Nagyságrendekkel stabilabb és alacsonyabb a geotermikus hőenergia ára, mint a földgázé, ráadásul a többi zöldenergia-forrással szemben is komoly versenyelőnye, hogy tarifája kiszámíthatóbb, mint a tőzsdei alapon kalkulált, megújulók által termelt villamos energiáé – nyilatkozta az Indexnek Lengyel Tamás. Az EU-Fire Csoport geotermiadivízió-vezetőjével a pénteken Mosonmagyaróváron átadott, geotermikus energia által szolgáltatott távhőrendszert vizsgáltuk meg. A geotermia lehet a jövő, de ehhez a kormány is kell.
Hatalmas lépésre szánta el magát Mosonmagyaróvár, hiszen az ország egyik első települése lett azzal, hogy távhőrendszerét immár geotermikus energia szolgálja ki. A szükséges hőenergiát előállító rendszert az EU-Fire Csoport építette és üzemelteti. A cégcsoport 20 évnyi hőtermelésre szerződött a várossal, ám az átadott erőmű élettartama háromszor hosszabb. Az energetikai szakértők egyetértenek abban, hogy a geotermikus rendszernél szinte lehetetlen gazdaságosabb alternatívát találni. Az ország adottságai ehhez kiválóak, itt húzódik meg a Pannon vízadó réteg.
A geotermikus energia óriási előnye a nap-, illetve szélerőművekkel szemben, hogy nincs teljesítményingadozása.
Sem politikai játszmák, sem gazdasági válságok, sem háborúk nem befolyásolják. Az alacsony karbantartási költség mellett hosszú távú hőtermelői, -szolgáltatói szerződések köthetők. Mosonmagyaróváron az utóbbi évben a távhő ára a tizenhatszorosára nőtt, a geotermikus energia minden jel szerint ezt orvosolja. Továbbá arról is érdemes említést tenni, hogy míg egy köbméter gáz elégetése során majdnem 2 kilogramm szén-dioxid keletkezik, addig egy geotermikus fűtőmű szén-dioxid-kibocsátása zéró.
Az átadóünnepségen Nagy István agrárminiszter, Mosonmagyaróvár és térsége országgyűlési képviselője nem győzte leszögezni, a magyar kormány úgy döntött, minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a hazai geotermikus energia térnyerését. Ez az évtized végére akár évi 1-1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltásával tudja csökkenteni az ország kiszolgáltatottságát.
A geotermikus energia válasz az energiaválságra, a vízmegtartás pedig a klímaválságra.
„A geotermikus energia kíméletes a természethez, fenntartható erőforrás, egyszerre jelenti a kiszámíthatóságot, az önállóságot, a biztos jelent, miközben az élhető jövő szinonimája is egyben” – mondta Nagy István, aki kiemelte, Mosonmagyaróvár „az első olyan nagyváros Magyarországon, ahol ekkora mértékben használjuk fel a geotermális energiát. Legyünk erre büszkék, és becsüljük meg.”
Az EU-Fire Csoport által Mosonmagyaróváron létrehozott geotermális fűtőmű névleges kapacitása 5,8 megawatt, ami azt jelenti, hogy évente mintegy 80 ezer gigajoule hőenergiát képes termelni a 2300 méter mélységű kútból érkező, közel 90 °C-os hőmérsékletű termálvíz segítségével. A távhőszolgáltatónak átadott energia 3200 lakás és 200 közintézmény fűtését látja el, ami évente megközelítőleg 2,4 millió köbméter földgáz kiváltását eredményezi, és 4600 tonna szén-dioxiddal csökkenti Magyarország karbonlábnyomát
– ezt már Lengyel Tamás, az EU-Fire Csoport geotermiadivízió-vezetője részletezte az Indexnek, majd úgy vélekedett, hogy a kitermelt termálvíz egy gáztalanítórendszert követően hőcserélőn keresztül adja át az energiát a lágy vizes rendszernek, majd részben visszakerül a víztároló rétegbe a visszasajtoló kúton keresztül. A beruházás mintegy 4,1 milliárd forintból valósult meg, ebből a vissza nem térítendő állami támogatás összege 2,85 milliárd forint.
Ebből jól látható, a geotermális projektek meglehetősen tőkeigényes beruházások. A megtérülésük komoly időintervallumot jelenthet. Ezért mind a befektetők, mind a hitelintézmények szeretnek megbizonyosodni, a befektetésük a megfelelő piacon és megfelelő kereslettel találkozik. „A várossal 20 évre kötött hőtermelői szerződés ezt a kockázatot kívánja gyakorlatilag eliminálni, valamint stabilitást hivatott kölcsönözni a sokszor amúgy is bonyolult energiaszerződések és változékony árak ellenében” – világított rá Lengyel Tamás.
Mint mindennek, ezeknek a rendszereknek is vannak hátrányaik. Ezek némiképp hasonlítanak azokhoz a nehézségekhez, amikkel a szénhidrogén-bányászatban találkozhatunk. Egyrészt relatíve nagy tőke szükséges hozzá, már önmagában a mélyfúrás milliárdos nagyságrendet jelent. Másrészt a projektek egyfajta geológiai kockázattal rendelkeznek. Azaz valójában csak fúrás közben derül ki, hogy ott van-e a feltételezett erőforrás.
A szakértők szerint a kockázatokat lehet redukálni, de megszüntetni nem. „Ezen okokból kifolyólag napjainkban nemcsak hazánk, de egész Európa geotermális hőtermelése is csak részben kihasznált, hatalmas potenciál rejlik még többek között Magyarország felszíne alatt is” – fogalmazott az EU-Fire Csoport szakértője. Az viszont vitathatatlan, ezek a beruházások a közeljövőben egyre népszerűbbek lesznek. Ugyanakkor Mosonmagyaróvár már történelmet írt, és ezt nem lehet elvenni tőle.
Nagy István államtitkárként, majd miniszterként, illetve a térség országgyűlési képviselőjeként gondozta a projektet. A rendszer építésére az EU-Fire Csoport és Mosonmagyaróvár közös céget alapított, a Geotherm Hungary Kft.-t. A szerződést a kormányzat 2016-ban írta alá, de számos nehézség volt a beruházás körül: többek között kétszer is sikertelenül zárult a közbeszerzési eljárás.
Mosonmagyaróváron a kútból feltörő termálvíz a hőt egy úgynevezett hőcserélőn keresztül ott helyben, a kúttelepen átadja egy zárt, vizes rendszernek. Az ebben lévő víz jut el a városi hőszolgáltató telephelyére, ahol egy újabb hőcserélő segítségével hőenergiája átkerül a mosonmagyaróvári távhőrendszerbe. A hőleadás során a víz 90-ről 50 Celsius-fokra hűl, majd egy hűtőtorony tovább csökkenti a hőmérsékletét 30 Celsius-fokra, és egy részét környezetterhelési és gazdaságossági szempontokat súlyozva visszasajtolják a vízadó rétegbe.
A népszerű megújuló energiaforrások közül a föld hőjét hasznosító rendszerek tekinthetők ellátásbiztonság szempontjából a legkiegyensúlyozottabbnak, hiszen nem kell hogy fújjon a szél, vagy süssön a nap. A másik oldalon a geotermális hőenergia ára nagyságrendekkel stabilabb és kiszámíthatóbb, mint a tőzsdei alapon kalkulált, megújulók által termelt villamosenergia ára
– mondta Lengyel Tamás, aki leszögezte: a magas kezdeti tőkebevonás mellett a geotermális rendszerek működési költsége a legalacsonyabb. Ez a távhőszolgáltatás jellegéből is adódik.
Magyarország köztudottan termálvíz-nagyhatalom, ám a termálkútfúrási kísérletek mintegy 20 százaléka így sem talál forró termálvizet. A Pannon-medencét számtalan úgynevezett vető (törésvonal) szabdalja. Ezek a tektonikus mozgások rendezték át a kőzegrétegeket, ezért megeshet, hogy a vető két oldalán máshol helyezkednek el a vízadó rétegek. Ezt csak fúrásnál lehet kideríteni. Továbbá egy ilyen kút kialakítása nem olcsó: méterenként félmillió forint – ez a tőke egy olajipari vállalatnál rendelkezésre áll, ebben a szektorban nem. Ráadásul a kútfúrási kísérlet finanszírozói szemszögből kockázatos vállalkozásnak minősül.
A kockázatok csökkentése csak a kormányzattal közösen oldható meg.
Amíg az állam nem mozdul, addig nagyon kevés, geotermiával foglalkozó cég engedheti meg magának ezeket a nehézségeket. Így a kormány hiába kommunikálja az energiaszuverenitást és azon belül a geotermikus energia fontosságát.
Az biztos, Mosonmagyaróvár győzött, Lengyel Tamás szerint a kiépült geotermális rendszer büszkeséget és biztonságot jelent. „Büszkeséget, mert Mosonmagyaróvár még jóval az energiaárak drasztikus emelkedése előtt felismerte a város alatt rejlő, kiaknázatlan zöldenergia lehetőségeit, valamint biztonságot, mert jelentős léptékben csökkentette a földgáz irányába való energiakitettségét” – összegezte. Ezzel pedig Mosonmagyaróvár apró mértékben, de hozzájárult Magyarország stratégiájához, az importált energiától való függetlenedéshez.
A lakosság direkt módon vélhetően nem érez változást, hisz az emberek és családok hatósági áron kapják az energiát. Az áttételes hatás viszont nagyon is komoly: Mosonmagyaróvár nem kényszerül gázvásárlással elégetni a pénzét, így több forrás jut fejlesztésekre, szociális célokra.
További közvetett hatás, hogy az intézmények rezsije csökken, szolgáltatásuk szintje javul – ezt azonban a városban működő távhőszolgáltató dönti majd el – jegyezte meg Lengyel Tamás.
(Borítókép: Agrárminisztérium)