A budapesti Gábor Dénes Egyetem február elseje óta működik az alkalmazott tudományok egyetemeként, ahol még dróntechnológiát is lehet tanulni. Az intézményt nem érinti a nagy port kavart Erasmus-ügy, mert náluk nem történt modellváltás, így elérhetők az Erasmus-programok.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az 1992-ben alapított Gábor Dénes Főiskola a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011-es törvény módosítása nyomán egyetemi rangot kapott, és február elsejétől az alkalmazott tudományok egyetemeként működik. A budapesti intézmény digitális oktatásra épülő képzéseivel már harminc éve van az IT-oktatás élvonalában.
Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke a Növekedés.hu-nak adott interjújában azt mondta, intézményükben jól fizető hiányszakmákat lehet tanulni: mérnök- és gazdaságinformatikát, valamint
specializálódni lehet akár a dróntechnológiára is.
Kiemelte, hogy náluk középpontban vannak a vállalati kapcsolatok, és hangsúlyosan kezelik a gyakorlatban azonnal hasznosítható tudást. A GDE-n a gazdálkodási és menedzsment szakon közgazdászokat is képeznek. Minden szak valamennyi képzési szinten állami ösztöndíjas helyeken is elérhető nappali tagozatos formában.
Az egyetem elnöke elmondta:
az a céljuk, hogy a régió egyik legjobb informatikai képzést biztosító intézménye legyenek,
ahol a hallgatók olyan tudást kapnak, amelyet keresnek és magasan értékelnek a vállalatok. „Az egyetemmé válás sokkal több, mint egyszerű névváltozás, ez egy megfeszített, tudatos, a jövőben is folytatódó fejlesztés eredménye” – tette hozzá. Emlékeztetett, hogy elsőként náluk vezették be a távoktatást a hazai felsőoktatásban. Elmondása szerint jelenleg is a legkorszerűbb technikát használják, így többek közt a mesterséges intelligencia által támogatott tartalomszolgáltatást, vagy az online nyelvoktatást.
Dietz Ferenc közölte, hogy új digitális tartalomszolgáltató rendszert vezetnek be – egyedi funkciókkal –, melynek révén a mesterséges intelligencia lehetővé teszi a képi tartalom szöveges kereshetőségét, a tananyag saját ütemben történő elsajátítását. „Felsőoktatásban szintén elsőként bocsátjuk a hallgatóink rendelkezésére a több mint egymillió felhasználóval rendelkező Xeropan on-line nyelvtanulási lehetőségét” – jelentette be.
Szerinte a felsőoktatási intézményeknek nemcsak az a feladatuk, hogy oktatóbázisok legyenek, hanem az is, hogy szellemi műhelyként, inspiráló élettérként várják a hallgatókat. „Felgyorsult világunkban a siker szinonimája az ötlet, a megismételhetetlen, nem pedig az elmélyülés és a gyakorlás. A mai nemzedék friss, azonnal hasznosítható tudást szeretne, élményszerű oktatással, egyéni beosztású, digitális tanulással” – fogalmazott.
Frontális 45 perces oktatás helyett, rövid tananyagmodulokból, 5-10 perces videókból építjük fel az új e-learning-tananyagokat. De a mai fiatalok még ezeket is másfélszeres gyorsítással nézik általában.
Az Erasmus-üggyel kapcsolatban azt mondta az interjúban, hogy az nem érinti a Gábor Dénes Egyetemet, mert ők nem modellváltók. Megerősítette, hogy az intézményben továbbra is zajlanak az Erasmus-programok.
Dietz kiemelte, hogy a levelező, a távoktatásos és a nappalis hallgatóik döntő hányada dolgozik, akik pedig még nem, azoknak gyakorlati helyeket biztosítanak.
Nagyon sok fiatal, amikor elkezdi az egyetem mellett a munkahelyén alkalmazni a nálunk tanultakat, abbahagyja a felsőfokú tanulmányait
– mondta, majd hozzátette: napjainkban az IT-ismeret minden területen nélkülözhetetlen, országosan pedig több mint 15 ezer informatikusra van szükség. A Gábor Dénes Egyetem hallgatóinak 80-90 százaléka dolgozik valahol, és munka mellett tanulnak az egyetemen, mivel a digitális oktatás nyújtotta rugalmasság Dietz tájékoztatása szerint nemcsak a levelező vagy a távoktatásnak, hanem a nappali képzésnek is a része.
A GDE-n az új tantervek, tantárgyak kialakításába informatikai multicégeket és magyar startupokat is bevontak.
A tananyagfejlesztésben az oktató szakemberek mellett piacvezető vállalatok tudására is támaszkodnak. „Figyelemmel vagyunk arra, hogy a munkaerőpiac megköveteli a betanítás nélkül munkába állítható gyakorlott szakembereket, akiknél a soft skillek lassan fontosabbak a hard skilleknél.”
Az egyetem elnöke fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az IT-cégek a képzett, több területhez értő diplomás szakembereket keresik, olyan tudással, amit néhány hónapos oktatásban nem lehet megszerezni, csak a 6 vagy 7 féléves megalapozott tudást nyújtó egyetemi alapszakos vagy a mesterdiplomás végzettséggel.
A GDE-n szerzett diploma a visszajelzések alapján hosszú távon is kiemelkedő szakmai előmenetelt, magas fizetést és biztos elhelyezkedést jelent a hallgatóink számára
– zárta gondolatait Dietz Ferenc.