A kiskereskedők célja, hogy minél kedvezőbb áron tudják kínálni termékeiket a fogyasztóknak, ehhez azonban optimalizálni kell a beszerzést – reagált a Gazdasági Versenyhivatal (KSH) kiskereskedelmi szektort érintő versenyjogi vizsgálatára a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség. A szervezet főtitkára arra figyelmeztet, hogy a kedvező forintárfolyamnak köszönhetően a kereskedők az importpiacok irányába nyithatnak, ami hátrányba hozhatja a hazai termelőket.
Ahogy azt hivatalos, keddi sajtótájékoztatójukon is bejelentették, már zajlik a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata arról, kartelleztek-e az üzletláncok a magasabb élelmiszerárak érdekében. A GVH azon kormányzati gyanú hatására fogott adatgyűjtésbe, miszerint a boltok tudatosan, összehangolva hajtottak végre szélsőséges mértékű áremeléseket – ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is megerősítette.
„Az egészséges verseny lenyomná az árakat, ezzel szemben indokolatlan, egyidejűleg történő áremelkedéseket látunk” – mondta a tárcavezető.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint ugyanakkor a fogyasztói árak emelkedése az egekbe szökő beszerzési áraknak tudhatók be. A termelői szektor vállára is mázsás súlyként nehezedett az energiaárak elszállása jelentette teher, továbbá a terményhiánynak is árfelhajtó hatása volt – mondta Vámos György.
A GVH vizsgálata többek között arra irányul, hogy a kiskereskedelmi láncok megfelelő módon versenyeztették-e a beszállítókat – mondta Rigó Csaba Balázs GVH-elnök, aki szerint a versenyhivatal színre lépése már önmagában árcsökkentésre késztette a boltosokat.
A napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi szereplői folyamatosan versenyeznek a vásárlókért. A cél, hogy minél alacsonyabb áron szerezzék be az árut, így minél kedvezőbb áron tudják kínálni azt a fogyasztók számára – reagált a GVH vizsgálatára, illetve az elnök szavaira a kisboltokat, valamint a magyar tulajdonú üzletláncokat képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ).
A 2022-ben bekövetkezett energiaár-robbanás okán a nagy energiaigényű feldolgozóipari szereplők ezért folyamatos áremelésekre kényszerültek, amit a kereskedők a fogyasztói árakban voltak kénytelenek érvényesíteni – mondta Neubauer Katalin főtitkár.
Hozzátette: a kialakult magas fogyasztói árak miatt nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte mérséklődött a kereslet, amire a piac – önszabályozás útján – árcsökkenéssel reagált. Erre lehetőséget adott az energiaárak konszolidációja is.
Neubauer Katalin arról is beszélt, hogy a forint erősödésével újabb árcsökkenési hullám várható, aminek a magyar termelők látják kárát. Az áresést ugyanis az olcsóbb import indította el, míg a magyar termelők továbbra sem tudják sokkal kisebb áron adni termékeiket, ezáltal versenyhátrányba kerülnek a hazai piacon, ami komoly veszélyt jelent – mondta a főtitkár. Ennek oka a magyar energiakitettség: Magyarország 5-10-szer annyit fizet az energiahordozókért (gáz, kőolaj), mint más országok.
Jó példa erre a tejtermékek esetében elkezdődött árcsökkenés, ami Nyugat-Európából indult. Ezt pedig a magyar termelők kénytelenek voltak lereagálni.
A kereskedő minden esetben felméri az optimális árubeszerzési lehetőségeket – különösen igaz ez egy olyan kedvezőtlen gazdasági környezetben, mint a mostani. A forintárfolyam kedvező alakulása lehetőséget ad arra, hogy a kereskedők az importpiacok irányába induljanak el.
Nagy István agrárminiszter szerint a nagy üzletláncok szándékosan növelték az import arányát, hátrányba hozva ezzel a hazai termelőket, amit zsarolási módszernek tud be. Az OKSZ főtitkára szerint valóban nőtt az import aránya, ám mindezt a kényszer szülte.
„Mind az alapanyagoknál, mind a készterméknél rákényszerül a kereskedő, hogy importból szerezze azt be” – mondta az Indexnek Vámos György.
(Borítókép: Justin Sullivan / Getty Images)