ban 3 százalékos inflációval számol, ami megegyezik az MNB célszintjével.

A PM 2024-re vonatkozó inflációs előrejelzése összhangban van az Erste Bank által várt 4,3 százalékkal. „Az infláció látványos mérséklődését 2024-ben (illetve már 2023 utolsó negyedévétől) a globális inflációs fordulat, a várt gazdasági lassulás, az egyre támogatóbbá váló bázishatás és a várhatóan konszolidálódó forintárfolyam hozhatja el. Azonban még a 2024-es infláció is a 3 százalékos jegybanki cél felett van” – ismertette Nyeste Orsolya.

Idén maradhatnak a különadók

A bevételi oldalon jelentős emelkedést vár a Pénzügyminisztérium idénre szinte minden soron, ami összhangban van a feltételezhetően magas, ismét várhatóan két számjegyű nominális GDP-bővüléssel.

Továbbá tükrözi a különadók bevételnövelő hatását is. Ám mivel a gazdálkodó szervektől származó befizetések 2023-ről 2024-re csökkennek, úgy tűnik, hogy a tervek már nem számítanak ezekre az extra bevételekre 2024-től. Tehát az extraprofitadók kivezetése 2023-ban nem valószínű; a bevételi oldal számai alapján csak 2024-től számíthatunk erre a lépésre – mondta Nyeste Orsolya.

Az EU-források kapcsán jelentősen emelkedő bevételekkel kalkulálnak 2022-ről 2023-ra a PM-ben, de az uniós programok kiadási során is magas számok láthatók, ezért úgy tűnik, hogy az uniós források előfinanszírozásának gyakorlata továbbra is fennmarad.

Lakástámogatásokra viszont középtávon érdembení kevesebbet költ majd a kormány.

A kiadási oldalon a leglátványosabb az adósságszolgálati terhek emelkedése, ami összhangban van a kamatkörnyezet 2022-ben bekövetkezett jelentős változásával.

Fékeznek a beruházások

A beruházásokat tekintve a leginkább pesszimista a minisztérium: egyedül itt várnak éves bázison visszaesést a felhasználási lebontás alapján, azonban reális forgatókönyvnek gondoljuk, hogy a 2024–2026-os időszakban visszatérjen a trendszerű, 5 százalék körüli beruházásemelkedés az üzleti kilátások javulásával, megtámogatva az EU-tól érkező forrásokkal – mutatott rá az Equilor elemzője.

Nem jelentős az árstopok hatása

Az Erste Bank elemzője szerint az árstopok kapcsán valószínűleg a jelenleg érvényes, április végi határidővel számolt a PM. „Ilyen magas inflációs számok mellett annyira már nem jelentős a közvetlen technikai hatásuk.”

Az Equilor várakozásai szerint az élelmiszerárstop a kihirdetett április 30-i időpontig fennmarad; kivezetésének hatásai a 2024-es inflációban is észlelhetők majd – jegyezte meg Sághy Balázs.

A gazdasági recesszió elkerülhető, a technikai nem – vagy mégis?

Abban konszenzus van az elemzők között, hogy a gazdasági recessziót elkerüli 2023-ban Magyarország, vagyis nem lesz negatív GDP-növekedés. A technikai recesszióról azonban már eltérő véleményt fogalmaztak meg. (Technikai recesszió: ha egy országban két egymást követő negyedévben is csökken a GDP évesített ütemben.)

Míg Nyeste Orsolya szerint jelenleg is épp technikai recesszióban vagyunk, addig Sághy Balázs úgy látja: mindez elkerülhető.

„A munkaerőpiac stabilitásának megmaradása mellett jó esély van rá, hogy elkerüljük a technikai recessziót is – ami az ország Európában alacsonynak számító fejlettségi szintjén a kontinens jelenlegi, a korábbinál borúsabb kilátásai mellett is elvárható” – véli az Equilor elemzője.

„Bár végérvényesen csak a 2022 utolsó negyedéves adatok ismeretében jelenthető ez ki – amit február közepén publikál majd a KSH –, minden bizonnyal már 2022 második felében technikai recesszióba süllyedt a hazai gazdaság. Nem kizárt, hogy az idei első negyedévben is visszaesés lesz még az azt megelőző negyedévhez képest” – mondta Nyeste Orsolya, aki szerint a technikai recesszió önmagában még nem tragikus, a nagy kérdés, hogy mennyire lesz széles az érintett ágazatok köre.

„Ugyanakkor az – a Pénzügyminisztérium szerint is – elkerülhető, hogy 2023 egészében a teljes éves GDP-növekedés is negatív legyen, de nem kizárt, hogy végül bekövetkezik. Mivel a belső kereslet idén várhatóan fékezi a növekedést, kulcskérdés, hogy a világgazdasági konjunktúra milyen gyorsan élénkül újra, mert ez a pozitív nettó exporton keresztül segíthetne a recesszió elkerülésében” – tette hozzá az Erste Bank szakértője.

Hol számolják el a rezsivédelemre szánt összeget?

A kormányzati kommunikáció a rezsivédelem költségvetésének nevezi a 2023-as büdzsét – erről beszélt többek között Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is. Ennek értelmében a kormány úgy döntött, hogy jelentősen emeli a Rezsivédelmi Alap forrásait: az eredetileg tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra. Emellett a központi tartalékot is megemelték: a tervezett 170 milliárdról 255 milliárd forintra.

Az Indexnek nyilatkozó elemzők szerint ugyanakkor a PM előrejelzésében nem egyértelmű, hol számolta el ezt az összeget. „A táblázatok nem elég részletesek a rezsivédelemre szánt összegek elkülöníthetőségéhez” – mondta Sághy Balázs.

Nyeste Orsolya ennél is sarkosabban fogalmazott:

Az áttekinthetőség szempontjából nem túl kedvező, hogy a középtávú költségvetési kitekintő táblázatai nincsenek teljesen összhangban magával a 2023-as költségvetési törvénnyel, illetve az azt felülíró decemberi rendelettel. Ez utóbbiban ugyanis szerepel a Rezsivédelmi Alap, ami részletesen tartalmazza, hogy mekkora terhet jelent a magasabb energiaszámla

– mutatott rá, megjegyezve, hogy a tárca valószínűleg az egyedi és normatív támogatások kiadási soron számolta el a magasabb energiaköltségek okozta terheket.

(Borítókép: Index)

Rovatok