Akár 375 alá is erősödhet a forint az euróval szemben az idei év közepéig – véli Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az uniós pénzek ügye továbbra is rányomja a bélyegét a forintpiacra. Az elemzők az Indexnek azt is elárulták, milyen tényezők húzhatják a mélybe vagy repíthetik magasra a hazai fizetőeszköz árfolyamát a következő hetekben, hónapokban.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a forint árfolyamát leginkább mozgató kérdés az uniós pénzek problémája. Ha továbbra sincsenek megnyugtató hírek, és nem rendeződnek a problémás ügyek, akkor ez fokozódó nyomást jelent pénznemünk árfolyamára, azaz forintgyengülést okoz.
Az EU-nak olyan eszköze lett az érdekérvényesítésre és a nyomásgyakorlásra, amivel korábban nem rendelkezett, ezt pedig nem szégyelli használni
– mondta az Indexnek az elemző.
Török szerint, ha nem hajlandó a magyar kormány megtenni az elvárt változtatásokat, akkor a nyomásgyakorlás a pénzek visszatartásával fennmarad. Egyelőre nem lát elmozdulást az ügyben, pedig szerinte gazdasági értelemben nagy szükség volna rá, hiszen számottevő növekedési veszteséget okoz.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint, ha a befektetők azzal szembesülnek, hogy előrelépések történtek az uniós források ügyében – arról szólnak a tárgyalások, hogy milyen programok forrásait és milyen ütemezésben lehet lehívni –, az elegendő lehet arra, hogy a befektetők nagyobb arányban kezdjenek forintvásárlásba, a forint melletti pozíciók felépítésébe.
EGY CSUPA POZITÍV FORGATÓKÖNYV MELLETT NEM ELKÉPZELHETETLEN, HOGY AZ IDEI ÉV KÖZEPE FELÉ MÁR AKÁR 375-ÖS VAGY AKÁR MÉG ANNÁL IS ERŐSEBB ÁRFOLYAMOT LÁSSUNK AZ EURÓ-FORINT KERESZTBEN.
Persze nagyon sok még a bizonytalanság, ám egyáltalán nem irreális elképzelés, hogy a forint visszatérjen azokra a szintekre, ahol legutóbb azelőtt járt, mielőtt elindult volna a Budapest–Brüsszel-kötélhúzás a jogállamisági ügyben – mondta az elemző.
A forint meglehetősen erősen indította a 2023-as évet, olyannyira, hogy az egyik legjobb teljesítményt nyújtotta a feltörekvő piaci régióban. Ez a kedvező trend a hét első felében megszakadt, ami elsősorban az újból erőre kapó dollár következménye volt.
A vártnál sokkal jobb amerikai munkaerőpiaci adatok ugyanis elbizonytalanították a piacokat abban a hitükben, hogy az infláció elleni harc, és így a kamatemelések is lassan a végükhöz érnek az Egyesült Államokban – ismertette Virovácz Péter.
Csütörtök reggel viszont hajrázott a forint, bekúszott a 385-ös szint alá az euróval szemben, ezzel kilenchavi csúcsra mászott a magyar fizetőeszköz, legutóbb május 24-én volt ilyen erős.
Délutánra viszont visszagyengült a forint a 385-ös szint fölé az euróval szemben, de az üzenet világos volt: a forintban van annyi erő, hogy átvigye az előtte álló ellenállásokat.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy a piac ismét szigorúbb monetáris politikát árazott be a Fed részéről, ami így megmozdította a befektetőket, és a feltörekvő piacokról megindult a tőkeáramlás kifelé. Ennek hatására az összes régiós fizetőeszköz gyengült. Ugyanakkor a forint esetében erre rátett még egy lapáttal, hogy ismételten inkább negatív hírekkel szembesültek a befektetők Magyarország kapcsán.
Egyre több – vállalatokat érintő – negatív hitelminősítői döntés születik, ami mellett jó néhány elemző és előrejelző intézet az EU-s pénzek körüli vitára, az azzal kapcsolatos komoly negatív kockázatokra hívta fel a figyelmet az elmúlt napokban. Mindezek hatására a forint ismét visszatért a 390 feletti szintekre az euróval szemben, de csak átmenetileg. Mindez jól mutatja, hogy továbbra is mennyire instabil a devizapiac és mennyire sérülékeny a forint. Pont ezért nem dőlhet hátra a magyar jegybank és mondhatja azt, hogy a forint elmúlt hetekben látott erősödése tartós és fundamentális változás
– vélekedik Virovácz Péter.
Az elemző szerint elsősorban a Fed kamatpolitikája, az arra vonatkozó várakozások befolyásolják leginkább a befektetői döntéseket. Az Európai Központi Bank (EKB) esetében a piacok kevésbé tűnnek bizonytalannak, az eurózónában még mindenképpen folytatódik a kamatemelés, és egyelőre nem is látni, hogy idén érdemben szóba kerüljön bármiféle kamatvágás. Ilyen helyzetben tehát az euró felértékelődése a dollárral szemben borítékolható, ami pedig kedvező irányba befolyásolja a feltörekvő piaci eszközöket, így a lengyel zloty, a cseh korona és a forint árfolyamát is.
Virovácz Péter szerint a globális hírek ismét a feltörekvő piacok irányába fordíthatják a tőkeáramlást és javulhat a kockázatvállalási hajlandóság. Hangsúlyozza, hogy az év eleje óta látott forint rali miatt egy irányba állnak a befektetők és ilyenkor már meglehetősen nehéz egy újabb gyors erősödési hullámra számítani a forint részéről. Ugyanakkor egy lassú, fokozatos, trendszerű forinterősödéssel számol.
Ahogyan a Fed abbahagyja a kamatemeléseit, míg az EKB folytatja azt, a dollár tovább gyengülhet, támogatva ezzel a feltörekvő piaci devizákat. Emellett kedvezőbb hírekre számítanak az infláció, a külső egyensúly és az uniós források kapcsán is, már ami a hazai hatásokat illeti.
Ebben a helyzetben pedig könnyen elképzelhető, hogy a következő hetekben a forint képes lesz visszatérni a 380-385-ös sávba az euróval szemben, sőt az év közepe felé akár 375 alá is benézhet az árfolyam.
Persze mindehhez szükség van a támogató globális környezetre és a pozitív hazai hírekre – mondta Virovácz.
Amennyiben a következő hónapok adatai az Egyesült Államokban továbbra is azt támasztják alá, hogy a vártnál erősebb a gazdaság teljesítménye és ellenállóbb a munkaerőpiac, úgy ez a dollár ismételt erősödését hozhatja. Ez rossz hír lesz a forint számára, így pedig nehéz lesz komolyabban eltávolodni (az erősödés irányába) a mostani árfolyamszintektől – világított rá Virovácz Péter.
A forint számára szintén komoly negatív fordulatot hozhat, ha a Moody’s – az egyedüli nagy hitelminősítő, aki idén még nem mondott véleményt a magyar adósosztályzatról – egy lépésben leminősítené Magyarországot és negatív kilátással látná el a besorolásunkat.
Török Zoltán kockázatként a nagyobb horderejű, előre nem látható eseményeket említi, amiket nevezhetünk piaci sokkoknak is – ilyen a Covid, a háború, vagy legutóbb a törökországi földrengés. A negatív sokkok pedig rombolják a piaci kockázatvállalási hajlandóságot és ezáltal szintén forintgyengítő hatásúak.
A Raiffeisen elemzője rávilágított, hogy Európa sikeresen levált az orosz energiáról, eddig enyhe volt a tél, kedvezően alakulnak az energiaárak, így csökkenni fog az ország energiaimport-számlája. Ez kedvező fordulat, hiszen egy komoly kockázati tényezővel már nem kell számolnunk (vagy legalábbis nem annyira), mint tavaly ősszel és a tél elején. Török nem is számít ebben a tekintetben negatív fordulatra, de ebből a forrásból további forinterősödést sem vár.
Az elemző a hazai és külső veszélyeket értékelve nem tartja valószínűnek, hogy sokáig 400 alatt maradna a forint az euróval szemben.
A csökkenő európai energiaárak mellett a magas, 18 százalékos irányadó jegybanki kamat a forint fő támasza – világított rá Török Zoltán.
Az elemző elmondta, hogy a magas kamatok fenntartása jelentős költséggel jár a jegybank, az állam és a gazdasági szereplők számára. Szerinte a kamatok csökkentése a forint gyengülésével járna, éppen ezért csak a megfelelő környezetben lehet elkezdeni a kamatcsökkentést, például amikor az infláció már csökkenő pályára állt.
A piac arra számít, hogy év közepére 3 százalékkal alacsonyabb lesz az MNB irányadó kamat, a végére pedig a 13 százalékos alapkamatból is lefarag egy keveset a Monetáris Tanács. Azonban ahhoz, hogy a fenti kamatpálya megvalósulása ne okozzon forintgyengülést, nagyon szerencsés csillagállásnak kell fennállnia az év egészében. Ennek a valószínűsége pedig nem túl nagy
– ismertette az elemző.
Összegzésként Virovácz Péter elmondta, hogy a vártnál hamarabb befejeződő Fed kamatemelési ciklus támogatná a forintot, ahogyan az is, ha gyorsan pont kerülne az uniós források ügyének végére, és a piac látná az adatokból az uniós források beérkezését. Hasonlóan kedvező fordulat lenne, ha az infláció a vártnál dinamikusabban kezdené meg a régóta várt csökkenését.
(Borítókép: Index)