A világjárvány óta meredeken növekvő mértékben és a bő egy éve tartó háború hatására is egyre többen szorulnak segítségre. Szerencsére azonban még mindig bőven akadnak olyan magánszemélyek, cégek és szervezetek, akik szívesen nyújtanak segítséget és adnak ingyenes juttatásokat. Adni jó, de nem mindegy, hogy az ingyenes átadásoknak milyen adózási vagy illetékfizetési következményei vannak.
Ingyenes juttatások adóhatékonyan – erre sokan felkapják a fejüket, miközben hosszú és rögös lehet az út az adakozástól az alapítványi juttatásokig. A témában felvetődő kérdésekre az Index megkeresésére Gyányi Tamás, a WTS Klient adószakértője adott válaszokat.
Adja magát az első kérdés: szükséges-e személyi jövedelemadót vagy egyéb adókat fizetni, ha egy magánszemély az adózott jövedelméből egy másik magánszemély felé pénzajándékot, pénzadományt ad. Ez a fogalom nem összekeverendő a hálapénzzel, ami egy teljesen más kategória.
Érdemes tudni, hogy ilyenkor a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték adómentes. Azaz személyijövedelemadó-kötelezettség sem a támogatást nyújtó – azaz az ajándékozó magánszemély –, sem pedig a megajándékozott oldalán nem jöhet szóba.
Amennyiben ilyen átadások egyenes ági rokonok, házastársak vagy testvérek között zajlanak, akkor a szerző félnek nincs illetékfizetési kötelezettsége, sőt ezzel kapcsolatosan bejelentési kötelezettség sincs a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé.
Egyéb esetekben az ingyenesen megszerzett ingóság (fizetőeszköz, gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét) után ajándékozási illetékkötelezettség állhat fenn.
Ilyenkor az ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke meghaladja a 150 ezer forintot.
Ha nem magánszemély, hanem például egy gazdasági társaság nyújt támogatást, akkor a juttatás a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján – alapesetben – egyéb jövedelemnek minősül.
Egyéb jövedelem esetében az adóalapot és az adóelőleget a támogatást nyújtónak, azaz a kifizetőnek szükséges megállapítania. Ezzel egyidejűleg pedig a juttatás értékéről és a levont adóelőlegről igazolást is kell adnia a magánszemélynek.
Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a juttatót az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem után szociális hozzájárulási adó terheli. Amennyiben személyi jövedelemadó, illetve szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezik, akkor nincs illetékfizetési kötelezettség, ugyanakkor a NAV-nak ezt az illetékmentes jogügyletet is kötelező bejelenteni.
Gyányi Tamás kiemelte lapunknak, hogy a fennálló veszélyhelyzet alatt más jogszabályok alapján is lehetséges ingyenesen juttatni szolgáltatásokat és termékeket. A veszélyhelyzetben az adójogszabályokon túl alkalmazni kell a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény rendelkezéseit is, amelynek értelmében:
nyújtott szolgáltatást, termékátadást olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit az adott cég a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki. Ebben az esetben nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Ennek feltétele, hogy mindezt a cég a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti.
A világjárvánnyal összefüggő veszélyhelyzet esetén előforduló tipikus juttatásokról a Pénzügyminisztérium és a NAV központi irányítása állásfoglalást tett közzé, azonban az abban felsorolt példák kifejezetten a járvánnyal összefüggő ingyenes juttatásokra vonatkoztak. Ilyen például a védőmaszkok ingyenes átadása, ami megfelelt a kritériumoknak
– tette hozzá az adószakértő.
A vállalkozások az előzőekben említettek mellett meghatározott szolgáltatásokat és termékeket is adhatnak a magánszemélyek felé. Gyányi Tamás szerint ilyenkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ha egy cég a munkavállalói számára nyújt ilyen juttatásokat, különösen figyelni kell arra, hogy az adott juttatás megfeleljen minden törvényi kritériumnak.
Ellenkező esetben egy adóellenőrzés során az adómentes juttatás a legmagasabb adóteherrel járó munkabérré is átminősíthető.
A leggyakrabban előforduló célzott, nem pénzben adott adómentes juttatások az alábbiak lehetnek:
Az ingyenes átadások, juttatások adójogi megítélésénél nem elég megállni a személyi jövedelemadó vagy az illetékkötelezettség tisztázásánál, hanem az egyéb adónemekre gyakorolt hatást is szükséges vizsgálni. Tisztázni kell, hogy áfa kizárólag olyan ügylet esetén merülhet fel, amelyet olyan személy, szervezet teljesít, aki alanya az áfának. Következésképpen, ha a juttató nem áfaalany – ilyen lehet például egy magánszemély –, akkor az ingyenes termékátadás és az ingyenes szolgáltatásnyújtás kapcsán nem keletkezik áfafizetési kötelezettség.
Ez egyaránt vonatkozik arra, aki adja a terméket vagy nyújtja a szolgáltatást, és arra, aki kapja a terméket vagy szolgáltatást
– emelte ki az adószakértő.
Ugyanakkor az is megvizsgálandó, hogy egy áfaalany-juttatónak van-e áfalevonási joga a beszerzéssel kapcsolatban. Társasági adóban is elengedhetetlen megvizsgálni, hogy az adott juttatások mikor számolhatóak el a társasági adó szemszögéből, és mikor indokolt egy adott juttatás értékével megemelni a társasági adóalapot. A társasági adó törvény a vállalkozás érdekében felmerülő költségeknek minősíti például a társasággal munkaviszonyban álló magánszemély vagy a vele korábban munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas magánszemély, illetve az említett személyek özvegye, kiskorú közeli hozzátartozója részére juttatott segélyt.
Az alapítványok vagy egyesületek számára a cégektől vagy magánszemélyektől érkező felajánlások egy fontos forrást biztosítanak.
Magánszemélyként gondolhatunk arra is, hogy az adónk 1+1 százalékáról rendelkezhetünk, és a 2023. május 20-ig esedékes bevallásban nyilatkozhatunk is erről a tényről.
Ebben az esetben az adónk 1 százalékát egy meghatározott szervezet kaphatja meg, egy másik 1 százalékot pedig egy vallási közösség felé ajánlhatjuk fel. A felajánlással érintett szervezetek, vallási közösségek listája a NAV honlapjáról letölthető.
Amennyiben cégként szeretnénk egyesületeket, alapítványokat támogatni, jó, ha tudjuk, hogy e támogatások, juttatások esetében felmerülhet, hogy értékük nem válik a társasági adó szempontjából elismert költséggé (azzal tehát meg kell növelni az adóalapot).
Ezzel szemben a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetek számára történt juttatások nemcsak hogy elismert költségek társasági adóban, hanem a juttatás értékének egy meghatározott százalékát társaságiadóalap-csökkentő tételként is figyelembe lehet venni.
Ez alapesetben a juttatás értékének 20 százalékát jelenti. Fontos megemlíteni, hogy az ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás akkor sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget, ha az ún. közcélú adománynak minősül.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)