Az Index érdeklődésére az uniós forrásokért felelős Területfejlesztési Miniszteri Kabinet ismertette a fejlesztéspolitika 2023-ra tervezett menetrendjét. Már több mint 9000 támogatói szerződést megkötöttek 1300 milliárd forint értékben, a folytatásban pedig önkormányzati felhívások éppúgy megjelennek, mint a vállalkozások számára foglalkoztatási, illetve technológiafejlesztési pályázatok. Igaz, az utóbbi konstrukciók csak 2023 végén, 2024 elején várhatók. Mutatjuk a részleteket.
Még nem zárult le a vita az Európai Bizottság és a magyar kormány között, a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszernek azonban megvan a pontos terve az uniós források felhasználására. Ez már csak azért sem elhamarkodott lépés, mert az EU-s társfinanszírozású projekteket előbb így is, úgy is a hazai állami költségvetés kockázatára és terhére kell előfinanszírozni, az érintett beruházásokhoz kapcsolódó fejlesztési számlákat utólag ellentételezi Brüsszel.
Lapunk most megtudta, mit tervez az uniós forrásokért felelős miniszter, Navracsics Tibor munkacsoportja.
Az Európai Bizottság 2022 decemberében elfogadta a 2021–2027-es operatív programokat, valamint Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét. A források folyósításával kapcsolatos átmeneti akadályozó tényezők ellenére a 2021–2027 programok végrehajtása és Helyreállítási Terv megvalósítása nemzeti előfinanszírozásból rendben halad
– közölték az Index megkeresésére a Területfejlesztési Miniszteri Kabinetnél (TFM). A lapunknak küldött válaszban hangsúlyozták: már az idei évet megelőzően is számos felhívást megjelentettek a hazai költségvetés előfinanszírozásával a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Pluszban (GINOP Plusz), valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) esetében. Ennek eredményeként többek között
A TFM összesítése szerint több mint 9000 darab szerződést kötöttek már a projektgazdákkal, a leszerződött támogatás összege meghaladja az 1300 milliárd forintot, a kifizetett támogatásé pedig a 900 milliárdot. „Ezen felül a Helyreállítási Tervben szereplő intézkedésekhez és reformokhoz kapcsolódóan 32 darab pályázati felhívás jelent meg több mint 1000 milliárd forint keretösszeggel, és több mint ötezer projekt kapott támogatást” – tájékoztatták az Indexet. Egyúttal előrebocsátották, hogy
az operatív programokban 2023-ban akár további 1000 milliárd forint értékben jelenhetnek meg pályázati felhívások.
A következő fél évben a Helyreállítási Terv felhívásainak, valamint a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) kiemelt felhívások megjelentetésére koncentrálnak. Példaként említették a napokban megnyílt, a Helyreállítási Tervben foglalt bölcsődefejlesztési program újabb, harmadik szakaszát, a 7,4 milliárd forint keretösszegű felhívásra a 3000 fő feletti települések pályázatait várják május 2-ig.
Az idén várható felhívások közül a terveink szerint az önkormányzatok számára számos további fejlesztési területen lesznek elérhetőek pályázatok a TOP Pluszban. A GINOP Pluszban előreláthatóan nyárig jelenhetnek majd meg a foglalkoztatási célú felhívások, valamint folytatjuk a kkv-k technológiafejlesztésének támogatását, ez utóbbi pályázatok előkészítése 2023 második félévében megkezdődik, amelynek eredményeként 2023 végén, 2024 elején várhatóak a következő konstrukciók
– hangzott a hazai kis- és középvállalkozások számára fontos információkat tartalmazó válasz. Vagyis aki abban reménykedett, hogy néhány hónapon belül hozzá lehet jutni a beruházási forrásokhoz, annak további türelemre lesz szüksége.
A TFM-nél azt is megjegyezték az Indexnek, hogy ezen túlmenően további, pénzügyi eszközre vonatkozó felhívást is terveznek. Kifejtették, hogy
az energetikai fejlesztéseket a Helyreállítási Terv mellett a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) finanszírozza a 2021–2027-es időszakban,
az őszi hónapokban lehet számítani az első energiahatékonysági pályázatokra. Megjelenés előtt a pályázati felhívások tervezetét közzéteszik és társadalmi egyeztetésre bocsátják.
Az uniós források megérkezése nemcsak a jellemzően alulfinanszírozott hazai kkv-szektor feltőkésítése miatt fontos, hanem legalább olyan lényeges azért is, hogy az ország megőrizze a tőkevonzó képességét – állapította meg az Indexnek nyilatkozó fejlesztéspolitikai szakértő. Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke úgy fogalmazott lapunknak, hogy sok múlik a Brüsszel–Budapest-tengelyen, ám a március 31-i határidő, amelyre egyfajta mérföldkőként tekintettünk, a jelek szerint nem hozza el a várt nagy fordulatot.
MINDÖSSZE 5-10 SZÁZALÉK ESÉLYT LÁT ARRA, HOGY NE SZÜLESSEN MEG A MEGÁLLAPODÁS, ANNAK KÖVETKEZTÉBEN PEDIG NE ÉRKEZZENEK KOHÉZIÓS FORRÁSOK MAGYARORSZÁGRA.
Ebből kifolyólag 90-95 százalékos sansza van az alkunak Essősy szerint, aki arra számít, hogy ha nem is kerül pecsét minden egyes dokumentumra, egy hónapon belül a végső megállapodás felé vezető, érdemi részeredmények igenis elérhetők az Európai Bizottsággal tárgyalva.
(Borítókép: Robert Nickelsberg / Getty Images)