Az ipari ingatlanok piaca, a logisztika és az iroda-, valamint a hotelfejlesztések állnak a Magyarország – Budapest stand fókuszában a világ egyik legjelentősebb ingatlanfejlesztési kiállításán, a MIPIM-en. A március 14–17. között Cannes-ban rendezendő, több évtizedes múltú kiállításon a magyarországi fejlesztési irányok és lehetőségek sikeres bemutatása évről évre kiemelt fontosságú a működőtőke-beáramlás szempontjából.
A Magyarország – Budapest standon főleg ipari ingatlanokkal mutatkozik be az ország, mert a szegmensben bőven van potenciál – mondta Köves Béla, a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő (NIPÜF) Zrt. vezérigazgatója, aki az ipari parkok iránti robusztus keresletre hívta fel a figyelmet.
A standon bemutatott kormányzati fejlesztések és magánberuházások új befektetők érdeklődését kelthetik fel, erősítik Magyarország pozícióját a befektetésekért folyó globális versenyben. Debrecen általános ingatlanpiaci bemutatásán túl a hosszú távú gazdaságfejlesztési és humánerőforrás-stratégiához illeszkedve promotálják a lakhatásfejlesztést, melynek egyik legnagyobb projektje a közel 1200 lakást tartalmazó Tócóvölgy-fejlesztés. Emellett népszerűsítik a város előkészítés alatt lévő vagy már megvalósult szállodafejlesztéseit (Mercure Hotel, Hilton Garden Inn), amelyek nem csak turisztikai, de üzleti szempontból is kulcsfontosságúak a városnak.
Szeged a világszínvonalú ELI-ALPS Kutatóközpontot és a Science Park Szeged Tudományos és Innovációs Parkot, valamint a közvetlen szomszédságukban épülő, 40 ezer négyzetméteres, háromcsillagos, százszobás üzleti hotellel, irodákkal és szabadidőparkkal vegyes fejlesztést viszi a kiállításra. A tudományos és innovációs park kialakításával a Szegedi Tudományegyetemmel jelenleg is együttműködő, illetve további kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel foglalkozó vállalkozások települhetnek a felsőoktatási intézmény és a tudományos kiválóságot megtestesítő európai kutatási infrastruktúra – ELI-ALPS – közvetlen környezetébe.
A piac meghatározó ingatlanfejlesztői – az ATENOR, a GLP, a GTC, a HelloParks (a Futureal-csoport tagja), az InfoGroup és a WING – legújabb környezettudatos és fenntartható fejlesztéseikkel vesznek részt a seregszemlén.
Magyarország nemzetközi porondon való részvétele kiemelt fontosságú, hiszen a szereplők azon dolgoznak, hogy az ingatlanbefektetési terület ismét rekordmagasságokba emelkedhessen – mondta Takács Ernő, a legnagyobb magyar ingatlanfejlesztőket tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke. Tavaly az ingatlanbefektetési volumen a koronavírus-járvány alatti szintre esett vissza, a CBRE, a világ vezető ingatlan-tanácsadó vállalatának előrejelzése szerint idén újra meghaladhatja az egymilliárd eurót.
A Covid után megindult látványos bővülési trendet megakasztotta az ukrajnai háború, az energiakrízis, a világszerte megugró infláció, a recessziós félelmek erősödése, továbbá a monetáris szigorítások. Ugyanakkor az egyes szegmensek teljesítménye nagyon eltérő volt, a logisztika és az irodapiac kifejezetten jól teljesített, és a hotelpiacon is nagy változások várhatók, így nem véletlen, hogy éppen erre a három területre fókuszál a kiállítás. „Van elég szabad tőke, de a befektetők még kivárnak. Az idei év végére várható kamatcsökkenés a világban újabb költekezést, a piac felpörgését hozhatja, a magyar piacon pedig továbbra is jelentős a növekedési potenciál” – jegyezte meg az IFK elnöke.
Az irodapiac nagyon jól teljesített tavaly, az építőipari költségek emelkedése és a szállítási láncok további problémái ellenére mintegy 300 ezer négyzetmétert adtak át, ezzel a kereslet is lépést tartott, míg a kihasználtság nem emelkedett. 2022-ben 15 százalékkal nőtt a kereslet az egy évvel korábbihoz képest. Az ipari, logisztikai piac évek óta nem látott ütemben bővül, 400 ezer négyzetméter körül volt a budapesti kínálatnövekedés 2022-ben, a kereslet pedig meghaladta az 500 ezer négyzetmétert.
A CBRE várakozásai szerint az ipari, logisztikai fejlesztések piaca lesz a legerősebben szárnyaló szegmens 2023-ban is, ami a kereslet és a budapesti piacon tapasztalható 5 százalék alatti üresedés alapján komoly vidéki fejlesztési lehetőségeket jelent.
Az ország egész területén, de főleg a főváros környékén jelentős az igény az ipari ingatlanok iránt, különösen az autóipari beszállítók kereslete erős. A legjobban eladható szegmens külföldön jelenleg az ipari, logisztikai ingatlanok piaca – fogalmazott az IFK elnöke, megemlítve, hogy az ipari parkok bővítésénél is elsődleges szempont az energiahatékonyság, a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálása. A jó minőségű ipari ingatlanok ma már 20-30 százalékban napenergiából fedezik energiaszükségletüket, ami óriási lépés a zöldebb világ felé – tette hozzá. Az ipari ingatlanok összterülete országosan 4,5 millió négyzetméterre nőtt, Budapesten és környékén meghaladta a 3 millió négyzetmétert; tervben van további közel egymillió négyzetméter létesítése, és ebből közel 500 ezer négyzetméter építés alatt van már a CBRE adatai szerint.
A hotelszegmensben Budapest és a fővároson kívüli desztinációk vonzerejének növelését célozzák a fejlesztések. Takács Ernő szerint
vidéken a businesshoteleké, Budapesten pedig a minőségi turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseké a jövő.
„Büszkén térünk vissza a kiállításra, ugyanis tavaly a Magyar Zene Házával először kapta meg a zsűri fődíját magyar fejlesztés a legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai díj, a MIPIM Awards három évtizedes történetében” – mondta Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója. A 2011-ben indult Liget Budapest Projekt ma a kontinens legnagyobb léptékű és komplexitású, sokszorosan díjnyertes kulturális tartalmú városfejlesztési programja, amelyet egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés övez – tette hozzá, emlékeztetve, hogy a beruházás célja a budapesti, 100 hektáros Városliget átfogó fejlesztése, amely magában foglalja a park zöldfelületének és rekreációs funkcióinak, valamint a Liget évszázados intézményrendszerének megújítását és bővítését. A projekt megvalósítása jelenleg a felénél tart.
Töretlen a külföldi befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt, amit a hazai befektetésösztönzés történetében rekordnak számító 2022. évi 6,5 milliárd euró beruházási volumen is alátámaszt – mutatott rá Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója. 2023-ban pedig még erősebb évre számítanak.
2022-ben 92 kiemelt működőtőke-beruházás kapcsán született pozitív döntés, amelyekhez mintegy 15 ezer új munkahely létrehozása és több tízezer megőrzése köthető
– sorolta. Joó István arról is beszélt, hogy a külföldi működőtőke-beruházások (FDI) földrajzi eredetét tekintve is kiegyensúlyozottak, hiszen a tőkeberuházások 48 százaléka keletről, 42 százalék nyugatról érkezett, a magyar vállalatok által indított beruházások pedig a volumen 10 százalékát tették ki. Az országok közül Dél-Korea csaknem 2,8 milliárd eurót fordított tavaly magyarországi beruházásokra, emellett a projektszámok, valamint a munkahelyteremtés kategóriájában is „remekelt”, mivel minden negyedik új állás és minden tizedik projekt dél-koreai vonatkozású volt. A német vállalatok nemcsak a beruházási volumen 30 százalékát adták, hanem a legtöbb, huszonöt darab projektet is ők hozták tető alá, valamint befektetéseikkel hatezer új munkavállaló felvételének feltételeit teremtették meg. Ez utóbbi 2022-ben az összes újonnan létrejövő munkahely 40 százalékának felelt meg – emelte ki Joó István. Ezen túl Svájc, Franciaország, Japán és Kína emelkedett ki a Magyarországon legnagyobb intenzitással befektető nemzetek közül. A tőkeerős magyar cégek az új munkahelyek 11 százalékát teremtették meg, a projektszámból való részesedésük pedig 20 százalékot tett ki.
Az ágazatok közül az elektronika a teljes beruházási volumen 43 százalékát vonzotta, és ennek többsége az e-mobilitás területén valósult meg. A járműipar és az élelmiszeripar együtt az összes projekt 37 százalékát, illetve az új munkahelyek 44 százalékát tette ki. „Lényeges eredmény az is, hogy 2022-ben húsz projekt ügyében született pozitív döntés mintegy 2500 munkahelyet teremtve az üzleti szolgáltatóközpontok, az IT és a K+F területén, ami fontos lépés Magyarország azon erőfeszítésében, hogy a lehető legtöbb magas hozzáadott értékű szolgáltatóipari beruházást valósítsa meg” – tette hozzá a HIPA vezérigazgatója. A projektek földrajzi eloszlása kiegyenlített volt: három-három vármegye adhat otthont egyenként 8, illetve 7 projektnek. Az összes pozitív döntéssel zárult beruházás 90 százaléka vidéki helyszínen található, és szinte minden vármegyét érint legalább egy pozitív projekt.
(Borítókép: Balaton József / MTI)