A legtöbb bizalmi indikátor értéke javult a Makronóm Intézet friss, februári Gazdasági monitor elemzése szerint, bár az értékek még mindig a hosszú távú átlag alattiak. Az infláció és a növekedési kilátások szempontjából ugyancsak pozitív fejlemény, hogy tovább enyhült a nyomás a globális ellátási láncokon.
Az előző időszakhoz képest a legtöbb bizalmi indikátor értéke érdemben javult – mutatnak rá a Makronóm Intézet elemzői. Ugyanakkor a szankciók, a háború és az infláció mint bizonytalansági tényezők továbbra is megmaradtak, így az üzleti bizalmi mutatók értékei még mindig a hosszú távú átlag alattiak. A februári eredmények mögött elsősorban a jövőre vonatkozó gazdasági teljesítményvárakozások érdemi javulása áll.
Tovább enyhült a nyomás a globális ellátási láncokon is – dacára annak, hogy a korábbi szintre való visszatérés hosszabb folyamat lehet. A februári Gazdasági monitor elemzés a globális ellátási láncra nehezedő nyomást mérő indexet (GSCPI) is elemzi, amely mutató kiemelten fontos a kereslet-kínálat várható alakulása; a kereskedői és gyártói készletezés; a szállítási határidők változása; sőt az infláció várható alakulásának szempontjából is.
A GSCPI-index a járvány és az energiaválság hatására kitört korábbi sávjából, de az utóbbi hónapok javulását követően már nincs messze a korábban jegyzett, normális értékektől.
Ami a hazai növekedési kilátásokat illeti, az Európai Bizottság friss előrejelzésére szerint Magyarország idén elkerüli a recessziót, jövőre pedig 2,6 százalékos növekedéssel a legjobban növekvő országok között lehet az EU-ban.
A külső környezet ezzel együtt is kihívásokkal teli: a háború és a szankciók közvetlenül közel felerészben, 47,8 százalékban járultak hozzá az inflációhoz. Az országspecifikus tényezők hatása az inflációnak 52,2 százalékáért felelt decemberben, azonban közvetett módon ezek jelentős része is a háborúval és a szankciókkal függött össze.
Továbbra is feszes a hazai munkaerőpiac a Makronóm Intézet januári munkaerőpiaci vállalati kutatása alapján. A vállalkozások rövid távú kilátásait a magas energiaárak, az infláció, valamint a megfelelő minőségű munkaerő megtalálása befolyásolta leginkább, így többségük kismértékű vagy jelentősebb romlásra számít a külső gazdasági körülményekben.
A saját helyzetük kilátásaiban azonban sokkal bizakodóbbak a cégvezetők: kielégítőnek vagy bizakodásra okot adónak ítélték meg.
A megkérdezett vállalkozások rövid és középtávon döntően nem terveznek elbocsátásokat, mert az értékes munkaerő visszaépítésének későbbi nehézségeit nagyobb kihívásként érzékelik.
Több mint harmaduk tervez létszámbővítést a következő időszakban.
Összességében tehát – bár kihívásokkal teli időszak van mögöttünk – a február a növekvő optimizmus jegyében telt világszerte, ezen belül Európában, Németországban és Magyarországon is erősödik a bizakodó gazdasági hangulat.