Farkas András nyugdíjszakértő szerint hiába történt egy év alatt négyszer is nyugdíjemelés, az infláció mindig gyorsabban nő. Úgy véli, a januári emelést biztosan követnie kell egy nyári és egy őszi korrekciónak is, továbbá nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosarat két évvel ezelőtti adatok alapján számítják ki.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben a nyugdíjasinfláció 15,2 százalék volt, Farkas András szerint ezzel tavaly a nyugdíjak vásárlóértéke 1,2 százalékkal maradt el a tényleges inflációs hatástól. A szakértő azt nyilatkozta az InfoRádiónak, hogy előreláthatóan az idén januárban történt nyugdíjemelés sem lesz elegendő az idei év inflációjának az ellensúlyozására.
Mint mondta: az előrejelzés, amit a kormány is alapul vett, nem 15, hanem 15 és 19,5 százalék közé eső inflációs nyomással számol. Farkas András szerint ezért a 2021-es és a 2022-es évhez hasonlóan
idén is szükség lesz egy nyári és egy őszi nyugdíjkorrekcióra.
Farkas András úgy látja: a januári emelés egy alapvető kompenzáció, amelyet segít majd a februárban érkező 13. havi nyugdíj is. Utóbbi a tavalyihoz képest ugyancsak 15 százalékkal magasabb összeg lesz, vagyis az erre jogosultak január–februárban háromhavi emelt összegű öregségi ellátásban részesülnek.
A szakértő arról is beszélt, hogy a 13. havi nyugdíj összege egy évre levetítve olyan, mintha 8,3 százalékos pluszemelést kapnának a nyugdíjasok, és ehhez képest kell mérni azt, hogy az élelmiszerárakkal és energiaárakkal még ez az emelés sem biztos, hogy elegendő lesz.
A pótlólagos nyugdíjemelésnek 5 százalék körüli értéket kell majd elérnie már június–júliusban, de legkésőbb novemberben
– vetítette előre Farkas András, aki figyelmeztetett, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosarat (speciális termékek és szolgáltatások összessége) két évvel korábbi adatok alapján számolják. Ez azt jelenti, hogy „tavaly és idén még olyan fogyasztói kosarat vesznek figyelembe, amit sem az infláció, sem egyéb kockázati tényező nem érintett, ezért kicsit félrehord a mérése”.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosárban az élelmiszer, a háztartási energia, a gyógyszer és több más hasonló kiadás nagyobb hányadot képvisel, mint az átlagos fogyasztói kosárban.
A mostani mérésekben, amiket figyelembe vesznek az inflációs emeléshez, 30 százalék az élelmiszer-kiadás, 8 százalék körüli az energia és 5-6 százalék körüli az orvosi és gyógyszerkiadások aránya, viszont az elszabadult infláció miatt élelmiszerre akár 50-60 százalékot kell elkölteni a nyugdíjból, míg energiára 15-20 százalék körüli értéket
– magyarázta a nyugdíjszakértő. Ha ezeket az adatokat, irányszámokat vesszük figyelembe, akkor megállapítható, hogy a nyugdíj kétharmadát, sőt akár a 80 százalékát is elviheti az élelmiszerekre, a háztartási energiára vagy gyógyszerekre fordított kiadás. Farkas András szerint egyértelműen kijelenthető, hogy
a nyugdíjasokat jóval hátrányosabban érinti az élelmiszerár-emelkedés, mint más korosztály tagjait.
Hozzátette: a kosár számításánál hangsúlyosabban kellene figyelembe venni a közvetlen, elmúlt évre vonatkozó fogyasztási arányokat. „Semmiképpen nem jó egy ilyen veszélyhelyzetben, amikor az infláció változatlanul rendkívül magas történelmi csúcsokat dönget, és Európa-bajnoki szinten áll, ha egy két évvel ezelőtti, békeidős állapotot veszünk figyelembe, hiszen az feltétlenül alábecsüli a nyugdíjasok tényleges pluszkiadásait” – zárta gondolatait Farkas András.
Tavaly a nyugdíjasok háromszor – januárban, júliusban és novemberben – kaptak nyugdíjemelést, így összesen 14 százalékkal emelkedtek az időskori juttatások a 2022-es évben. Az érintettek 13. havi nyugdíjban is részesültek tavaly februárban, valamint egy kisebb összegű prémiumot is kaptak novemberben, melynek maximális összege 10 ezer forint volt.
Az idén januárban történt emelést Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolta, hogy az „elhibázott brüsszeli szankciók” miatt egész Európában tombol az energiaválság, a magyar kormány célja pedig az, hogy megőrizze a nyugdíjak értékét. Múlt héten magyarország kormányának hivatalos közösségi oldalán is azt írták: ha augusztusban az látszik, hogy 15 százaléknál magasabb lesz az infláció, akkor a kormány novemberig kifizeti a különbözetet a nyugdíjasoknak.
Az Index beszámolt arról is, hogy egy baranyai nyugdíjas az Alkotmánybíróságon támadta meg azt a kormányrendeletet, amely tavaly júliustól év elejéig visszamenőleg megemelte a nyugdíjakat, de az emelésből kizárta azokat, akik 2022. január 1-jét követően mentek nyugdíjba.
(Borítókép: A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság bejárata a XIII. kerület Váci út 73. szám alatt. Fotó: Róka László / MTI)