Az év elején a vállalatoknál dolgozó munkavállalók 55 százaléka részesült fizetésemelésben, ám ennek mértéke közel az esetek felében nem érte el a 10 százalékot. Eközben a dolgozók 17 százaléka egyáltalán nem számít bérnövekedésre idén – derült ki a Trenkwalder által végzett munkaerőpiaci kutatásból.
A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder 500 versenyszférabeli munkavállalót kérdezett a felmérés során a fizetésükről és a jelenlegi munkahelyükről.
A válaszadók 43 százaléka nem elégedett a jelenlegi bérével,
és közülük 35 százalék elégedne meg 20 százalékon belüli béremeléssel, míg további 24 százalék 20–30 százalék közötti jövedelemnövekedést tartana elfogadhatónak – derült ki az MTI-n közzétett kutatásból.
Az előző évhez képest 55 százalékuk úgy véli, hogy anyagi helyzetük romlani fog idén. A béremelési elvárások csökkentek az elmúlt fél évben, és a válaszadók 52 százalékáról 38 százalékra esett vissza azok aránya, akik tervezik munkahelyük elhagyását. A válaszadók 68 százaléka számára fontosabb a munkahelyi biztonság, mint a reálbér-növekedés.
A felmérés rámutatott arra is, hogy a válaszadók 8 százaléka már 10 százalékkal magasabb fizetésért is váltana munkahelyet, és 30 százalékkal jobb állásajánlat esetén 57 százalék hagyná ott jelenlegi állását. Ez azt jelzi, hogy az elmúlt hónapokban nőtt az óvatosság, hiszen az utóbbi arány korábban 68 százalék volt.
A gazdasági realitások hatására egyre több kompromisszum tapasztalható a munkavállalói elvárásokban. Ennek jele, hogy a korábbi 68 százalék helyett már csak 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy 2023-ban biztosan felmondanának, ha nem nőnének a juttatásaik.
A munkáltatók számára pozitív fejlemény, hogy a válaszadók 64 százaléka hajlandó átmenetileg elfogadni nem anyagi juttatásokat (pl. home office, képzés, utazási költség) fizetésemelés helyett, ha munkáltatójuk nehéz helyzetben van
– írják a felmérésben.
Korábban a Makronóm Intézet januári felméréséből kiderült, hogy a vállalkozások a munkaerő megtartására törekszenek, tömeges elbocsátásokra nem kell számítani a következő időszakban. Jellemző ugyanakkor, hogy a hazai gazdaságban a létszámbővítés és a létszámcsökkentés egyszerre van jelen, ami a munkaerőpiac átrendeződését mutatja.
A létszámbővítés során elsősorban a szakképzett és felsőfokú végzettségű munkavállalókra fókuszálnak a vállalkozások, míg a leépítések elsősorban a betanított munkásokat érinthetik.