Jelentős versenyhátrányt jelenthetnek a hazai termelőknek, feldolgozóipari szereplőknek a rossz időben, kedvezőtlen feltételekkel lekötött energiaszerződések – mutatott rá az Indexnek Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A tejtermékek tekintetében hamarosan árcsökkenésekkel szembesülhetnek a vásárlók, a kereskedők azonban a drágább hazai termelői árak miatt az import felé fordulhatnak.
Magyarországon a nyers tej országos termelői átlagára 223,80 forint/kilogramm volt 2023 januárjában – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet hétfőn közzétett jelentéséből. A fehérjetartalom 0,01 százalékpontos, a zsírtartalom 0,06 százalékpontos romlása, valamint az alapár 1 százalékos emelkedése mellett
a nyers tej átlagára 1 százalékkal nőtt 2023 januárjában a 2022. decemberihez képest, és 73 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát.
A nyers tej felvásárlása 2023 januárjában az előző havi mennyiséget 7 százalékkal múlta felül, míg a 2022. januáritól 5 százalékkal maradt el.
A nyers tej kiviteli ára 180,68 forint/kilogramm volt 2023 januárjában, az előző havihoz képest 15 százalékkal csökkent, míg az előző év azonos hónapjához viszonyítva 25 százalékkal emelkedett. A kiviteli ár 19 százalékkal elmaradt a termelői átlagártól. Az AKI adatai szerint a nyers tej kiszállítása 11 százalékkal csökkent 2023 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
A jelentés alapján 2023 januárjában az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek termelői értékesítési ára az alábbiak szerint emelkedett:
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanebben az összehasonlításban emelkedett az adagolt vaj (+102 százalék), a trappista sajt (+95 százalék), a 2,8 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- (hosszan friss) tej (+84 százalék), az 1,5 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- (hosszan friss) tej (+80 százalék), míg csökkent a 2,8 százalék zsírtartalmú UHT (tartós) dobozos tej (–5 százalék) fogyasztói ára.
A termelői árakat lekövetik a fogyasztói árak, ha az előbbi emelkedik, az utóbbi is. A termelők költségnövekedése tehát a fogyasztói árakban is megjelenik. A legfrissebb ártrendek alapján
a termelői árak újabb lendületet kaphatnak, amit a boltokban fellelhető árakban is érzékelhetünk majd, ezáltal pedig a következő hónapok inflációs adataiban is.
Rossz beidegződés a magyar termelőknél, hogy a megszabott – az európai piaci ártól jelentősen eltérő – nyerstej-árat is versenyképesnek gondolják, holott nem az – mondta az Indexnek Neubauer Katalin, a kisboltokat, valamint a magyar tulajdonú üzletláncokat képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. Míg itthon 223,80 forint/kilogramm a nyers tej ára, addig az európai spotpiacon jelenleg átlagosan 0,3-0,35 euró/kilogramm (115-134 forint). Éppen ezért az ezen az áron lekötött tejszerződések felülvizsgálatért kiáltanak, mivel az európai piacon gyakorlatilag feleannyiért szerezhető be az áru.
A főtitkár ugyanakkor egy másik, a kisebb magyar termelőket, feldolgozóipari szereplőket és a kereskedőket is komoly hátrányba hozó területre hívta fel a figyelmet, mégpedig az energiaárakra. A nagyvállalatoknak van tapasztalatuk energiaszerződések kötésében, kisebb társainak azonban nincs, ezért közülük sokan kedvezőtlen feltételekre kötöttek hosszú távra – 1-2 évre – áramszerződéseket magas, 200 forint/kWh körüli árakon, míg az áram ára jelenleg 60-65 forint/kWh áron mozog. „A tejtermelés nagyon energiaigényes terület, ezért a kistermelőket gúzsba kötik ezek a szerződések.
Ebben kormányzati segítségre lenne szükség, hogy ezek az áramszerződések minden szektorban felülvizsgálatra kerülhessenek.
Hiszen ilyen magas energiaköltségek mellett a hazai szereplők nem tudják lejjebb szorítani áraikat” – hangsúlyozta Neubauer Katalin, aki szerint kormányzati segítség híján számos ágazatban üthetik fel fejüket hasonló nehézségek, ami az infláció megfékezését is visszavetheti.
Ahogy az Index beszámolt róla, a kereskedők a magas hazai termelői árak helyett az olcsóbb import felé fordulhatnak, ami ellen a magyar gazdák hatékonyságának és versenyképességének javításával lehetne tenni. A behozatal felvirágzását ráadásul a forint magára találása is fűtheti.
„A kereskedő minden esetben felméri az optimális árubeszerzési lehetőségeket – különösen igaz ez egy olyan gyorsan változó gazdasági környezetben, mint a mostani. A forintárfolyam kedvező alakulása, annak ellenére, hogy nem cél, lehetőséget ad arra, hogy a kereskedők az importpiacok irányába induljanak el” – mondta Neubauer Katalin.
(Borítókép: Getty Images)