Index Vakbarát Hírportál

Instant öngyilkosságot követ el a munkahely, amelyik ingyenmunkát akar végeztetni

2023. február 25., szombat 08:21

A próbanap bizonyos iparágakban bevett gyakorlat, azonban jogellenes. Ma már a munkáltatónak sem éri meg, hogy próbanap címszó alatt ingyenmunkát végeztessen az állásra jelentkezőkkel, hiszen ezzel a saját hírnevét csorbítja – mondta az Indexnek Simon Balázs munkajogász. Szakértőkkel beszélgettünk a munka világának homályosabb részeiről.

Gyakran felvetődik, hogy próbanapra hívnak be valakit egy állásinterjú után. Nem meglepő ez a gyakorlat a cégek részéről, hiszen az önéletrajzból sokszor csak az előző munkahelyek és a tanulmányok derülnek ki, némely esetben referenciát és telefonszámot is ad a jelentkező, de még ebből sem derül ki teljes bizonyossággal a munkavállaló szakmai alkalmassága.

A szakmai jártasság, kézügyesség, pontos, precíz munkavégzés, felelősségteljes gondolkodás sok esetben a napi munkavégzésnél biztosabban mérhető, ellenőrizhető, természetesen ebben az esetben nem elegendő egy ,,próbanap”, a munkajogban erre találták ki a maximum három hónapig munkaszerződésben is rögzíthető próbaidőt – ismertette Dénes Rajmund Roland a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) kommunikációs alelnöke. 

A klasszikus próbanap ugyanakkor jogellenes.

Erre már Simon Balázs munkajogász mutat rá. A klasszikus próbanap, ahol nincs „papírozás”, munkaszerződés, a munka megkezdését megelőző NAV bejelentés vagy megbízási szerződés, és legalább a minimálbérnek megfelelő fizetség, az nem lehet jogszerű, ha ott bármilyen munkavégzés történik, ideértve annak tesztelését is, hogy milyen ügyesen vagy gyorsan szerel össze valamit a leendő munkavállaló.

Kárt okozhat a próbanapozás

A veszély abban az esetben áll fenn, amennyiben a munkavégzés nem bejelentetten és nem munkaszerződésben rögzített feltételekkel történik, ebben az esetben nincsen garancia arra, hogy a próbanapot követően megkapja a munkavállaló az egyeztetett bért és arra sincsen biztosíték, hogy egy próbanapot követően nem lesz harmadik, negyedik vagy több is – világít rá Dénes Rajmund Roland. 

Simon Balázs munkajogász elmondta, hogy a próbanappal kapcsolatos visszaéléseket legtöbbször nem jelentik be, hiszen 1-2 napi elveszett munkabér miatt senki sem vállalja a perrel kapcsolatos költségeket, időt, energiát. 

Több szektorban bepróbálkoznak vele

A vendéglátásban, idegenforgalomban, mezőgazdaságban, de főként szezonális, eseti munkavégzések esetében visszaélések előfordulhatnak. Akkor a munkáltató a dolgozóit sem idénymunkára, sem pedig egyszerűsített foglalkoztatottként (EFO) nem jelenti be, hanem a napi munkavégzést követően ,,zsebbe” fizet, ilyen esetekben sem a próbamunka díjazására, sem pedig a napi munkavégzés elszámolására semmilyen garancia sincsen – figyelmeztet Dénes Rajmund Roland.     

Simon Balázs szerint a próbanapozás jellemzően a hazai kis- és középvállalkozásoknál fordul elő, a multinacionális cégek nem kockáztatják meg, hogy a munkáltatói márkájuk sérüljön.

Országosan is inkább az elmaradottabb régiókra jellemző a feketézés, a próbanapoztatás, de a munkaerőpiac feszessége miatt egyre inkább kihalófélben van ez a gyakorlat. A munkaerőhiány arra sarkallja a cégeket, hogy már az első naptól kezdve elnyerjék a munkavállaló szimpátiáját, amibe nem fér bele a fizetés nélküli próbanap – mondta a munkajogász. 

A próbamunkával is ráfázhatunk

A próbafeladatok kézügyességet, logikát, problémamegoldó képességet mérhetnek, ezzel nincs gond, ez egy teszt, és nem próbanap, hanem a jelölt kiválasztási folyamatának hasznos és szerves része. Mindkét szerződő fél, a munkáltató és a munkavállaló szempontjából is fontos, hogy felelősségteljes döntés szülessen. Minél összetettebb egy munkakör, kvalifikáltabb a jelölt, annál komplexebb ez a kiválasztási folyamat, közép- és felsővezetők fejvadászata esetében ez napokig, hetekig vagy több hónapig is eltarthat – ismertette Dénes Rajmund Roland.    

A kommunikációs vezető hozzáteszi, hogy a XXI. században az internet világában nemcsak a munkáltató ellenőrizheti a jelölt referenciáit, hanem a jelölt is utána tud nézni a leendő munkáltatójának.

Simon Balázs szerint több előjele is lehet annak, ha a munkáltató próbamunka címén velünk végezteti el a céges feladatokat. A munkajogász szerint ilyenkor az segít, ha felmérjük, hogy hozzávetőleg hány órát kell a próbamunkával tölteni.

Ha egy túlzottan valóságos tesztfeladatot kaptunk, és a kivitelezés 1-2 óránál hosszabb időt vesz igénybe, akkor jelezhetjük, hogy ebben az esetben csak fizetett próbamunkát vállalunk. 

A marketinges, újságírói és egyéb kreatív szakmákban jellemző lehet ez a gyakorlat, azonban ha megbízási szerződést kötünk a céggel, arra az esetre, ha publikálják a munkánkat, akkor elkerülhetjük, hogy fizetség nélkül használják fel a szellemi termékünket – mutatott rá a munkajogász.

Hogyan döntsön jól a munkáltató?

Elsődlegesen a munkavállaló van a jelentkezéskor kiszolgáltatott helyzetben. A munkáltatónak több olyan jogszerű eszköze van, amelyek segítségével ki tudja szűrni a legalkalmasabb jelöltet, akár több körös interjúk, személyes beszélgetések, jelölt referenciáinak ellenőrzése, akár ajánlólevél bekérése. A jelölt munkaköri alkalmasságát elméleti és gyakorlati feladatokkal is lehet mérni, tesztelni.

A munkaerőpiac az utóbbi években sokat változott, általánosságban elmondható, hogy most már kezdenek kiegyenlítődni a foglalkoztató és a jelölt közötti ,,erőviszonyok”, hiszen ma már nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló is választ. Amennyiben az elképzelések találkoznak, abban az esetben az várhatóan tartósabb, sikeres együttműködés lesz, amennyiben nincs ,,kémia”, akkor mindkét fél keres tovább – mondta Dénes Rajmund Roland.

Ezt az állítást megerősítette Simon Balázs munkajogász is, szerinte 

ma már nem teheti meg azt egy munkáltató, hogy próbanap címszó alatt ingyenmunkát végeztessen az állásra jelentkezőkkel, hiszen ezzel a saját hírnevét csorbítja.

A hazai kis- és középvállalkozásoknak sem ajánlja, hogy fizetetlen próbanappal próbálják csökkenteni a cég toborzási költségeit, hiszen már az elejétől kezdve rossz benyomást kelt a gyakorlat. A szakértő egy paradigmaváltást sürget, szerinte a kisebb cégek is nyugodtan alkalmazzanak profi toborzó cégeket, mert a nap végén több költséget és erőfeszítést spórolnak meg így, ha vállalják a toborzó cég felbérlésével járó kezdeti pénzbeli áldozatot.

Mi történik, ha meggondoljuk magunkat?

Amennyiben jogszerűen járt el a munkáltató, abban az esetben a munkaviszony megszüntetését követő 5 napon belül a foglalkoztatónak a dolgozó munkabérét ki kell fizetni, a kilépő papírokat pedig ki kell adnia – magyarázta Dénes Rajmund Roland.

Hozzátette, hogy amennyiben már nem első eset, hogy próbaidő alatt a munkavállaló munkaviszonya megszüntetésre került, akkor érdemes a jelöltnek azon elgondolkodnia, hogy a gyakorlatának, tudásának, érdeklődési körének és szakmai képességeinek, azaz a kompetenciájának megfelelő állásajánlatokat kell a jövőben megpályáznia. 

Amennyiben sikerül megtalálnia azt a munkakört, amiben elégedett lesz, a munkavégzésben örömét leli, akkor nagy valószínűséggel abban a pozícióban sikeres is lesz – húzta alá.

Simon Balázs szerint ma már nem nehéz munkahelyet találni, azonban nem ajánlja, hogy a próbaidő alatt már más állásokról álmodozzunk. Adjunk bele mindent a próbaidő alatt, és akkor nagy eséllyel minden akadályt könnyen veszünk majd, azonban ha nem felel meg a munkahely, akkor sem nehéz manapság újat találni egy jó önéletrajzzal, szakmai tudással és lelkesedéssel.

(Borítókép: Getty Images)

Rovatok