Az elmúlt évben hiába nőtt a korábbi évek átlagánál gyorsabban a hazai biztosítási piac díjbevétele, ez döntően csak az inflációnak volt köszönhető, ráadásul a kárkifizetésre is rányomja bélyegét a pénzromlás. A megemelt extraprofitadóval idén veszteséges lehet a szektor.
A magyar biztosítási piac a Mabisz-tagok jelentései alapján 7,9 százalékkal nőtt – mondta Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke. A szakember emlékeztetett: a szövetségi adatok némileg eltérnek a felügyeleti adatoktól, mivel nem minden biztosító tagja a Mabisznak, ráadásul két fióktelep biztosító – akiknek díjbevétele 1 százalék alatti piaci szintet jelez – még a szövetségnek sem tudott adatot adni.
Az emelkedés komolyabb az elmúlt 10 év 3,1 százalékos éves átlagos növekedésénél, ugyanakkor a jelenlegi infláció mellett reálnövekedésről messze nem beszélhetünk.
Ezen belül az életágban 1,9 százalékos volt a bővülés. Ha viszont a szakmai konszenzus alapján az egyszeri díjas biztosítások díjbevételét 10 százalékos mértékben vesszük figyelembe, akkor a növekedés 8,1 százalék lett. A nem életbiztosítások díjbevétele 12,7 százalékkal nőtt.
Az életbiztosítási üzletágon belül a legdinamikusabb növekedést a nyugdíjbiztosítások mutatják. Itt a szerződésszám a 2021. végi 422 ezerről 453 ezerre emelkedett, a díjbevétel 123 milliárd forintról 135 milliárd forintra nőtt. Az életágban a hagyományos életbiztosítások ugyanakkor 3,3 százalékos díjbevétel-csökkenést mutattak. Az talán nem meglepő, hogy az emelkedő kamatkörnyezetben újra érdekessé váló befektetési típusú (unit-linked) életbiztosítások díjbevétele 2,6 százalékkal emelkedett.
Összességében a díjbevétel-növekedést visszafogta, hogy az életbiztosítások után járó adókedvezmény mérsékelten került jóváírásra tavaly – köszönhetően annak, hogy az szja-visszatérítés miatt sokkal kevesebben éltek az adókedvezménnyel 2021 után, mint 2020 után, amikor 310 ezer szerződésre érkezett rendkívüli díjbevételként adójóváírás. A szektornak át kell gondolnia a termékkört – jelezte Erdős Mihály azzal kapcsolatban, hogy a biztosítókra kirótt extraprofitadó miatt az egyszeri díjas életbiztosítások veszteségessé váltak. Ennek következtében ezen a területen komoly átalakulások indultak.
Nem életbiztosítási területen a lakossági vagyonbiztosítások díjbevétele 10 százalékkal, 151 milliárdról 166 milliárd forintra nőtt.
Miután a szerződésszámok nem változtak, itt részben az újrakötött szerződések magasabb díja, illetve az év közbeni indexálás eredményezett komolyabb díjbevétel-emelkedést. A vállalati vagyonbiztosítások díjbevétele ugyanakkor az éves infláció felett, 20,2 százalékkal nőtt, ám a Mabisz elnöke szerint itt komoly eltérés mutatkozik a nagyvállalati és a kkv-kör biztosítottságában.
A kgfb-díjbevétel 7,9 százalékkal 275 milliárdra, a casco-díjbevétel 14,1 százalékkal, 137 milliárd forintra emelkedett, ami messze alulmúlja az ebben a szegmensben mért kárinflációt. Itt külön gondot jelent az egyre idősebb gépjárműállomány, miután például a casco biztosításoknál a szerződések kikopásával is számolni kell.
A kárráfordítások (kifizetések) összege 2,2 százalékkal 464 milliárd forintra nőtt tavaly az életbiztosításoknál, a nem életági kifizetéseken nagyobbat ütött az infláció, ott 21,5 százalékkal bővült a kifizetés, az összeg elérte a 341 milliárd forintot.
A piac legnagyobb szereplője, az Aegon és az Union Biztosító közös tulajdonba kerülésével a VIG biztosítási csoport lett, a piaci díjbevétel 19,52 százalékát tudhatja magáénak. A második helyre a Generali Csoport (Generali, Genertel, Európai Utazási Biztosító) került 15,53 százalékkal, hajszállal megelőzve az elmúlt években stabilan piacvezető Allianz Biztosítót, a piac 4. szereplője a Groupama Biztosító.
A biztosítók 2022. III. negyedévben már 6 milliárdos veszteséget mutattak fel – a szektor ugyanakkor az első 9 hónapban még 21 milliárd forintos nyereséget mutatott fel. Ez önmagában azt jelzi, hogy év végére nagyjából 40 milliárd forintos profitot tudna felmutatni a szektor, ami fele a 2021-es 82 milliárd forintnak. Ugyanakkor a biztosítók a megkapott extraprofitadót eltérően könyvelték le – egy jó részük vélhetően megjelent már a III. negyedévi adatokban. Az extraprofitadó 50,8 milliárd forintos extra kiadást jelent a Mabisz-tag biztosítóknak. Ez azt jelenti Erdős Mihály szerint, hogy a biztosítók az elmúlt évben valahol nullszaldó környékén végezhetnek,
idén pedig a 84,5 milliárd forintra emelt extraprofitadó miatt szinte bizonyos a szektorszintű veszteség.
Emellett a szektor tavaly 11,7, idén 123,7 milliárd forint biztosítási adót fizet majd – ezt ugyanakkor jórészt át is hárítják az ügyfelekre.
A Mabisz elnöke reagált arra is, hogy a gazdasági kormányzat reformokat irányzott elő a hazai biztosítási piac számára, kiindulásképp a lakásbiztosítások területén erősítené a versenyt. Erdős Mihály szerint fontos, hogy erősödjön a biztosítások piaca: a bruttó hazai termék (GDP) arányában a biztosítási piac díjbevétele a 2010-es 3,1 százalékról 2,5 százalékra csökkent.
Konkrétan a lakásbiztosítások esetében az egy lakosra jutó 64 eurós lakásbiztosítási költés régiós szinten nem mutat különösebb eltérést.
Ugyanakkor a Mabisz saját felmérése szerint, bár az ügyfelek 83,6 százaléka nem váltott lakásbiztosítást az elmúlt 5 évben, 80 százalékuk mindezt azzal indokolta, hogy elégedett a jelenlegi lakásbiztosításával. A Mabisz szerint így sem a díjak mértéke, sem az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatási kör nem mutat komoly eltérést a régióban.
A biztosítóknak nem a versennyel van gondjuk, azt messzemenően támogatják. Az évi egyszeri időpontra koncentrálódó kampány ugyanakkor olyan volumenváltozásokat hozhat, ami egyrészt a szerződések kezelését, a károk kifizetésének megszokott magas színvonalát veszélyezteti. Erdős Mihály szerint a gyorsan szerezhető piac olyan biztosítók megjelenését is okozhatja, akik nem hosszú távon szeretnének a piacra lépni. A Mabisz elnöke elmondta, a jogalkotók ezzel kapcsolatban jelezték: értik az aggályokat, és igyekeznek partnerek lenni abban, hogy ez a helyzet elkerülhető legyen. Külön fontosnak tartotta a készülő új szabályozással kapcsolatban az elnök azt, hogy a szabályozás minden biztosítóra egyformán lesz érvényes, s azt is, hogy a társaságok kellő időt kaptak a felkészülésre.
(Borítókép: Róka László / MTI)