Magyarország gazdasági helyzetéről, a rekordmagas infláció okairól és az idei kilátásokról volt szó Lánczi Tamás műsorában csütörtök este a köztévén. A 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor vendége György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos volt.
György László a rekordmagas inflációról elmondta, már két éve lehetett látni az emelkedő tendenciát. A világjárvány idején ugyanis megszakadtak a globális ellátási láncok, és ez indította el a folyamatot. A Makronóm Intézet felméréseire hivatkozva közölte, a járvány alatt a tengeri szállítások költsége a többszörösére drágult.
Ez 3,5-4 százalékponttal emeli a magyarországi inflációt, míg a multik 2021-ben 70 százalékkal növelték a profitrátájukat. Ez a nyereség abból keletkezett, hogy a járvány miatti korlátozó intézkedések feloldásával az »emberek annyira meg akarták élni a szabadságukat«, hogy a globális szereplők akármennyit elkérhettek érte. Az árakat az orosz–ukrán háború és az abból kialakult energiaválság is felfelé hajtotta
– idézte a kormánybiztost a hirado.hu a műsor összefoglalójában.
György László ismertette, hogy a Magyarországon is harminc éve nem látott inflációt más tényezők is fűtik.
A gazdasági elemzések egyértelművé teszik, hogy az ukrajnai háborúhoz legközelebb lévő országokban nagyobb a drágulás.
A legnagyobb infláció a balti országokat sújtja, utána Csehország és Magyarország következik.
Magyarországon meghatározó inflációs tényező volt az aszály is, az ország termőterületének kétharmadát érintette a rekordszárazság, ami egyetlen másik európai országban sem volt ekkora mértékű.
További inflációfelhajtó tényező volt a valutaárfolyam, ugyanis a lengyel zlotyi és a magyar forint euróhoz viszonyított árfolyamán egyaránt tapasztalható volt, hogy éppen milyen kilátások várhatóak az EU-val folytatott tárgyalásoktól.
György László a hazai árudrágulás mögött az agresszív árazás jelenségét is azonosította:
ugyanazokat az élelmiszereket és termékeket a gyártók és kereskedők drágábban adják el Magyarországon, mint például Muraszombaton, Szlovéniában vagy akár Németországban.
A túlárazás jelensége a magyar állami szervek figyelmét is felkeltette, ezért a Gazdasági Versenyhivatal már vizsgálatot indított.
A műsorvezető a kormány felelősségét firtatta az infláció kezelésében, amire György László azt felelte, hogy az Orbán-kabinet 2022-ben a költségvetés ötödéig támogatta a magyar családokat és a nyugdíjasokat. Példaként hozta az adó-visszatérítést, a nyugdíjemelést, a nyugdíjprémiumot és a tizenharmadik havi nyugdíjak kifizetését is.
A Makronóm előrejelzése azt valószínűsíti, hogy a második negyedévben tetőzhet az infláció, az év végére pedig egy számjegyűre zsugorodhat. Mivel a globális ellátási láncokra nehezedő nyomás visszaállt a koronavírus előtti szintre, a gázpiacok árazása is visszatért a háború előtti mértékre, valamint a kormány az agresszív árazás ellen is fellép, az összes tényezőt számításba véve reális lehet az infláció jelentős csökkenése – ismertette.
Az árstopokról elmondta, hogy azok nem ördögtől valók, ugyanis a huszadik században már többször alkalmazott eszközökről van szó. A kormány azért vezette be az árstopok rendszerét, hogy az alacsony keresetűeket támogassa.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnökének véleményével egyetért, szerinte is most apokaliptikus hullámokon hánykolódik Magyarország. A háború, az Egyesült Államok előretörése Európával szemben, Kína és a Nyugat ellentéte és az ukrajnai háború mind olyan tényezők, amelyek miatt a kormánynak hozzá kell nyúlnia a költségvetéshez, hogy biztosítsa a gazdasági szereplők bizalmát.
Hangsúlyozta, hogy a jövő sikerét a jelen beruházásai adják. Kiemelte, hogy a koronavírus-világjárvány alatt is sikerült növelni a külföldi tőke beáramlását, tavaly pedig rekordot döntött a beruházások értéke, miközben regionálisan minden szereplőnél csökkenés volt látható.
(Borítókép: Kovács Attila / MTI)