Bár nem beszélhetünk kizárólag háborús inflációról, a fegyveres konfliktus mély nyomot hagyott a boltok polcain – mondta az Indexnek az MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója, aki szerint az élelmiszerárak növekedési ütemének mérséklődése már látóhatáron belül van, azonban az árak csökkenésére nem kell számítani.
Tavaly a fogyasztói árak átlagosan 14,5 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, ezen belül az élelmiszerinfláció 26 százalékot tett ki a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Mindez azonban az év második felében csúcsosodott ki, júliusra vonatkozóan 27 százalékos általános élelmiszerár-emelkedésről számolt be a KSH. Augusztusban, valamint szeptemberben 30 százalék, míg az év utolsó három hónapjában 40 százalékos volt az élelmiszerinfláció – ami ráadásul a legfrissebb januári közlésben is nyomon követhető (44 százalék). Keserű Európa-bajnoki címet jelentenek Magyarországnak az adatok, amelyek jóval magasabbak a közép-kelet-európai országok körében mért 20-30 százalék élelmiszerár-drágulásnál.
De vajon miért nálunk lőttek ki legnagyobb mértékben az élelmiszerek árai? – tette fel a kérdést az Index Hollósi Dávidnak. Az MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a háttérben több tényező áll.
Az egyik ilyen a gyenge forintárfolyam, ami jelentős hatással bírt az infláció gyorsulásában.
„A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számos alapanyagot külföldről szerez be, amelyek jelentősen drágultak a közelmúltban, ez szintén megjelent az árakban” – mutatott rá.
Szintén árfelhajtó hatással bírt a bolti forgalomban megjelenő túlfűtött kereslet. A lakosság a koronavírus-járvány alatt kevesebbet költött, az egészségügyi korlátozások feloldásával azonban visszatértek a boltokba az emberek. A költések tankjába ráadásul jókora üzemanyagfröccsként szolgáltak az állami támogatások, visszatérítések. Az így kapott pénzt pedig elsőként mindig élelmiszerre költi a lakosság – fejtette ki a szakértő.
Hollósi Dávid szerint a magyarok az elmúlt több mint tíz évben hozzászoktak a megfizethető élelmiszerekhez. Nyolc-tíz évenként azonban jön egy árrobbanás – jelenleg ezt a korszakot éljük.
A magyar élelmiszeripar ráadásul még nem elég hatékony, jobban sújtja az önköltségek emelkedése. A hazai gazdaságban mindemellett magas az áfakulcs, plusz vannak egyedi adótételek, így az áremelkedés is nagyobb volt.
A KSH legfrissebb, januárra vonatkozó fogyasztói árindexe szerint leginkább a kenyér (80,6 százalék), a tojás (79,4 százalék), a vaj és vajkrém (76,6 százalék), a sajt (76,1 százalék), a tejtermékek (75,8 százalék), az édesipari lisztesáru (73,8 százalék), a száraztészta (66,4 százalék), a margarin (57,9 százalék), a péksütemények (56,3 százalék),a baromfihús (48,3 százalék) és a tej (48,2 százalék) drágult. Van azonban olyan termék, aminél már megindult az árkonszolidáció. Ilyen az étolaj (-6,4 százalék), valamint a liszt (-0,9 százalék).
Minden alapvető élelmiszer drágult, vannak olyan termékek, amelyek ára a duplájára nőtt.
„A legnagyobb mértékű drágulás azoknál a termékeknél ment végbe, amelyek ára egyfelől megemelkedett az alapanyagok, illetve az energia drágulása, valamint a szállítás és a munkabérek emelkedésével járó költségnövekedések miatt, másfelől pedig azért, mert nem csökkent irántuk a kereslet” – mutatott rá Hollósi Dávid, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a visegrádi országokban 2010 óta 35 százalékkal nőtt az élelmiszer-fogyasztás mértéke, ez a jelentős kereslet-növekedés is hozzájárult az infláció gyorsulásához.
Hollósi Dávid rámutatott, hogy bár az orosz-ukrán háború előttre datálható az élelmiszerek árának emelkedése, a fegyveres konfliktus is jelentős mértékben hozzájárult az árrobbanáshoz. „A gabonaárak már a koronavírus-világjárvány előtt emelkedésnek indultak, később pedig kilőttek. Az étkezési búza ára például 2022 januárjában, a háború kitörése előtt tonnánkénti százezer forint körül mozgott, ez a duplája a koronavírus-járvány előtti időszakban látottnak” – szemléltette.
Lényegében ez azt jelenti, hogy a kenyér alapanyaga a kétszeresére drágult.
A háború kitörése rendkívül nagy bizonytalanságot okozott a terménypiacokon. Az aratás előtt már tonnánként 130-140 ezer forintra emelkedett a búza ára. A fegyveres konfliktus következményeként rövid távon számottevően megemelkedtek az energiaárak, ami jelentős hatással volt a termelési költségekre – tette hozzá.
A termelők egyre magasabb alapanyagárakkal szembesültek – a gabona, a műtrágya, de szinte minden drágult, amire szükségük van a termeléshez. Jövedelmezőségük fenntartása érdekében mindezt be kellett építeniük az árakba. Hollósi Dávid ezen a ponton kitért egy nagyon kardinális kérdésre, mégpedig magyar gazdák helyzetére. "Közös érdekünk, hogy a hazai termelői kör ne menjen tönkre" – hangsúlyozta azzal, hogy a gazdáknak talpon kell maradniuk, különben minden élelmiszerből behozatalra kényszerülnénk, ami komoly következményekkel járna.
Várakozásaink szerint az áremelkedés március környékén tetőzhet, ettől kezdve mérséklődhet, ami részben a bázishatások eredménye is – osztotta meg várakozásait a szakértő. „A termeléshez szükséges alapanyagok, köztük a gáz, a műtrágya, a gázolaj és a gabona ára csökken, az árutőzsdéken újra a 2021 végi árfolyamokat látjuk. Ez megmutatkozik majd a bolti árakban is, de nem egyik napról a másikra. Arra viszont nem számítunk, hogy az élelmiszerek tömegével olcsóbbak lesznek, persze előfordulhatnak kivételek, akciók, ahogy azt például a vaj vagy egyes tejtermékeknél láttuk”.
Az élelmiszervásárlás szempontjából mindig fontos kérdés a reálbérek alakulása, ha ez utoléri az áremelkedést, ismét kisebb anyagi terhet jelent majd boltba járni – húzta alá.
Az egyes élelmiszerekre vonatkozó hatósági árak április 30-ig vannak érvényben – jelen állás szerint, ugyanis a kormány az ársapkák hatásának újbóli kiértékelése után dönt arról, hogy szükségét érzi-e az intézkedés meghosszabbítását újabb három hónappal. Erről viszont csak a határidő előtt egy-két héttel születik döntés – erősítette meg az Indexnek Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter.
De vajon jelent-e további áremelkedést majd az ársapkák levétele. Hollósi Dávid szerint hatósági áras termékek esetében mindenképp, hiszen azok visszakapják a piaci árcédulát. „Az árstopos termékek árát a 2021. október 15-i szinten rögzítették. Azokban az árakban még közel sem jelentek meg a fentebb részletezett folyamatok. Tehát ha csak az árstopos termékeket nézzük, és szeretnénk megbecsülni az aktuális piaci árukat, ugyanazt az átlagosan legalább 40-50 százalék körüli emelkedést láthatnánk, mint a többi termék esetében” – mutatott rá a szakértő.
A hatósági áras termékek minden bizonnyal drágulni fognak az árstop megszüntetését követően, a többi termék esetében azonban ez a folyamat már végbement.
Jelenlegi számításaink szerint az árstop kivezetése nyomán általánosan 3-5 százalékos egyszeri emelkedés várható az élelmiszerárakban
– jelezte Hollósi Dávid.
A kormány kartellezést vél felfedezni a kiskereskedelmi szektorban, ennek hatására a Gazdasági Versenyhivatal gyorsított ágazati eljárásban vizsgálja, hogy az üzletláncok hajtottak-e végre szélsőséges mértékű áremelkedést.
„Ha valahol verseny van, az a kiskereskedelem” – szögezte le Hollósi Dávid, aki ahogy fentebb is említette, a termékek ára költségalapon képződik, ami végigfut a termelőktől a fogyasztókig. Tavaly a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és a kiskereskedelmi árak egyidejű és rendkívüli mértékű emelkedését tapasztalhattuk, amire korábban nem volt példa. Ez komoly nyomást gyakorolt minden piaci szereplőre, markánsan megváltozott a költségszerkezet. Hogy ebben a helyzetben milyen árazási gyakorlatot alakítottak ki az üzletláncok, csak az eredményeik hosszabb távú vizsgálatával lehet hitelt érdemlően vizsgálni, ez a hatóság feladatköre – jegyezte meg.
(Borítókép: Index)