Számottevő bevételt generál az államkasszának az alkoholos italok jövedéki adója, ám az éves alapon megfigyelhető bővülés mögött elsősorban nem a volumennövekedés áll, hanem az adónem tavaly nyári megemelése.
Növekvő jövedékiadó-bevételekről számolt be az Index érdeklődésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), miután azzal a kérdéssel fordultunk a hatósághoz, hozott-e érdemi változást, esetleg trendfordulót az adónem 2022. július 1-jei megemelése. Elsősorban a sörgyártás után keletkező jövedékiadó-bevételekre voltunk kíváncsiak, de tettünk fel kérdéseket az adóhivatalnak a többi nagy alkoholos termékkategóriára vonatkozóan is.
Míg az Egyéb termékek jövedéki adója bevételi számla nettó egyenlege 2021-ben 95,42 milliárd forint volt, addig 2022-ben ez már elérte a 117,326 milliárdot
– derült ki a NAV Indexnek adott válaszából. Az adóhatóság sajtóosztályán magyarázólag kifejtették: az alkoholt tartalmazó termékek jövedéki adóját – néhány kivételtől eltekintve – együttesen az Egyéb termékek jövedéki adója bevételi számlára kell megfizetni.
A befizetett összeg termékenkénti bontása nem lehetséges, ugyanakkor a beérkezett és elfogadott bevallások alapján lehetőség van az egyes termékek után bevallott jövedéki adó összesítésére. A hivatalnál figyelmeztettek: az esetleges önrevíziók, késedelmes bevallások, javítások miatt az így kapott összeg eltérhet a tényleges számlaforgalomtól, az akár visszamenőleg változhat.
A sör kategóriában 47,664 milliárd forint bevallott nettó jövedéki adót mutatott ki a NAV 2021 decembere és 2022 novembere között, ami az egy évvel korábbi bázisidőszakinál (44,204 milliárd) 7,8 százalékkal magasabb érték.
Ezen belül sörfőzdei és nem sörfőzdei szegmenst különböztet meg az adóhivatal, ami a kisüzemi (kézműves, kraft), illetve nagyüzemi gyártásnak feleltethető meg. Ez alapján a nagy sörgyárak által befizetett jövedéki adó 7,7 százalékkal 46,772 milliárd forintra nőtt a vizsgált időszakban, a kisüzemiek pedig 803-ról 942 millió forintra léptek előre, ami 17,3 százalékos különbözetnek feleltethető meg.
Viszonyításképp az iparág legnagyobb szereplőit tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetsége arról számolt be, hogy
tavaly nőtt a magyarországi söripari cégek értékesítése, de továbbra is elmaradt a Covid-időszak előtti, 2019-es szinttől.
A sörszövetség négy tagja, a Borsodi, a Carlsberg, a Dreher és a Heineken Hungária Zrt., valamint a felméréshez ötödik láncszemként adatközléssel hozzájáruló Pécsi Sörfőzde együttes értékesítése 6,463 millió hektolitert tett ki. A termékek között – az előző évek tendenciáját folytatva – viszont tovább emelkedett a prémium– és szuperprémium kategóriájú, illetve az alkoholmentes sörök aránya.
A NAV adatsorára visszatérve, a legnagyobb változást az alkoholtermék kategóriánál látjuk, ahová a szeszes italok is tartoznak, ezen a soron 37,1 százalékkal lőtt ki a jövedékiadó-bevétel, amely az egy évvel korábbi 47,098 milliárd forint után tavaly már 64,561 milliárdra rúgott.
Az adóhatóságnál megjegyezték: a naptári év pénzforgalmát alapvetően a decemberre és novemberre vonatkozó bevallások határozzák meg.
Jóval kisebb adóbevételt generáló jövedéki termék a habzó bor, igaz, az egyre népszerűbb italnál is 21,2 százalékos ugrást látunk, 2,077 milliárdról 2,517 milliárdig száguldott a vizsgált bevallási időszakban az itt keletkezett jövedéki adó. Csökkenést egyedül az egyéb csendes erjesztett italoknál látunk, 1,363 milliárd forintról 1,14 milliárdra esett a bevétel. A köztes alkoholtermékeknél 6,5, az egyéb habzó erjesztett termékeknél 7,7 százalékos bővülést regisztráltak, ezzel a sor végén a végösszeg 345, illetve 56 millió forint.
A már említett tavaly júliusi változások kapcsán érdemes felidézni: a múlt év közepén nőtt a jövedéki termékek után fizetendő adó mértéke, az átfogó emelés alól lényegében csak a benzin és a gázolaj volt kivétel. Így a vonatkozó kormányrendelet alapján nemcsak a dohánytermékek és a szeszes italok után fizetendő teher ugrott meg, hanem változott az áram, a fűtőolaj, a PB-gáz, a szén, valamint az LPG jövedéki adója is.
A már részletesebben taglalt sör esetében, ha kisüzemi főzdéről van szó, a jövedéki adó 900 forint/hektoliter/tényleges alkoholfok, a nagyüzemi gyártásnál viszont ugyanebbe a képletbe ennek a duplájával, 1800-zal kell számolnunk tavaly július óta.
Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója korábban már ismertette: az öt legnagyobb magyar gyártó hozzájárulása a magyar költségvetés bevételeihez
a forgalmat jóval meghaladó mértékben, 9,3 százalékkal nőtt, 2022-ben összesen 85,7 milliárd forintot tett ki.
Miközben Európa számos országában a költségvetés 70-80 százaléka mögött is az adóbevételek állnak, a magyar büdzsé esetében ez a mutató nem éri el az 50 százalékot sem. Az áfa és az szja után a jövedéki adó a harmadik legizmosabb tétel. Ahogyan arra a Niveus Consulting Group elemzése is rávilágított: a hatósági üzemanyagárak megtartásával is mintegy 1470 milliárd forintra rúgtak volna ezek a bevételek, ám az ársapka december 6-i kivezetésével
vagyis visszaállt a hatósági ár bevezetését megelőző állapot, ez a mintegy 25 százalékos emelés a jövedékiadó-bevétel további emelkedését eredményezheti.
(Borítókép: Krisztian Bocsi / Bloomberg / Getty Images)