Nem kell vadászni a húsvéti sonkát, lesz elég a boltok polcain – erősítették meg iparági szereplők az Indexnek. Az árát ugyanakkor lessük majd egy darabig, hogy meggyőződjünk, tényleg ennyibe kerül, és nem csak rosszul látjuk. Általánosságban ugyanis elég meredek árakon lehet hozzájutni a különböző sonkaféleségekhez, még úgy is, hogy az indokoltnál vékonyabb ceruza került elő az árazásnál. Összességében a sertéshúságazat kettős prés alatt vár egy nem túl könnyű évet.
Ha húsvét, akkor sonka kerül a magyar családok asztalára, már ha a kedvezőtlen gazdasági hatások sújtotta pénztárcából még ki tudják sajtolni a finomság árát. Immár négy hónapja csökkennek a reálbérek, egyre nagyobb mértékben csökken a fizetések vásárlóértéke. A kevesebbet érő bérből kell a rohamtempóban dráguló élelmiszerárakat finanszírozni. Európában nálunk a legnagyobb az általános infláció, ezen belül pedig az élelmiszerek is Magyarországon drágultak a legjobban – az elmúlt öt hónapban egyaránt 40 százalék feletti általános élelmiszer-inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
E két terület mellett még számos más teher éri a családi kasszákat, amelyből így kérdés, hogy jut-e húsvéti sonkára. „A boltok polcain lesz sonka, tagvállalataink felkészülten várják az ünnepi szezont” – mondta az Indexnek Mostisch Martina, a Magyar Húsiparosok Szövetségének ügyvezető titkára.
Azt a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára is megerősítette portálunknak, hogy nem lesz hiány sonkából húsvétkor a boltok polcain, az ára azonban igencsak riasztó lehet.
A különböző sonkakészítmények átlagosan 35-40 százalékkal – követve az általános élelmiszer-infláció mértékét – kerülhetnek többe idén, mint tavaly húsvétkor
– mondta Neubauer Katalin. „Ez azért »csak« 40 százalék, mert a kereskedők kisebb árréssel kalkulálnak a még elrettentőbb árak elkerülése érdekében. Amennyiben a teljes beszerzésiár-növekedést áthárítanák a fogyasztókra, akkor akár 50-60 százalékos húsvéti húskészítmény-drágulással is szembesülhetnénk az üzletekben – a húskészítmények teljes piacán még ennél is nagyobb volt az általános drágulás” – tette hozzá a főtitkár.
A húsvétra szánt sonkaféleségek döntő többsége magyar termelők munkáját dicséri – mondta Mostisch Martina. Neubauer Katalin szerint a magyar kiskereskedelmi egységek valóban a hazai beszállítók termékeit részesítik előnyben, „eddig is a magyar húsipar szereplőire támaszkodtak a húsvéti szezonban”. A nemzetközi kereskedelmi láncoknál azonban nem elképzelhetetlen az import sonka térnyerése – mondta az MNKSZ főtitkára. Ugyanakkor megjegyezte, hogy bár a húsvéti sonka, tojás stb. kifejezetten magyar szokás, „a füstölt, pácolt sonkaféleségek beszerzése nem okoz nehézséget a külföldi piacról sem”.
A GfK Piackutató Intézet adatai szerint tavaly húsvétkor 3,1 millió háztartás 17,4 milliárd forint értékben összesen 7539 tonna sonkát, füstölt húst vásárolt, ami háztartásonként 2,5 kilogrammot jelent 5700 forint értékben. A háztartások által március–áprilisban megvásárolt sonka-, valamint füstölthús-mennyiség az éves összvolumen 44 százalékát tette ki. Az átlagos ár kilogrammonként 2304 forint volt.
Az elmúlt évek tapasztalata szerint inkább kevesebb, de jobb minőségű sonka kerül húsvétkor a magyarok asztalára. „Bízunk benne, hogy a magas élelmiszer-infláció ellenére ezt a szokásukat idén is megtartják” – mondta Mostisch Martina.
Az MNKSZ főtitkárának kiskereskedelmi szereplőkkel folytatott beszélgetései alapján ugyanakkor az szűrhető le, hogy a vásárlók várhatóan az olcsóbb termékek irányába mozdulhatnak el.
Érdekesség, hogy bár a húsvéti sonka tekintetében lefelé vásárlás várható, a csokoládéfigurák esetében az utóbbi időben ragaszkodnak a jobb minőséghez a magyarok, inkább kevesebbet, de jobbat vásárolnak
– jegyezte meg a főtitkár, aki szerint az elmúlt időszakban egyre jobban érezhető a magyarok egyre tudatosabb vásárlói attitűdje.
A sertéshús és sertéshúskészítmények a többi élelmiszerhez képest kisebb szeletet haraptak ki az élelmiszerinflációs tortából – mondta az Indexnek Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint ennek az az oka, hogy a többi élelmiszer árát a gabonaárak emelkedése már 2021 második felétől felfelé húzta, a tavaly februárban kirobbanó orosz–ukrán háború pedig mindez tovább fokozta.
A magyar gabonapiacon drasztikus áremelkedés ment végbe az elmúlt másfél-két évben, ez pedig minden más ágazatra, így a húsiparra is hatással van. A magasabb gabonaárak 2022 elejétől épültek be a költségekbe, ez pedig a fogyasztói árakban is fokozatosan érvényesült, ez is eredményezte az évtizedek óta nem látott mértékű élelmiszerár-emelkedést.
„Mivel azonban Európában túlkínálat bontakozott ki sertéshúsból, így akkor még nem emelkedtek drasztikusan az árak. Ez a tendencia egészen 2022 első negyedévének végéig tartott, ekkortól datálható a sertéshús drágulása. Az év végére mintegy 80-90 százalékos drágulás ment végbe az élő sertés árában” – mutatott rá a szövetség első embere.
Ez azonban nem látszódott meg teljes mértékben a fogyasztói árakban – mondta Éder Tamás, aki rámutatott, hogy a sertéshús-ágazat kettős prés alá került. Egyrészt növekedtek az inputköltségek – a gabonaárak elszállása, valamint az energiaár-robbanás a húsipari vállalatokat is érzékenyen érintette, csakúgy, mint az emelkedő munkabérek. A piaci logika a megnövekedett költségek fogyasztói árakba való beépítését diktálta volna. A túlkínálat és az ezzel párhuzamos keresletcsökkenés épp fordítva, az árak csökkenését indikálná. „Ez a két egymással ellentétes folyamat fogja satuba a sertéshúságazatot” – tette hozzá a hússzövetség elnöke.
Ráadásul a reáljövedelem-csökkenés miatt a kereslet visszaesését tapasztalták, aminek szintén árvisszatartó hatása van. (A visszaszoruló kereslet jól látható a decemberi kiskereskedelmi forgalmi adatokban.) Az elapadó családi pénzcsapok lefelé vásárláshoz vezettek, a háztartások kényszerből a gyengébb minőségű, olcsóbb terméket részesítik előnyben. A legfrissebb, szerdai inflációs adatok szerint idén februárban 29,3 százalékkal került többe a sertéshús az előző év azonos időszakához képest.
A húsipari cégek többsége alacsony eredményességgel vagy veszteséggel gazdálkodott tavaly, voltak, akik nem is bírták, és kénytelenek voltak bezárni. Az Index is beszámolt nyáron arról, hogy az egyik jelentős iparági szereplő csődöt jelentett, Éder Tamás szerint több kisebb és közepes méretű üzem kényszerült arra, hogy csökkentse a munkanapok számát, de ideiglenes bezárásokról is hallani, mert nem bírták el az energiaárak, az infláció, valamint a bérnövekedés jelentette többletköltségeket. A jelenleg is működő vállalkozások idén sem számíthatnak jó évre, „nem nagyon tudok olyan húsüzemről, amely kapacitásának száz százalékát ki tudná használni jelenleg” – mondta az elnök.
(Borítókép: Ujvári Sándor / MTI)