Brutális drágulás ment végbe a papírpiacon, leginkább a nyomdákat és a könyvkiadókat érintette – mondta az Indexnek Orgován Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke. Jó hír azonban, hogy az árak konszolidálódnak, könyvet olvasni pedig nemcsak élménygazdagabb, de tanulás szempontjából is hatékonyabb, ráadásul újra divat papír alapon olvasni.
A mindennapjainkat átszövő dráguláscunami a papíripart is maga alá gyűrte. A hullámok ráadásul igencsak magasra hágtak, hiszen
papírtípustól függően 60–150 százalékos áremelkedés ment végbe a 2021 második felétől 2023 elejéig tartó másfél évet felölelő időszakban.
„Az iparágak minden szereplőjét, valamint a végfelhasználókat is egyaránt kellemetlenül érintik az emelkedő papírárak. A nyomdák kénytelenek megrendelőikre hárítani az áremelkedést, miközben a normál működés fenntartása magasabb működőtőkét igényel, mivel a korábbiakhoz hasonló készletek finanszírozása több pénzeszközt köt le. Ez egyes esetekben akár likviditási problémákhoz is vezethet” – mutatott rá Orgován Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke.
Ugyanez igaz a könyvpiacot szinte teljes egészében finanszírozó könyvkiadókra, hiszen ők teszik be a tőkét a készletekbe. A könyvkereskedői láncok bizományosként működnek, vagyis csak az eladott könyvek után rendezik a számlát a kiadók felé, amelyek így – valamint a megemelkedett gyártási költségek miatt – alaposabban meggondolják, hogy mely kiadványok megjelentetésébe tesznek pénzt – tette hozzá. Orgován Katalin szerint ez is hozzájárul ahhoz a sajnálatos jelenséghez, hogy csökkennek az újonnan megjelenő könyvek.
A szükségesnél azonban nem volt magasabb a drágulás. A papír árának emelkedése ugyanis csak az előállítási költségeknek megfelelő mértékben jelenik meg a végtermék árában. Ami azonban így is érezhető a pénztárcánkon.
A könyvek eladási árai is 20-50 százalékkal nőttek a dráguló papír és gyártási költségek miatt, míg a papír iskolaszerek esetében nagyjából 40 százalékos áremelkedés tapasztalható
– jegyezte meg az elnök, aki szerint ugyanakkor jó hír, hogy az áremelkedés a csúcsra ért, egyes papírok esetében már kisebb árkorrekciók mentek végbe. „Úgy tűnik, hogy kezd helyreállni a kereslet–kínálat egyensúlya” – mondta.
A Covid-időszak mozdította ki az egyensúlyi helyzetéből a papírpiacot. Korábban évről évre minimális áremelkedés, időnként árcsökkenés volt tapasztalható. A nyomdaipar által használt, úgynevezett grafikai papírok iránti igény jó néhány éve visszaeső tendenciát mutat, ennek fényében a papírgyárak tervezetten csökkentik kapacitásaikat, vagy akár be is zárnak, ezzel szabályozzák a keresleti–kínálati egyensúlyt.
Az egyensúly megborulásához nagy lökéshullámmal járult hozzá az online rendelés térnyerése, ami a csomagolóanyagok iránti igény növekedésével párosult, ezáltal jelentős pluszkereslet jelentkezett a cellulózra.
„Továbbá erre az időszakra esett az egyszer használatos műanyagok kivezetésével kapcsolatos uniós direktíva bevezetése is, ami szintén megdobta a cellulóz iránti igényt, hiszen elsősorban papíralapú termékekkel tudták a műanyagokat kiváltani” – hangsúlyozta Orgován Katalin.
A távol-keleti szállítási költségek jelentős növekedése miatt több nagy kiadó úgy döntött, hogy Európában tartja a könyvgyártását, ezzel jelentősen megnőtt az igény az európai grafikai papírok iránt. A papír visszagyűjtése is akadozott a járvány alatt, így kevesebb újrahasznosítható papír állt rendelkezésre, amit elsősorban a csomagolóipar használ – ez megint csak a cellulóz iránti igényt növelte. „Ezen tendenciák összessége borította meg a papírárakat. Az árak rendeződése, azaz a piaci korrekció több mint egy évig tartott” – mondta a szövetség elnöke.
2020 decemberében még alig több mint 550-750 euróba került a cellulóz tonnája, míg tavaly szeptember körül már 1400-1500 euró/tonna körül alakultak az árak. Ezt követően konszolidáció kezdődött, idén februárban 1170-1260 euróért adták a cellulóz tonnáját.
A digitalizáció legnagyobb vesztese az újságnyomdák és prospektusnyomdák. Ezeken a területeken jól látható a csökkenés és a digitális megoldásokra való áttérés. Ezeken felül az ügyviteli nyomtatványoknál is érzékelhető a visszaesés.
A könyv iránti igény csökkenése azonban megállt, sőt az elmúlt években növekedett. A PISA (Programme for International Student Assessment – nemzetközi tanulói teljesítménymérés program) felmérésen bizonyították, hogy a papíralapú tankönyvekből hatékonyabban lehet tanulni.
Számos vélemény fogalmazódott meg az utóbbi időben, amelyek arra mutatnak, hogy a nyomtatott könyv jobb olvasási élményt nyújt a digitális formákhoz képest. Egyre többen kanyarodnak vissza az e-book-használattól, és vesznek ismét fizikai könyvet a kezükbe
– mondta Orgován Katalin.
A papírszövetség elnöke rámutat: a digitalizáció ellenére fejlődő pályára állt a nyomdaipar, ez elsősorban a csomagolóanyag-gyártás fellendülésének köszönhető. Egyre nagyobb ruha kell a csomagolóanyag-piacra. Változnak a vásárlói szokások, egyre igényesebb módon csomagolunk egyre kisebb porciókban. A nyomdák fókusza egyre inkább diverzifikálódik, egyre többen nyitnak a csomagolóanyag-gyártás felé.
Meggyőződésünk, hogy papírra mindig szükség lesz, hiszen ez az egyik leginkább környezetbarát alapanyag. Könnyű visszaforgatni, mindezt akár hat-nyolc alkalommal is meg lehet tenni. A papír visszaforgatási aránya a legjobb, Nyugat-Európában elérni a 80 százalékot. A természetbe jutva lebomlik, nem terheli a környezetet. Ez kevés más alapanyagokról mondható el. Van jövője a papírnak, de fontos, hogy Magyarországon is növelni tudjuk a visszaforgatás arányát. Ezen a téren magasabb fokú tudatosságra van szükség a társadalom részéről
– fogalmazott.
(Borítókép: STR / NurPhoto / Getty Images)