Kérdéses, hogy a hazai gazdaság már az első negyedévben kilép-e a technikai recesszióból, de a második negyedévtől már érdemben gyorsulhat a gazdaság – világítottak rá az Indexnek nyilatkozó szakértők, akiket a GDP várható alakulásáról kérdeztünk. Ismertették a hazai gazdaság teljesítményét húzó tényezőket, és kilátásba helyezték, hogy akár meglepetést is hozhat a következő negyedév.
Jövő kedden publikálja a Központi Statisztikai Hivatal a negyedik negyedéves GDP-adatokat, ennek apropóján az Index két szakértőt kért meg, hogy ismertessék a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásaikat.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője szerint 2022 utolsó negyedévében a GDP éves alapon kismértékben, 0,9 százalékkal növekedhetett, míg negyedéves alapon 1,1 százalékkal mérséklődhetett. Ezzel az éves növekedés 4,8 százalékot érhetett el a tavalyi évben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdasági teljesítmény egymás után két negyedévben csökkent negyedéves alapon, így az energiaválság következtében bekövetkezett a technikai recesszió. Ebben kiemelkedő szerepe van az orosz–ukrán háborúnak és a szankcióknak, amelyek az Európai Unió és Oroszország közötti gazdasági háborúként írhatók le.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint is a negyedik negyedévben folytatódhatott a gazdaság visszaesése a megugró infláció és a csökkenő reálbérek keresletszűkítő hatása miatt. Ezt támasztják alá a kiskereskedelmi adatok is, a negyedik negyedévben a kiskereskedelmi forgalom mintegy egy százalékkal csökkent mind éves, mind negyedéves alapon.
Jelentősen, 2,8 százalékra lassult az ipari termelés növekedése, míg az előző negyedévhez képest közel 2 százalékkal csökkent, elsősorban az energiaintenzív iparágak termelésének visszafogása miatt. Noha az építőipar decemberi számait még nem ismerjük, valószínűleg szerény növekedést érhetett el mind negyedéves, mind éves összehasonlításban, így a kis súlya miatt nem befolyásolhatta a GDP növekedését. Azonban válságállónak bizonyult a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás, az utóbbi kifejezetten impozáns növekedést ért el decemberben – ismertette Suppan Gergely.
Regős Gábor lapunknak elmondta, hogy az alacsony súlyú mezőgazdaság hozzáadott értéke éves alapon vélhetően ismét jelentősen csökkent. Az építőipar teljesítménye úgy havi, mint negyedéves alapon emelkedhetett. A kereskedelemben az elszabadult infláció miatt negyedéves alapon csökkenés következhetett be. Felhasználási oldalról a fogyasztást a magas infláció visszahúzta, míg a beruházások akár kedvezően is alakulhattak.
A jelenlegi – a tavalyihoz képest számottevően visszaeső –, viszonylag alacsonyabb energiaárak, a vártnál ellenállóbbnak bizonyuló ágazatok, valamint a zéró-Covid-politika után újranyíló kínai gazdaság hatására a növekedési fordulat akár hamarabb is bekövetkezhet, így a gazdaság lassulása is enyhébb lehet a jelenlegi várakozásokhoz képest.
Kérdés, hogy a hazai gazdaság már az első negyedévben kilép-e a technikai recesszióból, de a második negyedévtől már érdemben gyorsulhat a gazdaság
– világított rá Suppan Gergely.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az idei növekedést az is támogathatja, ha nem ismétlődik meg a tavalyi rendkívüli aszály, így a mezőgazdaság hozzájárulása is számottevő lehet.
Regős Gábor szerint 2023-ban a gazdasági teljesítmény kismértékű növekedést mutathat, ám ez éven belül nem lesz egyenletes. Az év eleje még várhatóan némi visszaesést hoz, majd az év második felében indulhat el a kilábalás. A gazdasági teljesítményt 2023-ban termelési oldalról elsősorban az ipar húzhatja. Felhasználási oldalról a nettó export pozitívan járulhat hozzá a növekedéshez, míg a fogyasztás és a beruházás kismértékben mérséklődhet.
(Borítókép: Index)