A gazdaság jelenlegi és jövőbeli helyzetére vonatkozóan a magyar lakosság megítélése tavaly ősz óta mélyponton van. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerint azonban a kilátások egyáltalán nem borúsak: az idei évben nem várható gazdasági visszaesés 2022-höz képest, ezzel szemben 1 százalék körüli gazdasági növekedést is láthatunk majd, és a helyzet más tényezők alapján is optimizmusra adhat okot.
Amennyiben a lakossági hangulatot és megítélést vetjük össze a tényleges piaci kilátásokkal, jelentős eltéréseket tapasztalhatunk − írja honlapján az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Véleményük szerint összességében a következő tényezők adhatnak okot a bizakodásra:
2022 második felében technikai recesszióba esett a magyar gazdaság, ami azt jelenti, hogy két egymást követő negyedévben csökkent a hazai GDP a megelőző negyedévhez képest (2022. III. negyedév: mínusz 0,7 százalék, IV. negyedév: mínusz 0,4 százalék). A technikai recesszió azonban a szerzők szerint nem jelent egyből válságot, nem okoz feltétlenül nagy gazdasági fennakadást. Tényleges válság akkor következik be, amikor a GDP visszaesik és a gazdasági zsugorodás az adott gazdaság legtöbb szegmensére (például ipar, kiskereskedelem, foglalkoztatás) kiterjed, mély és tartósabb visszaesést okozva.
Magyarországon a 2022-es évre vonatkozó GDP-adatok publikálásával egyelőre a technikai recesszió fogalma teljesült, azonban a kilátások nem borúsak. 2023-ban nem várható visszaesés éves szinten 2022-höz képest, hanem 1 százalék körüli gazdasági növekedést láthatunk majd az előrejelzések szerint (piaci várakozások mediánja: 0,8 százalék, MNB: 0,5–1,5 százalék, Pénzügyminisztérium: 1,5 százalék, Európai Bizottság: 0,6 százalék).
A statisztikai adatok szerint decemberben és januárban is csökkent az egy évvel korábbihoz képest a kiskereskedelmi üzletek forgalma az október–novemberi stagnálásközeli állapotot követően. Mindez a magas inflációnak köszönhető elsősorban, mivel az árak növekedése, a reálkeresetek csökkenése miatt a lakosság visszafogja fogyasztását.
Áttérve a soft adatokra, melyekből már a februáriak is rendelkezésünkre állnak, a GKI felmérése szerint a hazai kereskedelmi cégek várakozásai februárban már negyedik hónapja javultak, azonban még így is ez a legpesszimistább ágazat. Februárban az eladási pozíció és a rendelések megítélése kissé javult, a készleteké viszont romlott.
A lakossági felmérésből kiderült, hogy februárban az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségét romlónak, a következő egy évre vonatkozót viszont javulónak érezték, mely utóbbi bizakodásra ad okot a fogyasztás visszatérését illetően. Várakozások szerint is az év első negyedében, felében a magas infláció, visszaeső reálkeresetek miatt a lakossági fogyasztás visszafogott maradhat, de a második fél évtől (kedvező esetben már a második negyedévben) az infláció várható lassulásával ismét élénkülő pályára állhat.
Az összefoglalás szerint vegyes képet mutat a magyar gazdaság szektoriális szinten a januárig rendelkezésre álló hard adatok alapján: a kiskereskedelmi szektor forgalma visszaesőben van a magas infláció miatt, az ipari termelés is mérséklődött januárban, az építőipar a visszaeső beruházási kedv miatt szintén gyengélkedik. Ugyanakkor a szolgáltatási szektorban erősebb teljesítményt mutatott a szálláshelyforgalom januárban, és a kérdőíves felmérések is pozitív képet mutatnak az ágazatról. A soft adatok előrébb járnak, és több esetben pozitív képet adnak a magyar gazdaságról: a februári felmérések eredményei alapján várható a lakossági fogyasztás visszatérése, előrejelzések szerint az infláció lassulásával, a második fél évtől korrigálhatnak a vásárlások.
Az iparban a következő hónapokra vonatkozó termelési várakozások emelkedése optimizmusra adhat okot, míg a szolgáltatási szektornál is a korábbi mélypontról már felpattantak a bizalmi mutatók. Egyedül az építőiparnál borúsabbak a kilátások a várhatóan visszafogottabb idei beruházási hajlandóság miatt. A foglalkoztatást illetően enyhén emelkedik az utóbbi hónapokban a munkanélküliség, azonban jelentős érdemi növekedés nem várható a foglalkoztatásban, de drasztikus elbocsátásokra sem kell számítani. A vállalatok a romló gazdasági helyzet ellenére igyekeznek megtartani a dolgozókat.