A szerb és az ukrán vendégmunkásokra továbbra is építenek a hazai cégek, de egyre gyakoribb a délkelet-ázsiai toborzás, újabban a Fülöp-szigetekről érkeznek a legtöbben. A HR-Network Egyesület vezetőivel alaposan körbejártuk a témát, megtudtuk, hogy sokan a fizetésük nagyobb hányadát hazautalják, nem költenek nálunk tartós javakra. Ha mélyebben begyűrűzik a válság, az is megtörténhet, hogy a sok esetben jobb munkamorál és termelékenység, valamint a hosszú távra lekötött megállapodás miatt a külföldi munkavállaló marad, miközben a magyar dolgozó szerződését könnyebben felbontják.
Néhány évvel ezelőtt az EU-n kívüli vendégmunkás kategória mögött főként a szerb és ukrán dolgozók álltak, praktikusan azért, mert Magyarország hét szomszédja közül ez a kettő nem tagja az uniónak. Az ez irányú munkaerőforrás azonban mára kimerült, így egyre több vállalat toboroz akár Délkelet-Ázsiában is, azon belül Vietnámban, Szingapúrban, Indonéziában. Az utóbbi időben pedig e téren a Fülöp-szigetek lett a sláger. Ennek apropóján kérdeztük aktuális munkaerőpiaci trendekről a HR-Network Egyesület vezetőit, Bus Katalint és Pinczés Balázst, akik az Index megkeresésére január második hetében egy gyorsfelmérést is készítettek tagvállalataik körében.
A 23 válaszadó cégből 18 foglalkoztat jelenleg is külföldieket, egy pedig ezután tervezi. Közülük 12 vállalat csak fizikai munkatársakat, négy csak szellemieket, kettő pedig vegyesen (fizikaiak: operátorok, technikusok, szellemiek: mérnökök, szakértők stb.). Fele-fele arányban saját és kölcsönzött munkavállalóként teszik ezt – de van olyan munkáltató is, amely a korábbi kölcsönzésről tért át saját toborzásra és alkalmazásra, jelentős költségeket megspórolva ezzel. Összességében 4-5 hazai munkaerő-kölcsönző cég toborozza és kölcsönzi a fizikai és szellemi foglalkoztatottak nagy részét a válaszadók körében.
Közös bennük, hogy mindannyian elégedettek a vendégmunkásokkal. Túlnyomó többségük nem problémás, kezelhető, irányítható, hierarchikus szervezeti modellhez szokott munkavállaló.
A beszámolók alapján az apróbb kezdeti kommunikációs problémákat főleg testbeszéddel és tolmácsok igénybevételével hidalták át, nem megfelelő viselkedésre csak elvétve volt példa. Néhány egyedi esetben volt gond a munkamorállal, igaz, akadtak olyan ázsiai munkavállalók, akik „elszöktek” a munkaviszony megkezdése előtt. Többségében jelenleg nem okoz bérfeszültséget vagy teljesítményromlást a magyar munkavállalók körében a harmadik országbeliek alkalmazása – derült ki a HR-Network felméréséből.
A válaszadók a munkavállalók száma szerinti top 3-as rangsora a következőképpen alakul: ukránokat foglalkoztatnak legnagyobb létszámban, a sorban Szerbia következik, majd a Fülöp-szigetek, utóbbiak főként fizikai munkavállalók révén vannak az élbolyban. Szellemiek esetében Dél-Korea, Izrael, Egyiptom, India, Tunézia a jellemző a megkérdezett munkáltatók szerint. Ugyanakkor Kazahsztán, Kína, Kirgizisztán, Vietnám, Mongólia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina munkavállalói is kedveltek jelenleg hazánkban. Jellemzően 10 és 200 fő között foglalkoztatják őket, van azonban, ahol a létszámuk megközelítik az ezer főt.
Volt olyan válaszadó, aki kiemelte azt, hogy kazah és indiai munkavállalókat felsőfokú végzettséggel tud fizikai munkára alkalmazni, amely előrevetítheti azt is, hogy hosszabb távon is megoldást jelenthetnek a Magyarországon tapasztalható munkaerőhiányra. Sokan a fizetésük nagyobb hányadát hazautalják az otthoni családtagjaiknak, nem költenek itt tartós javakra, legfeljebb a mindennapi megélhetésre. Több vállalatnál nyomatékosították: ők tényleg dolgozni akarnak, nem probléma nekik a több műszakos vagy a változó, akár rendszertelen munkabeosztás sem.
A többség ajánlaná másoknak is ezt a foglalkoztatási formát, nem csak kifejezetten akkor, ha valakinek nincs lehetősége magyar munkavállalókat felvenni. A válaszadó vezetők arra a kérdésre, hogy milyen távon alkalmazná a harmadik országbelieket, a következő választ adta:
Pár cég 6-12 hónap múltán átveszi a munkavállalókat saját állományba. A legtöbben problémaként még a nehézkes és lassú idegenrendészeti adminisztrációt emelték ki. Pinczés Balázs hangsúlyozta: tavaly A munka törvénykönyve pontosította a minősített foglalkoztató fogalmát, amely legális kereteket, többletjogokat és többletkötelezettséget, nyilvántartásba vételt szab feltételként a harmadik országbeliek magyarországi foglalkoztatása esetén.
Első körben, még 2021-ben a Covid-járvány következtében elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt, 9 országot definiált a kormányhatározat:
Ezt az EU-n kívüli kört tavaly nyáron már 17-re bővítették, többek közt orosz, brazil és kolumbiai munkavállalók toborzása és alkalmazása is lehetővé vált Magyarországon.
Az európai viszonylatban alacsonynak mondható fizikai bérek a vendégmunkások számára még vonzóak lehetnek, ráadásul az országunkról többségében nagyon jó véleménnyel vannak, kiemelve annak stabilitását, kiszámíthatóságát és biztonságát
– vont mérleget a szakember.
Az eredeti felvetésre és a felmérés eredményére reagálva Bus Katalin megerősítette: a filippínók hazai alkalmazásával kapcsolatban nagyon jó tapasztalatokról számol be mindenki, keresztény, fegyelmezett, szorgalmas, munkaszerető, vidám munkavállalók, még akár a néha nem túl pozitív magyar munkamorálra is nagyon jó hatással vannak. Arra viszont érdemes figyelni, hogy más testalkatuk miatt a gyártósorokat néha az ő átlagmagasságukhoz kell igazítani.
Különböző adatok, becslések vannak a Magyarországon foglalkoztatott vendégmunkások számáról, a HR-Network vezetői szerint e körből több tízezer fő dolgozik már hazánkban, pontos adatot azért nehéz mondani, mert folyamatosan utaznak be Magyarországra. Munkaerő-kölcsönző forrásaik egyöntetű véleménye szerint 2023 januárjában már a 100 ezer körüli szám a legvalószínűbb. Bus Katalin leszögezte: elképesztő gyorsasággal változott a munkaerőpiac az elmúlt 5-6 évben, nagyon fontos, hogy a HR-szakemberek tájékozottak, stressztűrők és körültekintőek is legyenek.
Az elsősorban földrajzi okokból Magyarországon továbbra is EU-n kívüli toplistás ukrán munkavállalók helyzetét alapjaiban írta át a lassan egy éve, 2022. február 24-e óta tartó orosz invázió.
Bus Katalin szerint mindenekelőtt ketté kell választani, hogy ki milyen okból jött hazánkba, mivel a szándékos munkavállalás és a menekültstátusz miatti munkavégzés minden szempontból mást jelent. Pinczés Balázs ezt azzal egészítette ki, hogy a HR-Network egyes nagyobb tagvállalatai valóban több száz ukrán munkavállalót alkalmaznak manapság. A háború előtt már itt dolgozók többségében gyorsan áthozták a családjaikat, a később érkezett csonka családok helyzete egészen más, amelyekben főként nők és gyerekek menekültek át a magyar–ukrán határ túloldaláról.
S hogy milyen hatással lehet a munkaerőpiaci trendekre, ha 2023 első–második negyedévében még inkább begyűrűzik a válság, s a gazdaság jó esetben is csak 2024 végére talál magára? Az Index felvetésére Pinczés Balázs kijelentette: könnyen előállhat olyan extrém helyzet, hogy a magyar munkanélküliek száma emelkedik, de közben a külföldieket fixen foglalkoztatja tovább a munkáltató.
Ez két okból is megtörténhet:
Azzal árnyalta a képet Bus Katalin, hogy ha az euró-forint árfolyamra továbbra is a mostani, 400 körüli kurzus lesz jellemző, akkor a termelő-gyártó iparvállalatoknál nem biztos, hogy nagy visszaeséssel kell számolni. Azaz nem feltétlenül indul el menetrendszerű lavina a válság begyűrűzésével, de az alapanyag-beszerzés és a külkereskedelem miatt ez tehát pénzpiaci kérdés is.
A HR-Network vezetőit arról is faggattuk, a mostani nehéz gazdasági helyzetben milyen helyzetet teremt, hogy a minimálbér 16 százalékkal (232 ezer forintra) nő, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal (296 400 forintra). Értelemszerűen a fentebbi fizetési kategóriákban lévők is szeretnének hasonló mértékű béremelést, kérdés, ez mennyire reális. A bérfeszültség nyilván kerülendő, de közben a magas infláció és energiaválság miatt a munkavállalók nehezedő megélhetése a munkáltatók emelkedő költségeivel áll szemben. Pinczés Balázs a legfrissebb bérfelmérés alapján azt mondta: vélhetően az utóbbi hónapok 20 százalékot meghaladó inflációja miatt sok vállalat ugyanezt a mértéket próbálja megadni a többi munkakörben is. Tehát ami korábban 5-6 százalékkal alacsonyabb volt, azt mára a pénzromlás miatti munkavállalói igények miatt próbálják a cégek megadni. Bus Katalin is arról számolt be, hogy van olyan tagvállalat, ahol a béremelési mérték már 20 százalékos lesz 2023-ban. Úgy vélik, minden egyes forint számít a munkavállalóknak. A korábbi évekkel ellentétben már igenis a teljes kompenzációs csomagot nézik a munkavállalók, de ugyanígy a munkarendre és a munkakörülményekre is figyelnek.
(Borítókép: Munkások dolgoznak egy építkezésen Kínában 2022. október 18-án. Fotó: Chen Jimin / China News Service / Getty Images)