Forgalomcsökkenés tapasztalható a lakáspiacon, de a drágulás üteme is lelassult, miután egy hosszú növekedési periódus után elindult a ciklusforduló 2022 harmadik negyedévében – erről beszélt Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője egy interjúban. Azt is elmondta, hogy kismértékben ugyan, de már a tavalyi év vége óta csökkennek az ingatlanárak.
A szakértő kifejtette, a 2015-ös árakhoz képest 2022 harmadik negyedévére 256 százalékra nőtt a lakásárindex – mostanra azonban a drágulás üteme, valamint a forgalom is lassult. Az új lakásokért most még többet kellett fizetni: ezeknél 2015-höz képest 268 százalékon állt a tavalyi harmadik negyedéves index, az előző negyedévhez mért növekedés azonban már csak 1 százalékot tett ki.
Ami az éves számokat illeti, 2021 ősze és 2022 ősze között – nominális értéken – még nagyon magas, 21 százalékos volt a drágulás, de ez is lassulást mutat, miután a megelőző háromnegyed évben rendre 23 és 24 százalék között volt
– mondta Valkó Dávid az InfoRádiónak.
Arról is beszélt, hogy a lassulás jelei már 2022 harmadik negyedévében is megmutatkoztak, de még mindig rekordokat döntött az áremelkedés. Az elemző a forgalmat illetően úgy fogalmazott: 2021 egy „száguldó év” volt a lakáspiacon, és 2022 is így kezdődött, majd kedvezőtlen hatások érvényesültek, hiszen Ukrajnában kitört a háború, eszkalálódott az inflációs helyzet. Ekkor a kamatok és a lakásárak is egyre magasabbak lettek.
„Nyáron aztán következett a rezsi drágulása, ami az előbbiekre rátett még egy lapáttal, és ez hozta igazából a nagy fékezést” – tette hozzá. Az előző esztendő harmadik negyedévében a korábbi három hónaphoz képest mintegy 20 százalékkal csökkent a forgalom, míg a második negyedévben csak 4 százalékos volt a forgalom szűkülése. A tranzakciószám csökkenése már a 2022-es év első felében megindult, később pedig egyre drámaibban érvényesült. Valkó Dávid szerint
mostanra elérkeztünk a ciklusfordulóhoz, ami nem egy váratlan fordulat.
„A ciklusfordulót minden esetben a tranzakciószám – akár pozitív, akár negatív – változása jelzi, amit az árak mérséklődése időbeni késéssel követ.” A használt lakások piacán a lassulás jelei már korábban láthatók voltak a kínálati oldalon, és a tényadatok is megerősítik ezt a tendenciát. A fővárosi kerületekben decemberhez képest mostanra 0,9 százalékkal, a vármegyeszékhelyeken 1,9 százalékkal csökkentek az átlagos négyzetméterárak – vázolta az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Általánosságban elmondható, hogy a vevők mostanában inkább kivárnak a magyarországi ingatlanpiacon, ahol az elmúlt hónapokban 40-50 százalékkal csökkent a tranzakciók száma, és ennél is nagyobb mértékben apad a kereslet. Az albérletek piacán a tavalyi tízszázalékos bérletidíj-emelkedést követően az idén hasonló mértékű drágulásra lehet számítani.
A vásárlások számának visszaesése ugyanis a bérleti piacon generál keresletet, így ott tovább emelkednek az árak. A növekvő bérleti díjakat viszont sokan nem tudják már megfizetni,
így várhatóan egyre több fiatal kényszerül vissza a szülői házba, az úgynevezettmamahotelbe.
Ebben a cikkünkben arról olvashatnak, hogy energiatakarékosabbak, gyorsabban elkészülnek és olcsóbbak is a hagyományos, téglaépítésű házaknál, azonban továbbra is kis szeletet hasítanak ki az újház-tortából a mobil, valamint a telekre felhúzható könnyűszerkezetes készházak. Bár egyre nagyobb az érdeklődés az ilyen épületek iránt, a magyarok ingerküszöbét még mindig nem lépte át az otthonteremtés e formája, pedig akár a lakhatási válságra is megoldás lehet.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)