Adóváltozások tekintetében az egyik legfontosabb és legtöbb céget érintő tétel 2023-ban eddig a transzferárszabályok módosítása volt. Ennek következtében a kapcsolódó mulasztási bírságok összege akár a 10 millió forintot is meghaladhatja – hívta fel az Index figyelmét Gyányi Tamás adószakértő, a WTS Klient senior partnere.
Mivel a transzferár dokumentáció és a társaságiadó-bevallás elkészítésének határideje a legtöbb cég számára május végén esedékes, a szabályok változása valószínűleg már a 2022-es évüket is érinti – hívta fel lapunk figyelmét a szakember. A szigorítások egy része már tavaly év közben ismertté vált, de az év végén megjelent rendelet már könnyítést is tartalmaz. Lássuk a részleteket!
Valamennyi magyar cég érintett lehet, amelynek az adott üzleti évben kapcsolt – azaz ugyanazon cégcsoportba tartozó – féllel voltak tranzakciói. A kapcsolati viszony egyértelmű megállapítása a tulajdoni hányadok, illetve az ügyvezetőség azonosságának vizsgálatával lehetséges.
Amennyiben léteztek ügyletek a kapcsolt felekkel, az érintett vállalatokra az alábbi megkötések vonatkoztak eddig:
Gyányi Tamás egyúttal arra is felhívta az Index figyelmét, hogy a transzferár-szabályozás nem csupán a magyar cégek közötti ügyletekre vonatkozik.
Ugyanúgy figyelni kell például egy magyar cég és annak külföldi kapcsolt cégei, társasági adó telephelyei, fióktelepei közötti ügyletekre is. Emellett a külföldi cégek magyar telephelyei, fióktelepei esetében szintén felmerülhetnek a fenti kötelezettségek.
Új elemként jelent meg idén az adatszolgáltatási kötelezettség, ami kifejezetten az adott ügylet fontosabb paramétereinek a bejelentését jelenti a NAV felé.
A társasági adóbevallás részeként bevezetett adatszolgáltatási kötelezettséget első alkalommal a 2022. december 31. után benyújtott adóbevallásokban kell teljesíteni. Így tehát akár egy olyan eltérő üzleti éves adózóra is vonatkozhat, aki 2022-ben már lezárta az adóévét, de bevallását már 2023-ban nyújtotta be. A dokumentációs kötelezettség alá eső ügyleteket minden esetben ez az új adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Található azonban néhány olyan ügylet is, amely nem esik dokumentációs szabályozás alá, és – bár csökkentett adattartalommal – mégis vonatkozik rá az adatszolgáltatási kötelezettség. Ilyen ügyletek például az ingyenes pénzátadások és a változatlan összegű költségátterhelések – bár ez utóbbinál a jogalkotó mentesítést adott a 2022-ben végződő adóév vonatkozásában.
A legfontosabb adatok, amelyeket ezentúl mindenképpen szükséges jelenteni:
Emellett léteznek bizonyos ügylettípusokhoz kapcsolódóan jelentendő további elemek is (pl. referencia kamatláb, alkalmazott számviteli sztenderd, a jövedelmezőségi mutató szokásos piaci értéke vagy tartománya, ténylegesen elért jövedelmezőségi mutató értéke stb.).
Érdemes tudni, hogy az adatszolgáltatás nem a transzferár-dokumentáció NAV felé történő beadását jelenti, azt továbbra is például egy adóellenőrzés során kérheti be az adóellenőr egy akár 3 napos határidő megadásával
– tette hozzá az adószakértő. Ugyanakkor az adatszolgáltatás során beküldendő adatok között vannak olyanok is, amelyeket csak abban az esetben írhat be az adózó, ha az adott évi dokumentáció már elkészült. Érdekes, hogy például
Németországban is szigorodtak a transzferárszabályok, hiszen 2025-től az adóellenőrzések megkezdésétől számított 30 napon belül be kell nyújtani az adóhatóság felé a már elkészült dokumentációt.
Korábban mindez nem automatikusan, hanem a német adóhatóság felhívása alapján, 60 napos benyújtási határidővel történt.
Egy adott kapcsolt tranzakció tekintetében többféle büntetési tétel is felmerülhet egy adóellenőrzés során:
Nem terheli viszont sem dokumentációs, sem pedig adatszolgáltatási kötelezettség az éves szinten 100 millió forintos összeghatár alatti ügyleteket, az új értékhatár legkorábban a 2022-ben kezdődő adóévre alkalmazható. Ez a határ egyébként 50 millió forint volt a megelőző években.
Az adminisztrációt növelheti az az ellentétes irányú módosítás, amely szerint – a 2023-as adóévtől alkalmazandóan – a dokumentáció elkészítése során nem vonhatók össze bizonyos ügyletek. Ennek megfelelően nem kombinálható a beszerzés a beszerzett anyagokból gyártott termékek értékesítésével, továbbá a ráfordításokat érintő ügylet az elsősorban bevételeket érintő ügylettel.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)