2023 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,699 millió fő volt, 46 ezerrel több, mint egy éve – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb foglalkoztatottsági adataiból. A munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, 3,9 százalékon áll. A számokból világos, hogy a munkaerőpiac továbbra is feszes, a külföldön dolgozók száma is nőtt, így nincsenek könnyű helyzetben az új munkaerőt toborzó cégek.
2022. november–2023. január között az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 29 ezer fővel több, 4,706 millió fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 24 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent – ismertette a KSH.
A 15–64 évesek közül 4,592 millióan minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,6 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2,426 millió főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 0,4 százalékponttal, 78,8 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 18 ezerrel, 2,166 millió főre, a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 70,4 százalékra emelkedett.
A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 269 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 27,4 százalékra csökkent. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,4 százalékponttal, 88,1 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,1 százalékponttal, 67,4 százalékra emelkedett.
A munkanélküliek száma 2023 januárjában 192 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt.
2022. november–2023. január között az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküliek száma 13 ezer fővel, 196 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 4,0 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 105 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,1 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 91 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt.
A 15–24 éves munkanélküliek száma 35 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 11,6% volt. Az összes munkanélküli 17,9 százaléka ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 éves korosztály 3,6 százalékos munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal, míg az 55–74 éveseké 0,2 százalékponttal, 3,1 százalékra emelkedett.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,1 hónap volt, a munkanélküliek 31,3 százaléka legalább egy éve keresett állást.
2023. január végén az egy évvel korábbihoz képest a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2,2 százalékkal 244 ezer főre csökkent.
A foglalkoztatás januárban az előző havihoz képest minimálisan, 3 ezer fővel csökkent, amely a hibahatáron belüli elmozdulást jelent. Ez azonban teljes egészében a szezonalitáshoz köthető, decemberről januárra a foglalkoztatás kisebb-nagyobb mértékben mindig mérséklődni szokott, hiszen az év végi kereskedelmi- és vendéglátási boom után januárban ezen a területen kisebb az aktivitás – mutatott rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője.
A munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz képest nem változott, továbbra is 3,9 százalék, ami éves szinten minimális, 0,2 százalékpontos növekedést jelent. Ez az Európai Unió 6 százalék feletti munkanélküliségénél kedvezőbb értéket jelent.
Éves alapon tehát egyszerre nőtt a foglalkoztatás és a munkanélküliség is, amelyet az aktivitás erősödése és az Ukrajnából menekültek egy részének munkaerőpiacon való megjelenése magyarázhat.
Az elemző rávilágított, hogy a foglalkoztatottság továbbra is magas szinten van, a koronavírus előtti értéket meghaladja, ám az is látható, hogy nem tud tovább bővülni, tetőzés következett be, amelyet az energiaválság okoz.
A 4 millió 700 ezer fő körüli foglalkoztatott ugyanakkor azt jelenti, hogy a gazdaság továbbra is erősen munkaerőhiányos állapotot mutat, ez kikényszeríti a béremeléseket, amely a jelenlegi inflációs környezetben nem is probléma. Ugyanakkor ha az energiaválság mérsékli a munkaerőhiányt, az a béreken található nyomást is csökkenteni fogja. A következő időszakban nem számítunk összességében a foglalkoztatásban érdemi változásra, az energiaválság esetleges mélyülése növelheti ugyan a munkanélküliséget, de ezt a hatást a beruházások és a munkaerőhiányos környezet nagyrészt ellensúlyozhatják – állapította meg Regős Gábor.
Az elhúzódó háború és a káros szankciók negatív gazdasági hatásai ellenére is tovább nőtt a foglalkoztatottság. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint nyolcadik hónapja van 4,7 milliós szinten a foglalkoztatottság, miközben a munkanélküliség nem éri el a 4 százalékot – kommentálta a friss foglalkoztatási adatokat a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A KSH számai alapján 2023 januárjában tovább emelkedett a foglalkoztatottak száma, ami az előző évhez képest 46 ezerrel nőtt, így 4 millió 699 ezer főt tett ki. Mindeközben a munkanélküliek aránya 3,9 százalék volt.
A foglalkoztatottsági ráta ezzel továbbra is uniós átlag fölötti, míg a munkanélküliségi ráta a hatodik legkedvezőbb az unióban.
Az adatok rámutatnak, hogy a kormány intézkedései továbbra is meg tudták védeni a teljes foglalkoztatottságot és a családokat, hatásos ellenszerei az elhibázott brüsszeli szankcióknak – írja a minisztérium.
A kormányzat szerint ahhoz, hogy a foglalkoztatottság és munkanélküliség történelmileg is kedvező helyzete fennmaradjon, idén el kell kerülnünk a recessziót és év végére egy számjegyűre kell csökkentsük az inflációt. Ennek érdekében a kormány támogatja az energiaintenzív kkv-kat, kamatstopot vezetett be, olcsó hitelt biztosít a Széchenyi Kártya Programon és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon keresztül, valamint új tőkeprogram kialakításán dolgozik. A legjobb megoldást azonban a béke és a magyarok által elutasított szankciók megszüntetése jelentené.
A Makronóm Intézet januári felméréséből kiderült, hogy a vállalkozások a munkaerő megtartására törekszenek, tömeges elbocsátásokra nem kell számítani a következő időszakban. Jellemző ugyanakkor, hogy a hazai gazdaságban a létszámbővítés és a létszámcsökkentés egyszerre van jelen, ami a munkaerőpiac átrendeződését mutatja.
A LÉTSZÁMBŐVÍTÉS SORÁN ELSŐSORBAN A SZAKKÉPZETT ÉS FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓKRA FÓKUSZÁLNAK A VÁLLALKOZÁSOK, MÍG A LEÉPÍTÉSEK ELSŐSORBAN A BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT ÉRINTHETIK.
A vállalkozások több mint harmada tervez létszámbővítést a következő időszakban. A létszámbővítés során főként szakképzett (32 százalék) és felsőfokú végzettségű (32 százalék) munkavállalókat keresnek, amelyeket a betanított munkás (22 százalék) és a középfokú végzettséget (14 százalék) igénylő munkaerő követ. Komoly igény mutatkozik tehát a jól képzett szakemberekre.
Néhány évvel ezelőtt az EU-n kívüli vendégmunkás-kategória mögött főként a szerb és ukrán dolgozók álltak, praktikusan azért, mert Magyarország hét szomszédja közül ez a kettő nem tagja az uniónak. Az ez irányú munkaerőforrás azonban mára kimerült, így egyre több vállalat toboroz akár Délkelet-Ázsiában is, azon belül Vietnámban, Szingapúrban, Indonéziában. Az utóbbi időben pedig e téren a Fülöp-szigetek lett a sláger. Korábban az aktuális munkaerőpiaci trendekről kérdeztük a HR-Network Egyesület vezetőit, Bus Katalint és Pinczés Balázst, akik az Index megkeresésére január második hetében egy gyorsfelmérést is készítettek tagvállalataik körében.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)