Index Vakbarát Hírportál

A veszély valós, de ott a fény az alagút végén

2023. január 26., csütörtök 20:35

Nyáron az aszály idején elhangzott egy pesszimista jóslat, miszerint nem csupán a tavalyi, hanem az idei almatermésre is keresztet vethetünk. A szakmaközi szervezet elnöke szerint a veszély valós, de vannak pozitív jelek. A lehullott csapadék a gyümölcsfáknak is jól jön.

„A tavalyi aszály sok tekintetben gyakorolt hatást a gyümölcsfákra, amelynek rövid és hosszú távú következményei is voltak és lehetnek” – mondta el az Index kérdésére Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szakember maga is érintett, hiszen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csenger környékén neki is vannak almatermő területei. Amint kifejtette, rövid távon meglátszott a rendkívül alacsony tavalyi termésmennyiségben, hiszen kevesebb mint 300 ezer tonna almát szüreteltek a gazdák Magyarországon.

Korábban ez a becslés még optimistább volt, nagyjából 350 ezer tonnára várták a termést, végül azonban ennél sajnos kevesebbet sikerült realizálni, amely kevesebb mint a fele a négy évvel ezelőttinek, hiszen 2018-ban 800 ezer tonna volt Magyarországon az almatermés.

Elmehet a termelői kedv

Igazi veszély Apáti Ferenc szerint az lehet, ha a piac a magas árakkal nem tudja majd kompenzálni a termesztőket, akkor elfogynak a tartalékaik, és sokan abbahagyhatják a gyümölcstermesztést.

A szakember arra is emlékeztet, a tavalyi aszály után a gyakorlatilag megsemmisült kukoricát, napraforgót idén újra lehet vetni, ám egy gyümölcsfa esetében ilyen mértékű szárazságnak nagy valószínűséggel az is lehet a következménye, hogy nem lesz virág a fákon. Hosszú távon a tavalyi nyár végére esett következő évi termőrügy-differenciálódás elégtelensége gyakorolhat hatást az idei termésre. Előfordulhat, hogy a gyümölcsfáknak – és ez nem csupán az almára vonatkozik – nem lesz energiájuk arra, hogy ebben az évben virágrügyeket neveljenek. Ez egyelőre elvi lehetőség, de a gazdáknak erre is fel kell készülniük.

Korábban arról is adtunk jelentést, hogy az almafák tavalyi nyár végi, őszi állapotain látszott, hogy igen kevés termőrügy tudott kialakulni, aminek az oka a talaj mély rétegéig ható kiszáradás volt, és ez valóban előre is vetíthetett egyfajta pesszimista képet

– mondta Apáti Ferenc.

Még korai leírni a termést

Mindettől függetlenül januárban még felelőtlenség lenne előre teljesen leírni a 2023-as évi almatermést. Az első termésbecslést is majd csak legkorábban a tavaszi terméskötődés után lehet megmondani – mutatott rá a FruitVeB elnöke. 

A szakember szerint jelenleg az pozitív képet fest, hogy az ősz végén lehulló csapadékmennyiség, valamint a napokban érkezett mediterrán ciklon által okozott kiadós esőzések szépen feltöltötték a talaj vízkészleteit. 

Ötven centiméter mélységben, Sopron környékének kivételével közel az egész országban 100 százalékos a talajnedvesség, míg a mély, 50-100 centiméteres – nyárra történő raktározás szempontjából igen fontos – réteg is országosan fel van töltődve.

Vízkészlet szempontjából így jó esélyekkel indulhat a tavasz, ami részint termésbiztonságot adhat, de nagyon sok múlik azon is, hogy mennyire lesz fagykár, illetve a tavasz második felében és nyáron mennyi eső esik. Érdemes talán még azt is megemlíteni, hogy mivel ősszel elmaradtak a fagyok, így a lombhullás is ki tudott tolódni, ami a fák szempontjából előnyös a jobb tápanyag-visszaraktározódás miatt. 

Nyilvánvaló, hogy az elmúlt év súlyos aszálykárán és termőrügy-képződés milyenségén már nem lehet változtatni, de az évkezdés pozitívan indulhat a jelenlegi talajnedvességet és tápanyag-visszaraktározódást nézve

– összegezte Apáti Ferenc.

(Borítókép: Soós Lajos / MTI)

Rovatok