Az állami beruházok súlya csökken, hiszen a kormány arra törekszik, hogy ösztönözze a vállalati beruházásokat – fogalmazott Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter az MVM Csoport rendezvényén sarkalatos területeket érintett, nem kertelt, kíméletlen valóságot mutatott.
Az MVM Csoport csütörtökön megrendezte Az energiapiacról tényszerűen, szakértői szemmel című szakmai rendezvényét. A rendezvényen felszólalt Lantos Csaba energiaügyi miniszter mellett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is. Míg az energiaügyi tárca vezetője egy rendkívüli és váratlan bejelentést tett, addig a gazdaságfejlesztésért felelős kormánytag is felhívta a figyelmet több fontos tényezőre.
Nagy Márton felhívta a figyelmet: amikor azt mondja, ipari forradalom lesz, akkor leginkább az energetikai szektorra gondol. „Ez arról is szól, hogy új energiaforrások után kutatunk, fejlesztünk, és ki tudja, mit hoz a holnap az olcsó energiákkal kapcsolatban” – fogalmazott a miniszter, aki szerint Magyarországon a fejlődés és a növekedés alapja a beruházás.
A miniszter rávilágított:
számos kihívás van a gazdaságban, de ezeket nem csak az energiaválság okozta, hanem az Amerika és Európa közötti kereskedelmi háború, Amely a versenyképességről szól.
A tárcavezető hangsúlyozta: a magyar gazdaság egy kicsi, nyitott gazdaság, beruházások által vezérelt, exportorientált ország. Nem gondoljuk, hogy változtatni kéne ezen – jelentette ki. Szerinte a kérdés inkább az, „hogyan tudjuk megvédeni az országot”. Ebben pedig – véleménye szerint – a legfontosabb kérdés a beruházások szerepe, amelyek mögött éves szinten mintegy 20 ezer milliárd forintos összeg áll. Ebből a vállalati beruházok 13-14 ezer milliárdot érhetnek el idén.
Az állami beruházok súlya csökkenni fog, hiszen az állam arra törekszik, hogy ösztönözze a vállalati beruházásokat
– emelte ki Nagy Márton. Ismertette, hogy a 20 ezer milliárd forintnyi beruházás 20 százaléka FDI (külföldi közvetlentőke-befektetés – a szerk.). „Mi hídként itt leszünk” – fogalmazott.
Ezzel együtt a további részt a költségvetési források (9 százalékkal) és az uniós források (11 százalékkal) adják. „Látható, az FDI sokkal masszívabb, mint az uniótól érkező források. Ha egy bizonyos fejlettségi szintet elérünk, az EU nettó befizetői leszünk” – vélekedett a miniszter, aki szerint erősebb területi és ágazati fókuszokat kell kijelölni a beruházások terén.
Nagy Márton hangsúlyozta: Magyarország „Nyugatról és Keletről is szeretne FDI-forrásokhoz jutni”. Ezeket a beruházásokat a jövőben az ország területén diverzifikálni kell – tette hozzá. A tárcavezető leszögezte, hogy hatalmas verseny van az országok között, ami az FDI-beruházásokat illeti, „az infrastruktúrát az országnak le kell raknia. Továbbá az energiabiztonságnak és a megfelelő minőségű munkavállalóknak is rendelkezésre kell állni. Mindenki nagyon jól tudja, hogy magas a magyarországi műszaki képzés.”
Ebben a témakörben az Index hasábjain megjelent miniszteri véleménycikket az alábbi linken olvashatják.
Az Inflation Reduction Act (IRA – Infláció Elleni Törvénycsomag – a szerk.), amelyet Amerika az elmúlt időszakban bevezetett, a miniszter szerint profi munka, „oda lő, ahova kell, Európa szívébe”. Kiemelte: jelenleg Amerikában a zöldhidrogén előállítási költsége nulla, hiszen a termelők visszakapják a támogatásokat.
Erre válaszolni kell. Látható, milyen mértékben növekedett az Amerikába érkező autógyárak mértéke. A Tesla teljesen leállt német gyárai fejlesztésével
– mondta a gazdaságfejlesztési miniszter, aki aláhúzta: a napelemcella gyártása korábban Kínában volt a legolcsóbb. Mára ez nem igaz, mert Amerika annyi támogatást pumpál a rendszerbe, hogy teljesen lenyomja a költségeket. „Ezzel nem lehet versenyezni” – zárta gondolatmenetét a miniszter.
Az elektrifikációról az energiaügyi miniszterhez hasonlóan Nagy Márton is kiemelte, hogy brutális emelkedés lesz, ezért támogatási verseny fog indulni. „Ezzel együtt az ekd-támogatásról (egyedi kormánydöntés – a szerk.) azt lehet mondani, hogy a magyar intenzitás arányaiban eléri az amerikait”, és ezt fenn kell tartani, továbbá folytatni kell.
A miniszter továbbá ismertette: a Baross Gábor Újraiparosítási Program keretében 700 milliárd forint áll rendelkezése a vállalkozások számára, de felhívta a figyelmet rá, hogy erre jelenleg „akkora a kereslet, hogy nagyon gyorsan ki fog merülni”. Így reményét fejezte ki, hogy „az MNB is lassan megmozdul”.
A kormány feltehetően dönteni fog a Baross Gábor Tőkeprogramról is.
Ennek három lába lesz: zöldingatlanalapok, részvény- és vállalatikötvény-alapok és a kockázati tőkealapok.
(Borítókép: Nagy Márton 2022. október 22-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)