Győzelmi húrokat pendítettek meg a tárcavezetők a most napvilágot látott GDP-adatokra reagálva. A KSH adatai szerint a magyar gazdaság 4,6 százalékos növekedést produkált 2022-ben, ugyanakkor technikai recesszióba lépett, a fellendülés ugyanakkor már az év második felében eljöhet.
2022-ben 4,6 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP), amit mind a pénzügyminiszter, mind a gazdaságfejlesztési miniszter úgy értékelt, hogy a háború okozta gazdasági válság közepette is kivételesen teljesített a magyar gazdaság. A technikai recesszió kérdésére sem Varga Mihály, sem Nagy Márton nem tért ki, ám mindkét tárcavezető úgy véli, hogy az átmeneti mérséklődés után már idén folytatódhat a gazdasági növekedés.
Az uniós növekedési rangsorban is előkelő helyen szerepel a 2022-es magyar GDP-növekedés – kommentálta Varga Mihály a Központi Statisztikai Hivatal adatait az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása előtt Brüsszelben. A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország annak ellenére növelte gazdasági teljesítményét, hogy továbbra sem jutott hozzá a neki járó helyreállítási forrásokhoz.
2021-ben 7,1 százalékkal, tavaly 4,6 százalékkal erősödött a magyar gazdaság, és azon dolgozunk, hogy idén is elkerüljük a recessziót – hangsúlyozta Varga Mihály. Mint mondta:
bár az utolsó negyedévben 0,4 százalékos lassulást mértek, ez enyhe és átmeneti mérséklődés, az idei évben már folytatódhat a növekedés.
„A magyar gazdaság teljesítményének az alapja a munka: az elmúlt évtizedben 1 millió új munkahelyet teremtettünk, a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,7 milliót” – ismertette Varga Mihály, kiemelve, hogy a magyar munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb Európában, 4 százalék körüli.
Gazdasági válsághelyzetben is kivételesen teljesített a magyar gazdaság – jelentette ki keddi közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a KSH legfrissebb jelentését kommentálva.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben 4,6 százalékkal nőtt a GDP, ami a legjobban teljesítő országok első harmadába tartozik az Európai Unióban. Ez azt is jelenti, hogy a rendszerváltozás utáni időszak hatodik legmagasabb növekedését produkálta a magyar gazdaság – hangsúlyozta a miniszter.
A 4,6 százalékos gazdasági növekedés a V4-országok között a második legnagyobb bővülést jelenti (szorosan Lengyelország mögött), miközben a válság ellenére is megmaradt a növekedési többletünk, hiszen az EU (3,6 százalék) és az eurózóna (3,5 százalék) átlagát is felülmúlta a magyar gazdaság bővülése. Ráadásul a zsinórmértéknek tekinthető német gazdasági növekedésnél (1,9 százalék) két és félszer jobban nőtt a magyar gazdaság teljesítménye.
A kimagasló eredmény hátterében az évek óta töretlen nemzetközi bizalom, a tartósan magas befektetési és beruházási szint, a magas foglalkoztatottság, uniós szinten az egyik legalacsonyabb munkanélküliség, az erőteljes bérdinamika (éves szinten 17,5 százalékos) és a célzott kormányzati intézkedések álltak – sorolta Nagy Márton.
A miniszter felidézte: a negatív gazdasági hatások enyhítése érdekében kidolgozott gazdasági védvonal keretében a kormány kedvezményes hitelt biztosít a Széchenyi Kártyaprogramon keresztül, kiterjesztette a kamatstopot a kkv-kra, támogatást indított az energiaintenzív vállalatok számára, Gyármentő Programot indított.
A vállalatok versenyképességének további javításához 700 milliárd forintos kerettel elindult minden idők egyik legnagyobb kormányzati hitelprogramja, a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram. Ezzel 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül – emlékeztetett.
Az európai gazdasági recesszió fenyeget, míg Magyarország minden bizonnyal el tudja ezt kerülni – reagált a GDP adatokra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. „Úgy sikerült 2022-ben az európai uniós átlagot meghaladó GDP-növekedést elérni, hogy 5-10-szer többet fizetünk az energiáért, mint más országok, eközben fenntartottuk a lakossági rezsicsökkentést, nálunk a legalacsonyabb a munkanélküliség, továbbá a foglalkoztatást tekintve is tartottuk vállalásunkat” – mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy az idei évre várt 1,5 százalékos gazdasági növekedés is meghaladhatja az EU-átlagot.
Bízunk benne, hogy kellően erős a magyar gazdaság ahhoz, hogy az uniós országok nagy részével szemben elkerülje a recessziót
– fogalmazott a miniszter.
A Pénzügyminisztérium 1,5, míg a Magyar Nemzeti Bank 0,5-1,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál 2023-ra.